Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-76

Àz országgyűlés képviselőházának 76. í fog minden magyart olyan birtoktesthez jut­tatni, amely egy kisgazdacsalád exisztenciáját jelenti, erre azt kell mondanom, hogy ez nem helytálló, mert tudott dolog, hogy Magyaror­szág 16 millió katasztrális holdnyi földterüle­téből egy fejre csupán 1-9 katasztrális hold föld jut. A másik szempont: megismerni és felis­merni egy kor szükségleteit, ehhez alapvető po­litikai készség és politikai adottság kell. Kay­serling az új időkről írott kitűnő tanulmányá­ban azt mondja, az az igazi reformkorszak és az az igazi nagy államférfiú, aki a jövőbe be­hatolni tudó készséggel és képességgel nem­csak észreveszi a kor szükségleteit, hanem azo­kat, ha kell, a közvélemény ellenére is bátor­sággal megvalósítja. (Dinnyés Lajos: Ez igaz!) Igen t. Képviselőház! A magyarságnak történeti elhivatottsága van a Duna medencé­jében, a magyar kérdés belekiált az európai politikai logikába és addig nem lesz béke Európának középeurópai szakaszán, amíg a magyar igazság napja fel nem ragyog. A ma­gyar igazság megvalósításához azonban szük­séges, hogy idebenn kívánjuk pótolni azokat a mérhetetlen nemzeti, gazdasági és kultúrpo­litikai veszteségeket, amelyeket reánk nézve a trianoni megszállottság, a trianoni csonkított­ság jelent. Az lehet tehát idebenn az elsődleges agrárpolitikai feladat, hogy összhangot te­remtsünk a nép és a föld között, az lehet tehát az elsődleges közgazdaságpolitikai feladat, hogy az agrárpolitikai vonatkozású kérdése­ket valósítsuk meg. Minthogy pedig azt látom, hogy a gazdavédettség intézményének kiter­jesztése és végleges megoldása, azután a hit­bizományról szóló törvényjavaslat, majdan a telepítési törvényjavaslat mindezeket az ele­mentáris nagy érdekeket, vagyis a magyar parasztság földhözjuttatását szolgálják, az a hitem és meggyőződésem, hogy ez a törvény­javaslat helyes és ez a törvényjavaslat kielé gíti mindazokat a kívánalmakat, amelyeket ezzel a parlamenttel, ezzel a kormányzattal szemben támaszt a nemzet egyeteme és a nem­zet történelme. (Ügy van! Úgy van! a középen.) Még egyetlenegy kérdésre kívánok csak reflektálni Rassay t. képviselőtársam beszédé­vel kapcsolatban. Rassay Károly t. képviselő­társam azért nem fogadja el a javaslatot, mert az mem .csinál tabula trasa-t és nem szünteti meg a hitbizományi, mint intézményt, Gobi­neau, aki történetfilozófiai és fajfilozófiai szempontból eléggé európai tekintély, a többek között azt fejtegeti, miszerint sok nemzet ha­nyatlását az okozta, hogy szélső radikális in­tézkedésekkel meggyöngítették, elpusztították a felsőbb társadalmi > osztályokat^ En már a magyar nemzeti egység szempontjából sem tu­dom elkülöníteni a születés szempontjából a magyar rétegeket. Ha ez a nemzet fel akar emelkedni, — és ennek a nemzetnek fel kell tá­madnia — akkor a társadalmi, gazdasági és jogi választóvonalak lerombolása után célban, érzésben és akaratban egy történelmi és poli­tikai irányban kell haladni. A magyarságnak történelmi hivatása van, és én hiszem, hogy ezt a történeti hivatásun­kat, ha a kor szükségletei által felvetett gaz­dasági, kulturális, fajvédelmi és szociális kér­déseket megoldjuk, előbbre is fogjuk vinnies akkor Magyarország ismét az a bibliai égő gyertyaszál lesz, amely nem arra való, hogy a trianoni véka alá tétessék, hanem a gyertya­tartóra, és pedig a Kárpátok nagy gyertyatar­KÉPVISKLÖHÁZI NAPLÓ V. ése 1936 január 21-én, kedden. 25 tójára, hogy mindörökké világítson mindazok­nak a népeknek és nemzeteknek, amelyek a Kárpátok medencéjében egy sorsközösségben élnek. A javaslatot tisztelettel elfogadom. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a kö­zépen. — A szónokot számosan üdvözlik., . Elnök: T. Képviselőház! Minthogy a napi­rend tárgyalására megállapított idő letelt, a vitát félbeszakítom. Előterjesztést teszek leg­közelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hol­nap délután 4 órakor tartsuk s annak napi­rendjére tűzze ki a Ház a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfo­gadni? (Igen!) A Ház az elnöki napirendi javaslatot elfo­gadja. Következik az indítvány- és interpellációs­könyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék előbb az indítványkönyvet felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): »Éber Antal indítványa: a mezőgazdasági munkanél­küliség enyhítése tárgyában.« Elnök: Megállapítom, hogy Éber Antal úr indítványát írásban is benyújtotta, így az a házszabályok kellékednek megfelel. Javaso­lom a t. Háznak, hogy az indítványt nyo­massa ki és tagjai között osztassa szét. Méltóztatnak javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnök javaslatát elfogadja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpellációs könyvet felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): »ifj. Balogh István — a f öldmívelésügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a termelők és kisiparosoknak a német sertés­kivitel körül felmerült sérelmei tárgyában; . Széchenyi György gróf — a pénzügy­miniszterhez — a hegyaljai adóvégrehajtások tárgyában; Mózes Sándor — a földmívelésügyi mi­niszterhez — a kamilla- és gyógynövény­kartel káros működése tárgyában; Dulin Jenő — a kormányhoz — egyes közhivatalnokok fegyelmi felelősségre vonása tárgyában; Czirják Antal — a pénzügy-miniszterhez — a kíméletlen adóbehajtások tárgyában; Törs Tibor — a belügyminiszterhez — a mozgóképüzemi engedélyek adományozása és a filmpolitika tárgyában; Mózes Sándor — a belügyminiszterhez — a kiskőrösi községi bírójelölés ügyében.« Elnök: Ezzel kapcsolatban bejelenteni, hogy a most felolvasott képviselő urak interpellá­cióikat a holnapi ülésünkön kívánják szóval megindokolni. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Az interpellációk nagy számára való te­kintettel javaslom, hogjr t azok meghallgatás sara délután 6 órakor térjen át a Ház. Méltóztatnak javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnök javaslatához hozzájárult. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom