Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-83

. Az országgyűlés képviselőházának 83. alacsonyabb színvonalra süllyedjenek a ke­nyérkereset terén, ha a nagybirtok más kate­góriáknak osztatik oda. (Ügy van! a jobbol­dalon.) Elnök: Méltóztatik beszédidőmeghosszabbí­tást kérni? Gr. Bethlen István: Egy óra meghosszabbí­tást kérek. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik hozzá járulni ? (Igen!) Gr. Bethlen István: T. Képviselőház! Ma divatossá vált ezt a földreformot kritizálni, mint olyant, amely rövidlátással hajtatott végre. Kérdem önöket, mi lett volna akkor, ha nem ezeknek a kategóriáknak osztatik ki föld? Nem az lett volna-e a következménye, hogy az a 770.000 ember nemcsak, hogy nem jutván földhöz, de elveszítvén egymillió hold föld kenyérkereseti alkalmát is, százszorosan rosszabb helyzetbe jutott volna, mint .amilyen helyzetbe jutott 'most? Annak, hogy a földosz­tás révén akkor ebben az országban nem ne­hezült meg a mezőgazdasági proletártársada­kim helyzete, oka volt, hogy ő kapta elsősor­ban a földet. De, hogy nem romlott meg a helyzet, annak oka a ihálbörús vérveszteségen kívül a 20-as évek derekán megindult erős ipa­rosodási folyamat, a tőkeimport, is a nagy in­vesztíciós tevékenység volt, amelyet az állam és magángazdaság folytatott és növekedett a nagybirtok és középbirtok intenzivitása is a magas terményárak természetes folyománya­képpen, mert az intenzívebb mívelés rentábi­lissá (vált. Ha a mai helyzetet nézem, azt kell monda­nom, hogy teljes dekonjunktúrával állunk szemben. Ha ma egy ilyen mechanikus föld­osztást nem a proletártömegek között, hanem a törpebirtokosok között indítanának meg és a törpebirtokosokon kívül alkalmat adnának, hogy kisbirtokostársaink is nagy r mennyiség­ben szerezzenek, földet, amit igazán nem iri­gyelnék tőlük, de amit adott esetben csakis a földnélküli munkásember rovására tehetné­nek, Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) ha ez bekövetkeznék, a legrosszabb viszonyokra le­hetünk elkészülve, mert a gazdaság menetének fordított az iránya: a nagybirtok kénytelen extenzív mívelésre visszatérni, iparosodásunk stagnál, sőt ipari .munkanélküliséggel állunk szemben, teljes hitelkrizis van, tőkeimportra gondolkodni sem lehet, az állam invesztíciós tevékenysége úgyszólván szünetel,, a kiván­dorlás pedig lehetetlen. Ennek lett folyománya a születéseknek az a csökkenése is, amelynek szemtanúi vagyunk az utóbbi években. Mert • a születéseik csökkenése a gazdasági körülmé­nyekkel függ össze. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Az egyke nem egyéb, mint a polgári társadalom védekezése^ az el­len a rém ellen, hogy saját maga családjával együtt alacsonyabb társadalmi rétegekbe süllyedjen le, mint amilyenben ma él. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Egy hang a balolda­lon: Ez az igazság!) De, t. Képviselőház, le kell vonni őszintén és nyíltan és nem féltve a népszerűséget — mert itt a népszerűsködésről van elsősorban szó (Apponyi György gróf: Az biztos!) — a konzekvenciákat. Ezek a konzekvenciák a kö­vetkezők: (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Három pontban vagyok bátor ezeket összefog­lalni. (Rassay Károly: Halljuk! Halljuk!) Az egyik ezek közül a tartózkodás minden erőszakos földosztástól. (Farkasfalvi Farkas Géza: ÍTgy van! Ügy van!) Megelégedés azok­ülése 1936 január 31-én, pénteken. 205 kai a birtokpolitikai műveletekkel, amelyek — mondjuk — a rosszul kezelt nagy latifun­diumokat bontják meg és e földek rendelkezé­sére bocsátása azoknak a proletároknak, kis­birtokosoknak és törpebirtokosoknak, akiknél ilyen kielégítés múlhatatlanul szükséges. A to­vábbmenő földosztásnak azonban ellene vagyok. Lesz elég föld. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon. — Gr. Festetics Sándor: Van is!) Ha csak azokat az adóföldeket veszem figye­lembe, .amelyek rendelkezésre állanak, (Gr. Festetics Domonkos: A bankokét!) de különö­sen, ha továbbmegyek és a most védelem alatt álló közép- és nagybirtokokat rendezni akarom, ezer és ezer holdjával fog felszabadulni a föld, amelynek területén birtokpolitikát csinálni le­het. Az évi porlás is, ha azok a korlátozások 'megszűnnek, amelyek ma ebben a tekintetben fennállanák, sokkal nagyobb lesz, mint normá­lis években, mert^ hiszen rengeteg azoknak a birtokosoknak száma, akik már régen várnak egy kedvező pillanatra, hogy áruba bocsássák a 'maguk földjét és ezen a réven rendezhessék terheiket. Azt mondják egyesek, hogy nem ott lesz az a föld, ahol szükség van rá. Kérdem, ott lesz-e, ahol szükség van rá, ha kényszerkisajátítást végzünk? Nagyatádi Szabó Istvánnal mi is csi­náltunk földreformot és tapasztaltuk, hogy sajnos, nagyon sok vidék van, ahol nem áll föld rendelkezésre, de vannak igénylők és vi­szont van vidék, ahol van föld bőven, de nincs igénylő. Változtat a kényszer és a kisajátítás ezen a helyzeten? Semmit sem változtat. A mi­niszterelnök úr és a kormány a telepítést azért gondolta el, hogy a telepítés eszközével segít­sen ezen a helyzeten, de ehhez kényszerkisajá­tításra szükség nincs. A telepítés^ drága, nehéz művelet, egy kivételes művelet, és kár erre a metódusra pazarolni azt a kevés pénzt, amely rendelkezésre áll, mert azzal a pénzzel más téren sokkal jobbat, sokkal üdvösebbet és sok­kal többet lehetne elérni. (Ügy van! balfelől. — Egy hang a középen: Például?) A második, amit fel kell állítani mint posz­tulátumot a birtokpolitikai műveletekkel kap­csolatban, hogy mindent el kell követni, hogy a kisbirtok, a közép- és nagybirtok ^intenzív művelése újból lehetővé váljék. Erre általános gazdasági és pénzügyi programmot kell fel­állítani és ez a kormánynak a hivatása. (Ügy van! a bálközépen.) Tessék az adózást megvál­toztatni. Tessék az agrárolló szűkítése érdeké­ben élni azokkal a lehetőségekkel, amelyek itt fennállanák. (Rassay Károly: Amelyeket be­ígértek a választáskor!) Méltóztassék az adó­reformot úgy megcsinálni, hogy a kisbirtokos rétegek felmentessenek azoktól a túlzott adók­tól, amelyek ma azért túlzottak, mert lementek a terményárak és mert a bevételek csökkentek. (Ügy van! Ügy van! — Mozgás.) Akkor ez a birtokpolitika szerves alátámasztást kap egy okos, előrelátó, bölcs gazdasági és pénzügyi po : litikai révén. (Helyeslés és taps a balközépen.) Méltóztassék mindent megtenni, hogy né­pünk gazdasági tudása fejlesztessék; méltóztas­sék mindent megtenni,, hogy^ az öntözés kérdése Magyarországon nagyobb stílusban felkaroltas­sék„ mert az én meggyőződésem szerint ez az egyedüli módszere annak, hogy azokon a tiszán­túli részeken, ahol nem áll nagybirtok rendel­kezésre birtokpolitikai műveletek céljából, azo­kon a túlzsúfolt lakosságú tiszántúli részeken kisebb területen megélhessen a magyar család, mert ma ott — amellett a klíma mellett^ amely minden három évből kettőt aszállyal sújt, — a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom