Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-80

Az országgyűlés képviselőházának 80 Sopron vármegye területe mezőgazdasági mü­velés alatt álló földekben 267.000 katasztrális hold. Ezzel szemben a hitbizományok területe 40.000 hold. Sopron vármegye területének te­hát körülbelül egyhatod része — a mezőgaz­dasági művelés 'alatt lévő területek 15 -szá­zaléka — hitbizomány és ez a 15 százalék ter­mészetesen egészen másként hat Sopron vár­megye népesedési viszonyaira, mint hatnak a hitbizományok az ország más vidékein. Azért említem elsősorban Sopron vármegyét, mert vannak a Dunántúlon más hitbizományi terü­leteik is, de Sopron megye egyik tipikus hit­bizományi terület. Ha tehát ez Sopron vár­megyében a birtokpolitika szolgálatába állít­tatnék, hatása a népesedésre, hatása a birtok­állomány megoszlására természetesen egészen más volna, mint az arslzlág egyéb területein. Ennek a lehetővé tételét szerettük volna tu­lajdonképpen látni ebben a hitbizományi ja­vaslatban is. Azt szerettük volna látni, hogy ez a hitbizományi javaslat is szerves része lesz a telepítési javaslatnak, hogy a (hitbizo­mányi javaslat felszabadítja a hitbizományi h irtok bizonyos részét és lehetőséget ad arra, hogy ha fenntartatik is a hitbizomány, — amint Pesfchy Pál i képviselőtársam is em­lítette — ez csak átmenetileg tartatik fenn, mert valahogyan a fejlődés menetében van az, hogy a kötött birtok ebben a formájában nem tartható fenn. Csak arról lehet szó, hogy még^ bizonyos országok, a körülöttünk levő országok és más országok máris eltörölték a kötöttséget, Magyarországon egy átmenet léte­síttessék. De ez alatt az átmeneti idő alatt is lehetővé kellene tenni, hogy ezeknek a birto­koknak egy része, ez a 230.000 hold, amelyre a javaslat hivatkozdik az indokolásban, a ma­gyar birtokpolitika szolgálatába állíttasséík. (Egy hang bal felől: Azonnal!) Természetesen azonnal, az azonnalt úgy értem, hogy az el­következendő évtizedeik alatt, mert hiszen na­gyon jól^ tudjuk, hogy a birtokpolitika nem olyan kérdés, amely megoldható máról-hol­napra. A birtokpolitikai kérdések megoldásával mindenki évtizedekre elosztottan számol, de természetesen ezt az évtizedekre való elosz­tó dást úgy gondoljuk, hogy imár az elkövet­kezendő években is bizonyos lépések, intéz­kedések történjenek, amelyek megindítják a magyar népmeík birtokhoz való juttatását. Ezt . reméltük a hitbizományi törvényjavaslattól is. (Lázár Andor igazságügy miniszter: Erről a telepítés fog gondoskodni!) Ha a telepítési törvényjavaslat lehetővé tenné azt, hogy a hitbizományok most felszabadított része, ez a 230.000 hold valamilyen módon bekapcsol­ható legyen, akkor még volna valami értelme, hogy mia, ezekben az időtkiben, aimlkor a mia­gyar nép olyan törvényjavaslatokat vár ettől a parlamenttől, amelyek ma segítenek, ez a javaslat tárgyalás alá kerüljön. Ha azonban a telepítési törvényjavaslat nem teszi ezt le­hetővé, aminthogy úgy vettem ki a túlsó oldalról hallott megnyilatkozásokból, hogy ennek a törvényjavaslatnak célja egészen más, hogy ennek a törvényjavaslatnak célja tulajdonképpen az. hogy annak a negyven családnak keretén belül bizonyos fokú elap­rózódást, bizonyos fokú megoszlást lehetővé tegyen, ha ennek a törvényjavaslatnak tehát a célja az, hogy negyven helyett esetleg 130 kézbe jusson 50 vagy 60 év alatt (Horváth Zol­tán: Száz év alatt!) ez a 230.000 hold: akkor, t. Ház, én ennek a törvényjavaslatnak nemcsak ülése 1936 január 28-án, kedden. ,129 hogy korszakalkotó jelentőséget, de- semmi különösebb jelentőséget a nemzeti életben nem tulajdonítok. (Ügy van! Ügy van! a bal­és szélsőbaloldalon. — Horváth Zoltán: Va­kulj magyar!) Annák a 130 embernek az érdeke is valami, az is tagja és része a magyar államnak, a magyar nemzetnek és a magyar társadalom­nak, de, bocsánatot kérek, egy szűkebb kör­nek, 40 családnak a beállítása és örökösö­dési jogviszonyainak rendezése mégsem olyan kérdés, amelyet korszakalkotónak lehetne nevezni. Nemcsak hogy nem korszakalkotó, hanem egyáltalában nem egyéb ez, mint egy közönséges törvény, amely nem emelkedik ki a többi törvények sorozatából. Nem az a tör­vény ez, amelyre a magyar nép vár, amelytől a magyar nép valahogyan azt reméli, hogy ez mégis megindítása azoknak a reformok­nak, amelyekben reá is gondolnak és rajta is segíteni fognak. (Horváth Zoltán: Pepecse­lés!) Hivatkoztak itt előttem véráldozatokra, azokra a nemzeti érdemekre, amelyeket egyes családok szereztek a magyar nemzet életében és amelyek miatt ezek a családok ezeknek a hitbizományi hirtokoknak tulajdonába jutot­tak. A magam részéről ezeket az érdemeket nem akarom kétségbevonni. Nem akaróik foglialkoiztni velük," hiszen ez nem is fontos. A magyar nép mást akar. A magyar nép nem bántja más érdemeit, nem akar kisebbíteni senkit, ő önmagán ^szeretne segíteni. (Ügy van! a baloldalon.) A saját sorsát, a saját kenyérkereseti lehetőségeit, saját (megél­hetését és boldogulásának javítását szeretné látni. Mikor itt ebben a (kérdésiben felszólaltam, a magam részéről is ezeikinek a kívánságoknak és óhajoknak akartam hangot adni és — ha szememre vetik is a földosztás vádját — is­mételten azt mondom, hogy a magyar földre azoknak a magyar népmillióknak van első­soriban igényük, amelyeik megművelik azt, aime­lyek a maguk filléreiből fenntartják a magyar államot, és amelyekre a magyar állam a mai nehéz nemzetközi viszonyok között is, — amikre a túlsó oldalról is hivatkoztak — szá­míthat és építhet és amelyek a jövőben 1# a legbiztosabb támaszai lehetnek a magyar ál­lamnak. A javaslatban mindennek biztosítá­sát nem látom, azért azt nem fogadom el. {Helyeslés és taps a baloldalon. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Hunyadi-Vas Gergely képviselő úr! Hunyadi-Vas Gergely: T. Ház! Előttem szólott igen t. képvlselőtársiaminiak; az az állás­pontja, amely szerint általában véve nem híve a kötöttségnek és ezért a hitbizomá­nyok teljes felosztását óhajtja, mert szerinte csak a szabadság az az emeltyű, amely SL he­lyes és egészséges versenyben az értékeket kitermeli, mindjárt t. képviselőtársamnak azzal a másik álláspontjával gyengült meg, hogy a maga részéről is elfogadná a kötött­séget abban az esetben, ha a kötöttség nem a földbirtokra, hanem a házbirtokra vonat­koznék. Ilyen körülmények között nem áll meg. nem helyes az az álláspontja, amely minden körülmények között a szabadságot kí­vánná emeltyűnek tekinteni iaa 'élet természe­tes fejlődésének útján. Azt állapította meg előttem szólott amelyen t. képviselőtársam, hogy & magyar birtdkoisság a múlt században akkor járt volna el gaz­dasági szempontból helyesen, ha bekapcsoló­18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom