Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-85

Az országgyűlés képviselőházának 85. ülése 1936. évi február hó 5-én, szerdán, vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai: A családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló törvényjavaslat. Hozzászólt: Ángyán Béla. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az iparügyi miniszter írásbeli válasza ösoór Lajosnak 1935 június 26-án a mezőgazdasági géptartozások tárgyában elmondott interpellációjára. Csoór Lajos viszonválasza. — Interpellációk : Dulin Jenő, — a földmívelésügyi miniszterhez — az egyeki legeltetési társulat ügyében. (írásban). — Fábián Béla — a belügyminiszterhez — a rákospalotai útburkolási járulékok tárgyában. A belügyminiszter válasza. — Osoór Lajos — a pénzügyminiszterhez — állathízlaló gazdák és bejegyzett cégek megadóztatása tárgyában. — Csoór Lajos — a földmívelésügyi miniszterhez — a kocsmárosok borellenőrzésénél fizetendő mellékdíjak tárgyában. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Nagy Iván — a földmívelésügyi miniszterhez — a Koburg-Gothai hercegi hitbizomány erdősítése, gazdasági munkások elbocsátása tárgyában. A földmívelésügyi^ miniszter válasza. — Dinnyés Lajos — a földmívelésügyi miniszterhez — a puszta vacsi Szász-KoburgGothai hitbizományi birtok lázas gyorsasággal jóváhagyott és közérdekűnek nem nevezhető erdőtelepítése és azzal kapcsolatban 40 gazdasági cseléd elbocsátása tárgyában. — A földmívelésügyi miniszter válasza. — Az ülés jegyzőkönyvnek hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak : vitéz Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, vitéz Kozma Miklós, Lázár Andor, Winchkler István. (Az ülés kezdődött délután A óra 2 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Veress Zoltán, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Rakovszky Tibor, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Brandt Vilmos jegyző urakat kérem fel. Napirend szerint következik a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló törvényjavaslat (írom. 110, 121.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Ángyán Béla képviselő úr, aki előző ülésünkön beszédének elmondására halasztást kapott. Ángyán Béla képviselő urat illeti a szó. Ángyán Béla: T. Képviselőház! A napirenden lévő javaslat vitája során Rassay Károly igen t. képviselőtársam azt a megállapítást tette, hogy nem igen találkozott még olyan javaslattal, amely várható eredménye és célja tekintetében olyan divergens megállapításokat vont maga után. Azt hiszem, hogy ez a megállapítás — amennyiben helytálló — nem annyira a javaslatra, hanem inkább arra vezethető vissza, hogy a vita rendjén a legkülönbözőbb szónokok olyan tendenciákat, olyan célokat imputáltak ennek a javaslatnak, amelyek a javaslat kodifikátoraitól teljesen távol állottak. (Ügy van! Ügy van!, a jobboldalon.) T. Ház! Azok, akik a vitában résztvettek, leginkább két szempontból bírálták a javaslatot. Az egyik szempont a földbirtokpolitikai szempont volt, jobban mondva az, hogy miféle KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ V. eredményeket hoz ez a javaslat a földbirtokpolitikai juttatás, illetőleg a földigénylők szempontjából; a másik szempont pedig egy döntő elvi szempont volt, — ezt magam is kénytelen vagyok megállapítani — éspedig az az elvi szempont, hogy vájjon a mai földbirtokpolitikai tendenciák mellett helye van-e bizonyos földbirtok-kategóriák kötöttség alatt való megtartásának, igen, vagy nem? Ezen szempontokon kívül azonban a felszólalások rendjén hallottunk népesedési mozgalmi statisztikákról igen érdekes fejtegetéseket, hallottunk általános földbirtokpolitikai kérdésekről, amelyek, ha talán nem is ezzel a javaslattal összefüggésben, de szintén igen értékes felszólalások voltak, hallottunk a főnemesség történelmi szerepéről felszólalásokat, amelyekben egyik-másik felszólaló egy kis történelemhamisítasért nem ment a szomszédba, (Derültség a jobboldalon.) hallottunk a hitbizományi jog történelmi fejlődéséről igen érdekes előadásokat, majd beszéltek az agrárszociális kérdések különböző vonatkozásairól, iparfejlesztésről, sőt legutóbb — ha jól emlékszem, tegnap — még a közvágóhídon történt incidensről is és a koronát mindezekre a felszólalásokra feltette egy igen érdekes és értékes felszólalás, Eckhardt Tibor t. barátom felszólalása, amely valósággal költségvetési beszéd volt, — magáról a javaslatról azonban édeskeveset hallottunk az egész vita rendjén. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) En ezt örömmel vagyok kénytelen konstatálni, mert ebben bizonyítékát látom annak, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Hogy a javaslat jó!) hogy a javaslat jó javaslat, hogy a javaslat helyes kodifikációs maü, amit egyébként konstatálni voltam kénytelen már a bizottsági tárgyalás rendjén is, ahol igazán pártpolitikai szempontoktól elvonatkoztatva, egy mélyreható vita folyt, ami a bizottság je36