Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-83
. Az országgyűlés képviselőházának 83. alacsonyabb színvonalra süllyedjenek a kenyérkereset terén, ha a nagybirtok más kategóriáknak osztatik oda. (Ügy van! a jobboldalon.) Elnök: Méltóztatik beszédidőmeghosszabbítást kérni? Gr. Bethlen István: Egy óra meghosszabbítást kérek. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik hozzá járulni ? (Igen!) Gr. Bethlen István: T. Képviselőház! Ma divatossá vált ezt a földreformot kritizálni, mint olyant, amely rövidlátással hajtatott végre. Kérdem önöket, mi lett volna akkor, ha nem ezeknek a kategóriáknak osztatik ki föld? Nem az lett volna-e a következménye, hogy az a 770.000 ember nemcsak, hogy nem jutván földhöz, de elveszítvén egymillió hold föld kenyérkereseti alkalmát is, százszorosan rosszabb helyzetbe jutott volna, mint .amilyen helyzetbe jutott 'most? Annak, hogy a földosztás révén akkor ebben az országban nem nehezült meg a mezőgazdasági proletártársadakim helyzete, oka volt, hogy ő kapta elsősorban a földet. De, hogy nem romlott meg a helyzet, annak oka a ihálbörús vérveszteségen kívül a 20-as évek derekán megindult erős iparosodási folyamat, a tőkeimport, is a nagy invesztíciós tevékenység volt, amelyet az állam és magángazdaság folytatott és növekedett a nagybirtok és középbirtok intenzivitása is a magas terményárak természetes folyományaképpen, mert az intenzívebb mívelés rentábilissá (vált. Ha a mai helyzetet nézem, azt kell mondanom, hogy teljes dekonjunktúrával állunk szemben. Ha ma egy ilyen mechanikus földosztást nem a proletártömegek között, hanem a törpebirtokosok között indítanának meg és a törpebirtokosokon kívül alkalmat adnának, hogy kisbirtokostársaink is nagy r mennyiségben szerezzenek, földet, amit igazán nem irigyelnék tőlük, de amit adott esetben csakis a földnélküli munkásember rovására tehetnének, Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) ha ez bekövetkeznék, a legrosszabb viszonyokra lehetünk elkészülve, mert a gazdaság menetének fordított az iránya: a nagybirtok kénytelen extenzív mívelésre visszatérni, iparosodásunk stagnál, sőt ipari .munkanélküliséggel állunk szemben, teljes hitelkrizis van, tőkeimportra gondolkodni sem lehet, az állam invesztíciós tevékenysége úgyszólván szünetel,, a kivándorlás pedig lehetetlen. Ennek lett folyománya a születéseknek az a csökkenése is, amelynek szemtanúi vagyunk az utóbbi években. Mert • a születéseik csökkenése a gazdasági körülményekkel függ össze. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Az egyke nem egyéb, mint a polgári társadalom védekezése^ az ellen a rém ellen, hogy saját maga családjával együtt alacsonyabb társadalmi rétegekbe süllyedjen le, mint amilyenben ma él. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Egy hang a baloldalon: Ez az igazság!) De, t. Képviselőház, le kell vonni őszintén és nyíltan és nem féltve a népszerűséget — mert itt a népszerűsködésről van elsősorban szó (Apponyi György gróf: Az biztos!) — a konzekvenciákat. Ezek a konzekvenciák a következők: (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Három pontban vagyok bátor ezeket összefoglalni. (Rassay Károly: Halljuk! Halljuk!) Az egyik ezek közül a tartózkodás minden erőszakos földosztástól. (Farkasfalvi Farkas Géza: ÍTgy van! Ügy van!) Megelégedés azokülése 1936 január 31-én, pénteken. 