Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-74

m Az országgyűlés képviselőházának 7U. ülése 1935december 13-án, pénteken. adatok' csak arra jók, hogy egymásra uszítsanak társadalmi osztályokat. (Eckhardt Tibor: Sajnos pedig igaz! Tessék Békésbe elmenni! Nem is élet az! — Egy hang half elől: Fogalmuk sincs arról, hogyan élnek azok az emberek! Tessék lemenni!) Ezt így kimutatva, hogy hárommillió ember napi 14 fillérből él, nem tudom elhinni. (Eckhardt Tibor: Ezt nem lehet letapadással elintézni! Tessék megnézni! Tessék Csongrádba, Békésbe elmenni!) Elnök; Csendet kérek, Eckhardt képviselő úr! Eckhardt képviselő úrnak lesz még alkalma hozzászólni a javaslathoz! Most Roszner bárót illeti a szó. vitéz br. Roszner István: A munka intenzivitásának kérdésével kívánok itt foglalkozni azért, mert ez egy általánosan felvetett probléma és mert éppen a nagy uradalmakat szidják amiatt, hogy a munka extenzivitás folytán nem jut az Alföldön a falusi ember kenyérhez és ezért kell ezeknek az embereknek napi 14 fillérből tengődni ök. A munka intenzi vitásának megállapításához nem statisztika, hanem^ látni tudás kell. Az a kérdés, hogy egy gazdaságban mennyi a kézzel művelt kapásnövény. Itt a középbirtok és az uradalom feltétlenül vezetnek, ez elvitathatatlan. Állítom azonban, hogy munkaextenzív-gazdaságnak egy olyan országban, ahol a munkásoknak kenyérrel^ való ellátása problémát jelent, nem szabad előfordulnia, mert annak, akié a föld, — ami sokkal többet jelent, mint egy közönséges vagyontárgy —^kötelességei vannak nemzete és embertársai iránt. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Ezt pedig röviden a munka intenzi vitásban tudom csak kifejezni. Annak a gazdának, aki arra büszke, hogy 50 holdra tart egy cselédet és napszámra egy fillért sem ad ki, pusztulnia kell, annak ebben az országban helye nincs. (Taps a jobboldalon. — Matolcsy Mátyás: Az Omge.ban ma erről beszéltek! A munkabércsökkentésről!) De megszüntetni, vagy megcsonkítani birtokokat politikai okokból nem szabad, hanem csak olyan okokból, amelyek a nemzet egyetemének érdekét szolgálják, ez előtt viszont minden egyéni érdeknek háttérbe kell szorulnia. Merném állítani, hogy keresztülvihető volna az, hogy törvény beiktassuk a munkaintenzivitást s abszolúte a lehetőség határain belül látnám azt, hogy kimondjuk, hogy egy birtok a területegységre vonatkozólag ennyi meg ennyi munkabért tartozik kifizetni. Az, hogy ez kevesebb szakmunkás vagy több napszámos között oszlik meg, szerintem teljesen mindegy. Ez az egyedüli eszköz a munka extenzivitásának kiküszöbölésére, ez az egyedüli eszköz arra, hogy az agrár munkásosztályt feltétlenül biztos kenyérhez juttassuk. (Ügy van! a jobboldalon.) Ebből mint következtetést, csak azt vonom le, hogy mindez — akár munkaintenzivitásról, akár extenzivitásról, akármiről beszélünk — nem lehet fegyver az ellen a középosztály ellen, vagy az ellen a nemesség ellen, amelynek múltjában igen sok dicsőség és érdem is van. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) A telepítésre vonatkozóan kívánom megemlíteni, hogy ami az ország határvidékeinek mezőgazdasági kisexisztenciákkal való behálózását illeti, azt mindenki helyesli s az találkozik a kormánynak az álláspontjával is a telepítési törvényjavaslatban. A kormánynak ezt az álláspontját osztjuk, de ez sem lehet ok arra, hogy támadjanak egy birtokososztályt. Nem azért telepítünk, hogy a nagy- vagy középbirtokot tönkretegyük; hiszen úgyis ezeknek kell majd áldozatokat hozni. A telepítésnek nem büntetőakeió a célja, hanem a telepítés nemzeti célokat, nemzeti érdekeket kíván szolgálni, éppen ezért itt a Házban, a legnagyobb nyilvánosság előtt tiltakozom az ellen, hogy a telepítést mint fegyvert az osztályellenes gyűlölet fokozására használják fel. (Dinnyés Lajos: Mi lesz a reformokkal? — Esztergályos János: Az ellen nem tiltakozik, hogy millió és millió földtelen munkás van az országban?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Esztergályos képviselő úr ne tartson szónoklatot. (Derültség.) vitéz br. Roszner István: A hitbizományi törvényjavaslat jelentősége messze meghaladja azt a tárgykört, melyet címe után sejtem lehet. A hitbizományi törvényjavaslat világnézeti kérdések tisztázását jelenti és alkalmat nyújt a kormánynak arra, hogy a konzery.F*J é

s mégis haladó agrárpolitika mellett torjon lándzsát, tekintve, hogy ez az egyedüli ut, amely a nemzet egyetemének életét, fejlődeset szolgálhatja. Minden agrárpolitikában van azonban valami: leletté alkalmas arra, hogy ellentéteket szítsunk vele a társadalmi osztályok között, hogy eltávolítsuk a magyartól a magyart. Ezzel pedig akarva, nem akarva, a legnagyobb szolgálatot tesszük ellenfeleinknek, a kisantant-nak, amelynek természetszerűleg legfőbb erdeke, hogy itt egy széthúzó, magát testvérharcban felélő, gyengülő nemzet éljen. Éppen ezért az ilyen fontos törvényjavaslatot pártszenvedélyektől mentesen és tegyük hozzá, a nagybirtok elleni animozitástól mentesen, szabad csak tárgyalni. Agrárpolitikusaink ugyan meg vannak győződve arról, hogy ezzel az előfeltétellel ők valamennyien rendelkeznek, de ha az ember nagyon nézi, megtalálja azt a narancshéjat, amelyen elcsúsznak. Móricz Miklós dr. a száraz, tanult, okos statisztikus például, akit rendkívül nagyrabecsülÖk, a minap előadást tartott és azt mondotta, hogy meg kell szüntetni a nagybirtokot, mert nagybirtokok tulajdonosai jövedelmüknek egy részét külföldön költik el. Bocsánatot kérek, ha ez megszüntetési ok, akkor tessék megszüntetni a vagyonos osztályt, tessék megszüntetni az egész kapitalizmust, melynek fontosságát pedig a napokban Németországban még Schacht is elismerte és melynek Litvinov is kénytelen volt deferálni. És még egyet: bánjunk csínyján egy kissé az önálló exisztenciák jelszavával. (Mózes Sándor: Szóval az önálló kisexisztenciák nem kellenek, nincs rájuk szükség?!) Ha mezőgazdaság azzal áll, vagy bukik, hogy kisexiszteneiáknak adjuk át, s önálló kisexisztenciák nélkül nincs ország akkor tessék holnap lerombolni a gyárakat, és állítsanak minden gyár helyébe ezer kisüzemet, mint ahogy a középkorban volt. (Mozgás a baloldalon.) Tessék becsukni minden üzletet, amely segéddel dolgozik. Tessék megszüntetni a Máv.-ot és a postát, hiszen az elmúlt időkben, az 1848 előtti években, nagyon jól bevált a »gyorsparaszt« rendszere, sokkal több önálló kisexisztenciát jelentett. Mozgás a baloldalon.) T. képviselőtársaim, csak az utópiákra akartam rámutatni, a kilengésekre akartam a t. Ház figyelmét felhívni. Mindez nem jelenti azt, hegy nem írom alá a rendkívüli nagy államrendészeti és nemzetvédelmi fontosságát annak, hogy a mezőgazdaságban szaporítsuk a kisexisztenciák számat. Ezt fogja szolgálni a telepítési rendelet, Én csak arra kívántam rámutatni ezzel