Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-59

Az országgyűlés képviselőházának 59. il kedni. Ezt célozza ez a határozati javaslatom. (Olvassa): »A Ház szükségesnek tartja a 28. §. 4. bekezdésének oly módosítását, hogy egy hektoliterig történő forgalombahozás esetén az előzetes vizsgálat nem kötelező, általában pedig csak akkor kötelező, ha és amikor a bort a zárt területről kiszállítják.« A zárt területen belül úgy sem akarják más szempontból vizsgálni, mert nem akarnak Tokajon belül még specialitásokat felállítani, hogy mádi bor vagy tokaji bor vagy nem tudom hova való bor. Azon a területen belül mindegy, hogy hol találja meg az előzetes vizsgálat, amely a származási bizonyítvány kiadása szempontjából is szükséges lesz. Mindegy, hogy Sátoraljaújhelyen vagy akárhol másutt találják, tokaji bornak fogják találni. Itt van a 46. §., ahol ebben a javaslatban egy-két jogpolitikai vagy közbiztonsági kérdés is elbújik. Ettől a 46. §-tól nagyon félek. Ez a 46. <§>. feljogosítja az ellenőrző hatóságokat és közegeket, (olvassa): »olyan helyiségben, amely a jelen törvény rendelkezései alá eső italok előállítására, kezelésére, elhelyezésére és forgalombahozatalára vagy mindezek irányítására szolgál — a felmerült szükséghez képest rendőri segédlettel — helyszíni szemlét tartani, az italokból és anyagokból mintát venni, az üzleti könyveket, feljegyzéseket, számadásokat és egyéb iratokat megtekinteni s azokról esetleg másolatokat venni«. Meglehetősen veszedelmes a szakasz, mert felhasználható arra, hogy nem tudom, a kereskedőhöz bemenjenek, feltúrják egész irattárát, lemásolják egész könyvvezetését, levelezését, megtudják egész vevőkörét és más üzleti körét. Ügy gondolom, hogy talán a végrehajtási utasításban kellene mindezekkel szemben valami garanciát nyújtani. De különösen garanciát kellene nyújtani arra, hogy a vexatúrákat elkerüljék. Eszébe jut például az egyik fináncközegnek vagy a szemleparancsnokságnak — nem tudom, hogyan hívják őket — s éjjel felköltik, felráncigálják akár a kistermelőt, akár a nagytermelőt, akár a borkereskedőt, éjszaka rárohannak egy ilyen vizsgálattal, házmotozást s a többit tartanak nála, feldúlják egész telepét. (Br. Berg Miksa: Például választásoknál!) Éppen arra akarok rátérni. Ennek kellene korlátot vetni, hogy reggel nyolc óra előtt ne lehessen ilyen szemlére indulni, ilyen szemlét kezdeni és este hat óra után, amikor az üzleti életnek is vége, ne lehessen ilyen szemlét folytatni. Végre is nem lehet az embereket arra kötelezni, hogy munkaidejükön kívül is rendelkezésre álljanak. De különösen félek attól, hogy egyes vidékeken, amelyek egyúttal választókerületek is, tömegesen veszik majd alkalmazásba ezt a szakaszt. Nem kell egyéb, csak az, hogy egy finánchad rohanja meg például a tokaji kerületet vagy a devecseri kerületet vagy a tapolcai kerületet: szemle szemle után — renge teg* költséggel is — és más egyebek. Elvonják az embereket egyrészt attól, hogy a szavazóhelyiségbe menjenek, ott megjelenjenek, másrészt mindenesetre terrorizálják őket. Megint nem mondom, hogy ezt Darányi miniszter úr fogja csinálni, sőt még azt sem mondom, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök úr akarná ezt csinálni, (Br. Berg Miksa: Csak tűri!) de ismerjük a fináncok és más ilyen közegek túlbuzgóságát, az alantas hatóságok túlbuzgóságát, amelyek érdemeket akarnak szerezni. Ennek a szakasznak a jóvoltából a választás alatt olyan hadjáratot, olyan hadviselést indíthat1935 november 15-én, pénteken. 83 nak meg, hogy azt az egész kerületet terrorizálják vele. A szemletartásoknál is akarok garanciát; legyen ott a községi elöljáróság és legyen módja és joga a szemlét szenvedőnek arra, hogy bizalmi egyéneket, alkalmazhasson; ne legyen kényre-kedvre kiszolgáltatva. De amellett egyéni akciók is történhetnek; például az a fináncpatrnj egyszerűen elővesz valahol kinn a hegyoldalban egy termelőgazdát s felbontat vele mindent. Ez a szakasz az ilyen egyéni akciókat szintén lehetővé teszi. Ezért azt kérem, hogy aki szemlét akar tartani, legyen köteles bejelenteni a községházán, hog!T szemlét akar tartani. Nem mondom, hogy ezek a dogok bekövetkeznek, de lehetségesek. Tudom, hogy ez a kormánynak sem intenciója, annál inkább joga és kötelessége tehát a kétségeket és a veszélyeket elhárítani s ezért bátor vagyok előterjeszteni a következő határozati javaslatot (olvassa): »A Ház szükségesnek tartja a 46. §. 2. bekezdését úgy kiegészíteni, hogy a szemle reggel nyolc óra előtt meg nem kezdhető és délután 6 óra után nem tarthat, az az illetékes községi elöljáróságnál előzetesen vagy egyidejűleg bejelentendő, a községi elöljáróság magát azon képviseltetni tartozik, valamint a szemlét szenvedő is két bizalmi egyén alkalmazását kívánhatja. Országgyűlési, törvényhatósági vagy községi képviselőválasztások idején a választás elrendelésétől annak megtartásáig az illető területen ily szemlét tartani nem szabad«. Mély tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet még húsz percig folytathassam. Igyekszem előbb befejezni; még csak két-három határozati javaslatom van. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik a meghosszabbítást megadni? (Igen! Nem! — Mózes Sándor: Egészen tárgyilagosan bírálja a javaslatot!) A Ház a meghosszabbítást engedélyezi. Rupert Rezső: Itt kell felpanaszolnom azt a mulasztást, hogy ez a javaslat nem fordult meg az igazságügyi bizottság előtt. Igen sok jogi szempontot elhanyagoltak benne. Pl. szükség lett volna arra, hogy amikor megalakítják a 48. §. szerinti tanácsot, az Országos Szőlő- és Borgazdasági tanácsot, a borellenőrző bizottságokat, a Borvizsgáló Szakértő Bizottságot, körülírassék ezeknek hatásköre. De ezekkel kapcsolatban intézkedés kellett volna különösen arról, hogy mi lesz ezeknek a bizottságoknak, tanácsoknak a költségeivel. E részben hiba, hogy a pénzügyi bizottság előtt sem fordult meg a javaslat. Pedig ilyen túlterhelt országban nem lehetséges az, hogy felállítsanak ilyen tanácsokat, ilyen bizottságokat és azoknak költségeivel megint vagy a termelő közönséget vagy az országot sújtsák. Méltóztassék kimondani azt, hogy ezek is nobile officii!mok legyenek, vagy pedig lássa el ezeket az állam a maga közegeivel. (Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Ez eddig is megvolt és ezután is így lesz!) Elég hiba, ha megvolt. (Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Eddig sem került pénzbe, eddig is ingyenes volt és ezután is az marad!) Megnyugszom benne, de hogy annál inkább aláhúzzam ezt, hogy ez annál hangsúlyozottabb legyen, bátor vagyok előterjeszteni a következő határozati javaslatot (olvassa): »A Ház szükségesnek tartja a 48. §-ban még kijelenteni azt, hogy a szakaszban említett tanács és bizottságok elnökei és tagjai semmiféle külön fizetésben, díjazásban vagy jutalmazásban — kész-