205 kai a birtokpolitikai műveletekkel, amelyek — mondjuk — a rosszul kezelt nagy latifundiumokat bontják meg és e földek rendelkezésére bocsátása azoknak a proletároknak, kisbirtokosoknak és törpebirtokosoknak, akiknél ilyen kielégítés múlhatatlanul szükséges. A továbbmenő földosztásnak azonban ellene vagyok. Lesz elég föld. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon. — Gr. Festetics Sándor: Van is!) Ha csak azokat az adóföldeket veszem figyelembe, .amelyek rendelkezésre állanak, (Gr. Festetics Domonkos: A bankokét!) de különösen, ha továbbmegyek és a most védelem alatt álló közép- és nagybirtokokat rendezni akarom, ezer és ezer holdjával fog felszabadulni a föld, amelynek területén birtokpolitikát csinálni lehet. Az évi porlás is, ha azok a korlátozások 'megszűnnek, amelyek ma ebben a tekintetben fennállanák, sokkal nagyobb lesz, mint normális években, mert^ hiszen rengeteg azoknak a birtokosoknak száma, akik már régen várnak egy kedvező pillanatra, hogy áruba bocsássák a 'maguk földjét és ezen a réven rendezhessék terheiket. Azt mondják egyesek, hogy nem ott lesz az a föld, ahol szükség van rá. Kérdem, ott lesz-e, ahol szükség van rá, ha kényszerkisajátítást végzünk? Nagyatádi Szabó Istvánnal mi is csináltunk földreformot és tapasztaltuk, hogy sajnos, nagyon sok vidék van, ahol nem áll föld rendelkezésre, de vannak igénylők és viszont van vidék, ahol van föld bőven, de nincs igénylő. Változtat a kényszer és a kisajátítás ezen a helyzeten? Semmit sem változtat. A miniszterelnök úr és a kormány a telepítést azért gondolta el, hogy a telepítés eszközével segítsen ezen a helyzeten, de ehhez kényszerkisajátításra szükség nincs. A telepítés^ drága, nehéz művelet, egy kivételes művelet, és kár erre a metódusra pazarolni azt a kevés pénzt, amely rendelkezésre áll, mert azzal a pénzzel más téren sokkal jobbat, sokkal üdvösebbet és sokkal többet lehetne elérni. (Ügy van! balfelől. — Egy hang a középen: Például?) A második, amit fel kell állítani mint posztulátumot a birtokpolitikai műveletekkel kapcsolatban, hogy mindent el kell követni, hogy a kisbirtok, a közép- és nagybirtok ^intenzív művelése újból lehetővé váljék. Erre általános gazdasági és pénzügyi programmot kell felállítani és ez a kormánynak a hivatása. (Ügy van! a bálközépen.) Tessék az adózást megváltoztatni. Tessék az agrárolló szűkítése érdekében élni azokkal a lehetőségekkel, amelyek itt fennállanák. (Rassay Károly: Amelyeket beígértek a választáskor!) Méltóztassék az adóreformot úgy megcsinálni, hogy a kisbirtokos rétegek felmentessenek azoktól a túlzott adóktól, amelyek ma azért túlzottak, mert lementek a terményárak és mert a bevételek csökkentek. (Ügy van! Ügy van! — Mozgás.) Akkor ez a birtokpolitika szerves alátámasztást kap egy okos, előrelátó, bölcs gazdasági és pénzügyi po : litikai révén. (Helyeslés és taps a balközépen.) Méltóztassék mindent megtenni, hogy népünk gazdasági tudása fejlesztessék; méltóztassék mindent megtenni,, hogy^ az öntözés kérdése Magyarországon nagyobb stílusban felkaroltassék„ mert az én meggyőződésem szerint ez az egyedüli módszere annak, hogy azokon a tiszántúli részeken, ahol nem áll nagybirtok rendelkezésre birtokpolitikai műveletek céljából, azokon a túlzsúfolt lakosságú tiszántúli részeken kisebb területen megélhessen a magyar család, mert ma ott — amellett a klíma mellett^ amely minden három évből kettőt aszállyal sújt, — a.