Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-82
Àz országgyűlés képviselőházának 82. kívül a birtoknak a családtagok közötti elosztása is. Akik az életet ismerik, nem tudják elképzelni, hogy az a magyar paraszt, aki szereti a földet, aki pántlikákra vágja azt a földet csak azért, hogy az ősi földből, az apai jussból ő is kapjon valamit, hogy az majd megnyugszik abban, hogy az egyik testvérnek jusson minden, ő meg me kapjon semmit. (Bárczay János: Nem kötelező ez! — Dinnyés Lajos: Akkor miért csinálják! — vitéz Csicsery-Rónay István; Erre példa nálunk a vitézi telek intézménye!) A vitézi telek az egészen más, mert a vitézi telket ingyen adják, (vitéz CsicseryRónay István: Nem mindegyiket, vannak vagyonváltságos és megváltásos vitézi telkek is! — Fábián Béla: Majd megalakulnak a esaládritkitó üzemek! — vitéz Csicsery-Rónay István: Ez nem áll, mert némelyik helyen 5—6, sőt 8—9 gyerek is van!) A vitézi telket örömmel fogadják t. képviselőtársam, ez a javaslat azonban egy ezer esztendős vagy ha nem is ezer esztendős, de a Werbőczi óta élő örök jognak a megváltoztatása. Nem lehet törvényt úgy alkotni, hogy azt rákényszerítik valakire. Annak a törvénynek, mielőtt megszületik, át kell mennie a köztudatba, azt érteni kell, a népnek a maga elképzelésére kell ismernie benne. Ez azonban egy idegen dolog és ha ezt megcsinálják, nincsenek tisztában a konzekvenciáival, hogy ez a széthúzás, a testvérgyűlölet, a testvérháború magvát jelenti és ennek nyomán Káin és Ábel lesz minden családban. Ha az örök jogot óhajtja az igazságügyminiszter úr rendezni, van még ebben az országban egy nagy terület, ahol az örök jogot rendezni lehet. Hiszen még ma is kiváltságos területek vannak, ahol az általános örök jogtól eltérő örökösödés van. Ma is itt van még például a jászkún-örökösödés. Miért nem méltóztatik a tevékenységét arra is kiterjeszteni, miért éppen csak ennek az 59 családnak az ügyét méltóztatik rendezni? (Antal István: Nyolcszázezer holdról van szó!) Nyolcszázezer holdról, de a jászkúnoknak bizonyosan több van. Azért vetem fel ezt a gondolatot, miután itt örökösödési törvényt tárgyalunk és mert talán az igazságügyminiszter úrnak nincs most más dolga, esetleg ezt is megoldhatná, nagyon jó volna, legalább egységes lenne a Kodex. T. Képviselőház! A törvényjavaslatot, miután azt egyáltalán nem tartom gazdasági javaslatnak, hanem örökösödési javaslatnak, amely az örökösödés kérdését csak részben és nem véglegesen rendezi, nem fogadom el, nem teszem magamévá, hanem kérem —• és talán majd ez irányban módosító indítványt is fogunk beterjeszteni, — hogy a kis hitbizományokra •vonatkozólag méltóztassék koncedálni azt az elgondolást, hogy az is a bíróság hatáskörébe tartozzon. Ez az agrárállam egy organikus, mindenre kiható földbirtokpolitikai törvényjavaslatot várt. A Nemzeti Munkaterv ilyen irányban ajzotta fel a közvéleményt, A közvélemény önöktől sokat várt és módjukban van mindazt teljesíteni, amit kilátásba helyeztek. Nem tudom, nem hiszem, hogy a magyar parlamentarizmus életében volt-e r valaha is ilyen többsége egy kormánynak. (Fábián Béla: Bethlen Istvánnak!) Rendelkezett-e valaha ilyen abszolút hatalommal, mint amilyennel ez a kormány rendelkezik, hiszen már súrolja a diktatúrát. Mindazt meg lehet csinálníok, amit elgondolnak, amit akarnak. Mindent megcsinálhatnak (Lázár Andor igazságügy miniszter: Aminek megvan a lehetősége!), tehát módjukfcÉPVISELÖEÁZI NAPLÓ V. ülése 1936 január 30-án, csütörtökön. 189 ban van a legfontosabbakat organikus gazdasági törvényjavaslatokban idehozni. Ha úgy áll, ahogyan Marton Béla vezérfőtitkár úr mondotta, hogy a nemzeti munkaprogrammból 55 már megvan oldva — (Fábián Béla: 56!) ez lesz az 56-ik — és ha minden úgy van megoldva, mint ez, (Farkas István: Még rosszabbul is van!) akkor az ország nagyot csalódott. (Propper Sándor: Csak csalódik az ország!) Ha Bethlen István eltávozása után önök azt mondják, hogy vízözön volt, akkor itt a megsemmisülés fog következni. (Bárczay János: Ne higyje azt!) Mi Bethlen Istvánnak is ellenzéke voltunk, Bethlen Istvántól is többet vártunk és miután nem láttuk azt, amit vártunk, egészen észszerű volt, hogy ellenzéke voltunk. De éppen Gömbös Gyula kormánya jött azzal a rádiószózattal, amely szerint neki sofort-programmja van és gyorsvonati sebességgel fog haladni. (Dulin Jenő: Ez is egy olyan sofort-ja vaslat!) Mindent igért, elmúlt három esztendő, a negyedikben vagyunk és kiderült, hogy az a vonat, amelyen elindult, el sem indult. Ilyen körülmények között a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Miskolczy Hugó jegyző: Makkai János! Makkai János: Igen t. Képviselőház! Horváth Zoltán igen t. ' képviselőtársam beszéde elején azt mondotta, hogy ennek a javaslatnak parlamenti tárgyalása voltaképpen nem egyéb egyszerű időtöltésnél,, mert hiszen ez a javaslat mindössze 59 család örökösödésjogi viszonyait rendezi és azt a nagy földproblémát, amely Magyarországon immár évtizedek óta valóban a levegőben lóg,, voltaképpen megoldani nem képes. A képviselő úr mindvégig azt hangoztatta, hogy ez nem gazdasági jelentőségű javaslat, hanem mindössze örökösödési jogi és így ennek semmiféle hatása nem lesz az ország gazdasági és szociális továbbfejlődésére. Bátor vagyok figyelmeztetni a képviselő urat, hogy a kapitalista világrend egyik legfontosabb alappillére az örökösödési jog. Amikor Angliában másodízben uralomra jutott a munkáspárt, egyik legfontosabb szociális tevékenysége éppen az örökösödési jog megváltoztatása volt, azzal a célzattal, hogy a nagyvagyonok a jövőben sokkal demokratikusabb módon oszoljanak meg, a nagy vagyonok ne halmozódjanak fel egy kézben, hanem a család többi tagjai között oszoljanak meg» mert tudvalevőleg az angol örökösödési rendszer ezt a kérdést idáig megoldani nem tudta. Ha szükség volt Angliában a nagy mobiltőke örökösödési jogának ilyen megrendszabályozására és új keretek közé való szorítására, akkor hogyne volna szükség az ingóvagyon és a , latifundiumok egy ilyen örökösödésjogi szabályozására, amikor mindnyájan tudjuk, hogy a föld nemcsak mint vagyontárgy jön számításba egy társadalom, egy faj, egy nemzet életében, hanem fontos azért is, mert ez az alapja a nemzet egész létének és gazdálkodásának. A képviselő úr felolvasta Kenéz Béla igen t, képviselőtársamnak két beszédét; az egyiket, amelyiket az 1920-as években tartott, a másikat, amelyet most, a javaslat vitája kapcsán, mint szónok, elmondott. Meg kell állapítanom, hogy a két beszéd között nem látok lényeges különbséget, sőt a két beszéd tartalmilag, hangjában és gondolatában nagyjában egyezik Kenéz Béla képviselőtársunknak »A föld és népe< című 27
