Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-80
126 Az országgyűlés képviselőházának kiviteli cikkek, amelyek a magyar fizetési mérlegnek erősödését elsősorban szolgálják. T. (képviselőtársaim, a. 'búzanemesítésre is hivatkozott. Hivatkozott arra, hogy a búzanemesítés elsőisorban .a nagybirtok érdeme. Objektív akarok lenni és megállapítom, hogy a búzanemesítés terén kétségtelenül érdemei vauinak a ngybirtoknak, de hiszen a búzanemesítés éppen úgy folytatható állami birtokokon is, amelyeket éppen ezért tartunk fenn ráfizetéssel és folytatható lesz a jövőben is a nagyibirtokon. Amikor :. birtokpolitikánk a magyar nagybirtokállomány egy részét kisbirtokosoknak kívánja juttatni, ez nem jelenti azt, hogy az összes nagybirtokokat a maguk egészében az utolsó részükig tíz holdakra parcellázni akarjuk. Mi nagyon jól tudjuk, hogy egy nemzet birtokállományában szükség van bizonyos fokig középbirtokokra is^ és szükséig van olyan helyeken, ahol nem áll útjában a nép fejlődésének, átmenetileg esetleg nagybirtokra is és ezek a területek természetesen a jövőben is itt állhatnak búzanemesítésre és más mintagazdasági célokra. Kulturális fölényünkre is hivatkozott előttem szólott igen t. képviselőtársam és ezzel kapcsolatban a revízióra. Nézetem az, (hogy ha kulturális fölényre gondolunk, a magyar nemzet kulturális fölényét nemcsak az a száz család és párszáz nagybirtokos szolgálja, hanem a magyar kultúra sokkal szélesebb rétegre terjed ki. A magyar kultúra hordozója az a soks zázezer ember, a magyar középosztály és a magyar kultúra hordozóinak kell lenniök a magyar nép millióinak is, akiknek kulturális emelkedését szolgáljuk akkor, amikor gazdasági megerősödésüket akarjuk itt előmozdítani és a milliók kultúrájának megerősödésével szolgáljuk elsősorban a revízió kérdését is. T. Ház! A magam részéről a hitbizományok teljes megszüntetését tartanám a leghelyesebbnek. A leghelyesebbnek tartanám azért, mert a kötöttséget általában véve helytelenítem. A szabadság lehet egyedül az, ami a legteljesebb mértékben tudja szolgálni az emberiség érdé; keit, a szabadság mellett tudnak a gazdasági erők és az igazi kultúrértékek is elsősorban kibontakozni. De emellett szükségesnek tartom a hitbizományok eltörlését azért is, hogy a szabad megoszlás a mai hitbizományi családok keretén belül tovább folytatható legyen. A hitbizományi törvényjavaslat ezt bizonyos szűkebb határok közé szorítja. Azt szeretném, ha szabad öröklés mellett ez a birtokmegoszlás a maga természetes módján elmenne addig a határig, ameddig a természetes fejlődés útja visz. Ha nézzük a körülöttünk lévő országokat, azt tapasztaljuk, hogy majdnem valamennyi országban a hitbizományok eltörlése mellett foglaltak állást. A javaslat indokolása az osztrák helyzetre és állapotokra is hivatkozik és azt mondja, hogy Ausztriában a házbirtokból, a készpénzből és értékpapírokból álló hitbizományokat teljesen megszüntették, egyedül a földbirtokban fekvő hitbizományokat tartották meg. (Malasits Géza: És az erdőbirtokokat.) Az erdőbirtokokat természetesen elsősorban, hiszen rá is fogok mutatni arra, hogy az erdőbirtokok hitbizományi fenntartásának bizonyos indokoltsága lehet. Én elsősorban éppen a földbirtokban való megkötöttséget nehezményezem. Ha a hitbizomány csak városi házbirtokban, készpénzben és értékpapírban volna elhelyezve, akkor