Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-76

16 Az országgyűlés képviselőházának 76, hogy az optálás ideje mikor jár le. Az ilyen nyugdíjas hiába kopogtat a magyar kormány ajtaján, nem fogják neki a nyugdíját folyósítani, ellenben egy hitbizományi birtokos, a magyar arisztokrácia, a magyar vezető osztály tagja, ha az összeomlás után spekulált, hogy mi rá nézve a nagyobb érték, megtartani-e a megszállott területen állampolgárságát, vagy eljönni Magyarországra optálni és várományosnak; lenni, az nem veszti el birtokát ezen megértő törvény értelmében. (Zaj.) T. Ház! Nézzünk tovább a régi reformgondolatok között és azok között a gondolatok között, amelyek most megvalósulnak. A régi tárgyalások alapján volt egy elgondolás, hogy a hitbizományi birtoklási és várományosi jogát elveszti az a várományos, aki bűntettet követ el és akit e miatt elítélnek. Azt hiszem, egészen logikus, hogy ha valakinek a magyar állam az általános örökjogból kiemelkedőiéi? privilégiumot ad azért, hogy a családi név fényét megőrizze és az ehhez fűződő nemzeti és faji érdekeket istápolja, ha az illető bűntettet követ el, amely miatt elítélik, valóban alkalmatlanná válik a neki szupponált feladatra. Ez a felfogás volt a régi tervezetben. Az igen t. kormány tervezetében ez módosuláson ment át és megállapíttatott, hogy az illető várományosi jogát elveszti, ha a hitbizomány alapító vagy családtagja ellen súlyos sérelmet követ el, vagy ha valamelyik előtte levő várományos életére tör. Mit jelent ez akkor, ha abban az igen t. várományosban anynyira ki van fejlődve, mint egy családi hitbizomány várományosában a családi érzék, hogy nem közvetlen a várományos ellen követ el merényletet, hanem idegen ember ellen. Akkor nyugodtan fogja várományosi jogát érvényesíteni és börtönben ülve, esetleg életfogytiglan birtokában lesz. a családi hitbizománynak, mert hála Istennek, addig nem mentünk a reformkorszakban, hogy büntetőjogi kivételeket állapítsunk meg, az illető tehát ott fogja élvezni a családi hitbizomány jövedelmét is ott fogja kifejteni azt az áldásdús munkálkodást, mely a családi név fényéhez, a hitbizományok által védeni kívánt nemzeti és faji érdekek istápolajához fűződik. J5s itt van továbbmenőleg a javaslatban a hitbizomány maximumának kérdése. Itt lehetetlen reá nem mutatnom &gy logikai ellenmondásra, amely magában a javaslatban van. A javaslat a régi hitbizomány oknál a hitbizományban maradó mezőgazdasági ingatlanok maximumát 3000 katasztrális holdban állapítja meg. Kerekszámban veszem a holdakat, bár nyugodtan vehetnem 3500 holdban is a kastély alapján és elmegy a javaslat 35.000^ katasztrális holdig, amint erre már más kérdésnél rámutattam. De ugyanekkor a törvényjavaslat új hitbizományok alapítását is^ engedélyezi és mély mérlegelés alapján megállapítja, hogy 1000 hold, az ugyanilyen számítás alapulvételével, amely lekötöttség még nem érinti a birtokpolitika célkitűzéseit, amely még nem veszedelmes éis nem reprezentálja a latifundium káros hatásait. Én ezt a disztinkciót nem tudom megérteni. Ha egyszer a kormány eljutott odáig, hogy 1000 katasztrális holdnyi terület az a területi nagyság, vagy a telepítési javaslatnál 3000 kai. hold, amelyet mint maximumot akar lekötöttségben tartani, akkor hogyan lehetséges az, hogy 35.000 katasztrális hold is lekötöttségben maradhat. Ne méltóztassék azt mondani, hogy szerzett jogokat akar « Védeni a javaslat, mert a szerzett jog nem ülése 1936 január 21-én, kedden. olyan, mint egy darab kenyér, hogy kisebb vagy nagyobb karélyt vágok le belőle. Ha nem érintette a szerzett jogot az, hogy leszállt 3000 holdig, vagy egyharmadáig, akkor nem érintette volna a szerzett jogot az sem, hogy az alapelgondolás szerint 1000 holdban állapította volna meg a leköthető maximális területet. Itt van a hitbizomány megszüntetésének a kérdése is. Azon az 50 évvel ezelőtt tartott értekezleten visszatérőleg felmerült az a gondolat, hogy a hitbizomány alapítását, annak hatását a jövőt illetőleg egy bizonyos határidőhöz kellene kötni. Ez az a bizonyos angol antail-intézmény lett volna, ahol egy bizonyos határidő után, egy, két, vagy három generáció után a hitbizományi birtokos újra abban a helyzetben lett volna, hogy vagy továbbra is leköti ingatlanát, vagy pedig az ingatlan felszabadul és szabad vagyonná válik. Kétségkívül, ha már valaki a konzerválás eszközét keresi az ilyen megkötöttségben, akkor ezen az úton kell neki haladnia, mert az egy, vagy két generáció után előálló új helyzetben újra dönteni lehet a család érdekében, a köz érdekében, gazdasági szempontokból, hogy vájjon a lekötöttség a maga eredeti formájában ismételtessék-e meg, vagy pedig esetleg korlátozott formában, esetleg kiterjesztett formában. (Kenéz Béla: Angliában tényleg mindig megújítják. Lázár Andor igazságügy miniszter: Ügy szólván automatikusan! A nagykorúvá válás alkalmával!) De, t. miniszter úr, éppen itt van ennek a kérdésnek ugrópontja, amikor újra meghosszabbítják, akkor beáll az, amit én mondottam, hogy az új helyzetnek megfelelően alakítsák át. Ne gondolja a miniszter úr, hogy mindig változatlanul fogják megújítani. (Lázár Andor igazságügy miniszter: Amikor nagykorúvá válik!) Megengedi a miniszter úr, ez a rendszer, _ különösen ha olyan garanciái vannak, miniszter úr, hogy úgy is megújítják, mindenesetre egy szabadabb és a káros hatásokat jobban elimináló rendszer. (Lázár Andor igazságügy miniszter: Az angol nemzet testére szabott rendszer!) Bocsánatot kérek, a magyar ember sajátosságaival eddig csak a választójog terén találkoztam, most már azonban kiderül az, hogy az angol ember testére más hitbizományi kell szabni és mást a magyar ember testére. En azt hiszem és nagyon sok angol politikus és nagyon sok angol jogtudós van azon az állásponton, hogy sem a magyar, sem az angol ember testére nem kell hitbizományi szabni ! Itt van az apanázs kérdése, amelyről Dinnyés Lajos t. képviselőtársam beszélt, ö kifogásolja azt, hogy a családon belül szolgálatot kell teljesíteni a nagykorú keresetképtelen családtagnak. Én is kifogásolom, de nem ezt az intézkedést, hanem magát az egész gondolatot. Az egész gondolatból logikusan folyik ez a rendelkezés. Egyet azonban nem tudok megérteni, azt, hogy a nagy családi hitbizománynál a törvény nem köti ki azt, hogy keresetképtelennek kell lennie a kiskorúnak, hanem minden kikötés nélkül 24 éves korában joga van megfelelő pénzösszegben fizetendő tartásdíjra. A kis hitbizománynál kikötik először azt, hogy a kiskorút kiskorúsága és keresetképtelensége idején a keresetképesség határáig illeti meg tartás. Hát mit jelent ez? Itt nem a hitbizományi birtokos lemenőjéről van szó, hanem az előd lemenőjéről. Ez azt jelenti, hogy az ilyen kis hitbizományban, vagy ha úgy tetszik, paraszt-