nem tennék ellene semmi észrevételt és kifogást. Nem a családi vagyonok, mint ilyenek ellen akarok állástfoglalni. A hitbizomány ellen csak abban I 80. ülése 1936 január 28-án, kedden. a vonatkozásban és addig a határig foglalok állást, amely határig akadálya a magyar nép terjeszkedésének és megélhetésének. T. Ház! Ha a hitbizományok fenntartásának valami jogosultsága van, akkor az a jogosultság csak az lehet, hogy a hitbizományokat jobban megművelik, hogy a hitbizományok többet termelnek, mint azok a kisbirtokok, amelyekre esetleg felparcelláznák. Nemzetgazdasági szempontból tényleg az a fontos, hogy egy bizonyos birtokállomány, — legyen az ezer hold, vagy tízezer hold — mennyi értéket produkál. Ha ez a produkált értékmennyiség a nagybirtokon több, akkor ez a, produkált nagyobb érték valamilyen formában kétségtelenül érezteti hatását a nemzet életében. Ha azonban a kisbirtok az, amely többet produkál, akkor viszont nemzetgazdasági szempontból is ennek kell fontosabbnak lennie, és ezt kell elsősorban előnyben részesíteni. T. Ház! A hitbizományi birtokoknál bizonyos felügyeleti jogon van mód arra, hogy a hitbizományi birtok gazdaságos kezelése ellenőriztessék, őszintén meg kell azonban vallanom, hogy kételyeim vannak arra vonatkozólag, hogy ezt a törvényadta felügyeleti jogot a gyakorlatban miként fogják érvényesíteni. Nagyon nehezen fog menni ezen a címen, a törvény alapján a hitbizományi gazdálkodásba való beavatkozás. A nagyvagyonok gazdálkodására való befolyás csak egy úton lehetséges: a tulajdonos önérdekére való hatás útján. Hogyan értető ez el? Olyanformán, hogy az állam adózás útján, örökösödési adók és rendes progresszív adók útján bizonyos fokig kényszerítse annak a hitbizományi birtoknak vagy egyéb magánbirtoknak és nagybirtoknak tulajdonosát arra, hogy rendes gazdálkodást folytasson, hogy törekedjék arra, hogy mintagazda legyen, hogy értékeket produkáljon, mert ha ezt nem teszi, akkor az adócsavar hatása alatt az a nagybirtok össze fog zsugorodni és a maga természetes útján átkerül annak az embernek kezébe, aki annak megmunkálását komolyabban, értékesebben tudja szolgálni. T. Ház! Felfogásom a nagy vagy ónról általában a következő. A nagyvagyon akkor jogosult, ha szolgáltat, ha értékeket produkál. Ekkor van meg a jogosultsága nemcsak a nagybirtoknak, hanem az ingó vagyonnak, a gyáripari vagyonnak, a házbirtoknaik és általában minden nagy vagyonnak. A mai modern élet a szolgáltatás elvét hangsúlyozza és helyezi előtérbe. Azt mondja, hogy minden gazdálkodásnak főcélja az kell, hogy legyen, hogy embertársai részére^ a társadalom részére, az ország részére minél többet szolgáltasson. Ha e szolgáltatási kötelezettségének eleget tesz, akkor jogosultsága van, ha nem tesz ^eleget ennek a kötelezettségének, akkor nincs létjogosultsága. Ennek a feladatának a tulajdonos — mondom — akkor tesz eleget, ha igenis, kellő gonddal, kellő körültekintéssel, szorgalommal és tudással munkálja a birtokában lévő nagybirtokot, vagy egyéb vagyont. Ha nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, akkor az a birtok a maga természetes útján szét fog aprózódni. r En a magyar földbirtokpolitikának^ és a magyar birtokososztálynak azt az álláspontját és beállítottságát, amelyet a magyar^ nemzetgazdaságban a múltban elfoglalt és betöltött, nem találom helyesnek. Magyarország-