Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-74

528 Az országgyűlés képviselőházának 7* és semmiképpen nem lő túl az elkerülhetetlenül szükséges közérdek szempontjából megvalósítandó célokon. Ellenkezőleg, a javaslatnak nyilvánvalóari az a törekvése, hogy a jogos magánérdekeket előmozdítsa és jellemzője a javaslatnak, hogy a szabályozásnál minden érdek és minden érdekelt felé mindenképpen méltányosságot igyekszik gyakorolni. Csak példaképpen hozom fel erre vonatkozólag a törvényjavaslat 4. §-át. Ez a szakasz lehetővé teszi, illetőleg elrendeli, hogy a kötöttségben maradó birtok kijelölésénél is meghallgattassék a hitbizományi birtokos és hogy az ő kívánságai lehetőleg figyelembe vétessenek, a közérdek megóvása, mellett. A közérdekből leginkább az erdőkre van tekintettel, tervbe van véve és megengedve az állagváltoztatás, mégis azt hiszem, nem tévedek, ha megállapítom, hogy ez az intézkedés, ez a lehetőség a hitbizományi érdekeltek javára is szól, mert ez az állagváltozási lehetőség eszköz ahhoz, hogy esetleg a maguk érdekeit ezen az úton jobban tudják szolgálni és megóvni. Hogy közérdekből az erdők kivétettek a felszabaduló vagyon alól, illetve bentmaradtak a kötöttségben és együttkezelésük lehetővé tétetett, és hogy a további erdősítésre is gondol a törvényjavaslat, ennek oka az, hogy mi az okszerű erdőgazdálkodásra nagyon is rászorulunk. Mindnyájan tudjuk, hogy óriási összegeket költünk évenként fabehozatalra. Minden okunk megvan tehát arra, hogy erdeinkre vigyázzunk, erdeinket gondozzuk és ott, ahol fontosabb és magasabb magángazdasági érdekeket nem érint az eljárás, erdeinket még lehetőleg szaporítsuk is. Azt hiszem, t. Ház, ha már arról van szó, hogy a, felszabaduló birtokokban részesíteni kell az érdekelteket, akkor az igazságügyi kormányzat nem juthatott volna helyesebb megállapodásra az igényjogosultak serrendjének és részesedésének megállapításában, mint ahogyan ez történt. Ennél igazságosabb és méltányosabb rendet teremteni ebben a tekintetben, azt hiszem, nehezen lett volna lehetséges, más, jobb megoldási módot találni alig lehetett volna. A javaslat az érdekeltek felé azt a kedvezményt is nyújtja, hogy a részesedés megnyílta előtt is lehetővé teszi, hogy az érdekeltek egyességet köthessenek a felosztandó vagyontárgyakra. Nem lehet azt sem tagadni, hogy az emberileg lehető előrelátás és gondoskodás jellemzi a javaslatnak 23—29. §-ait, amely szakaszokban a javaslat a hitbizományi — úgy a kötött, mint a felszabaduló — vagyont terhelő dologi terheknek és más jogosítványoknak, más terheknek rendezését kívánja szabályozni. Ez a szabályozás olyan gondos, annyira & részletekig megy, hogy azt lehet mondani, hogy az igazságügyi kormány tisztán a magánérdek megóvásáért, a viták, a haszontalan peres eljárások és költségeskedések kikerülése véget vett magának annyi fáradságot, hogy ilyen szabályozással jöjjön a törvényhozás elé. A 35. §-nak gyönyörű a szociális elgondolása, mert a hitbizományi családokhoz tartozó olyan tagoknak tartásáról is gondoskodik, akikről eddig — mondjuk, az özvegyről — törvényes gondoskodás nem történt. A 37. és 42. §-okban a törvény tulajdonképpen nem hoz újítást, mert hiszen a hitbizományi vagyon állagának biztosítása eddig is némileg törvénnyel szabályozva volt. Ez a szabályozás azonban az eddiginél sokkal hátályo. ülése 1935 december 13-án, pénteken. sabban akarja a hitbizományi vagyon állagát biztosítani és konzerválni. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Pinezich István: Kérném beszédidőmnek félórával való meghosszabbítását. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a beszédidőnek félórával való meghosszabbításához hozzájárul. Pinezich István: Végül az új családi hitbizomány alapításának lehetősége szintén igen tág teret nyit arra, hogy ott, ahol magasabb nemzetgazdaiSági, nemzetpolitikai szempontok ezt nem akadályozzák, új hitbizományok keletkezzenek. Azt hiszem, az érdekelteknek az új rendezésben való megnyugvását éppen az könnyíti meg, hogy a rendezés abszolút mérsékelt. A hitbizományos családoknak még mindig marad akkora vagyonuk, hogy a családi tradíciókat gyakorolhatják, hogy a család előkelőségét fenntarthatják, hogy a magyar föld szerelmesei maradhatnak továbbra is és hegy faj- és nemzetszeretetüket, továbbra is előkelően gyakorolhatják a nemzet iránt. Nagyon jól tudom, hogy bármennyire is tökéletes legyen egy törvényjavaslat, azzal szemben mindig lehet kifogásokat emelni, sőt nekem igen komoly kifogásom van. így vagyunk ebben az esetben is. A törvénynek a legfontosabb szakasza talán a 2. §. A 2. § állapítja meg azt, hogy mi marad hitbizományi kötöttségben. Tudom, sokan vannak és lesznek olyanok is, akik a kötöttségben maradó vagyont sokalják. Egy példával illusztrálom azt, hogy a kormány az összes körülményeket figyelembe véve, de különösen a nemzetgazdasági iszempontokat tartva szem előtt, igen helyesen járt el akkor, amikor nem a 30.000 arauykoronás kataszteri tisztajövedelmű terület mellett maradt meg, hanem koncedálta, hogy a mezőgazdasági birtok összes kataszteri tiszta jövedelem 30%-ának megfelelő terület maradhasson lekötöttségben. Nekem ezeken az adataimon kívül más adatok nem állanak rendelkezésemre, de annak illusztrálására, hogy menynyire szükséges az, hogy nagyobb birtok maradjon lekötöttségben, — nem ahitbizomány érdekében, hanem a nemzet érdekében, nemzeti szempontokból — szeretnék néhány adatot felsorolni, a herceg Esterházy-féle mintaszerű gazdaságából, amely a magyar gazdaság büszkesége. Ez az európai viszonylatban is nemzeti büszkeségünknek számító r gazdaság például fenntart egy növénynemesítő üzemet. Hogy ezt fenntarthassa, ahhoz szükséges: anyatelepnek 30 kataszteri hold, a lucernamag elszaporításához 50 hold, a nemesített takarmányrépához 60 hold, a fűmagvakhoz 50 hold, a nemesített mák szaporításához 30 hold, repcekísérletekre e 300 hold, tengeriszaporításra 100 hold, búzakísérlethez és szaporításhoz 1020, rozsszaporításához 220, zab szaporításához 320, árpa szaporításához 510 hold, ami összesen 2690 kataszteri holdat tesz ki — nem is számítva a szükséges kapásokat és takarmánytermesztést és trágyaneműt. Az Esterházy-féle hitbizomány sajtgyára, — amely készítményeivel hozzájárult ahhoz, hogy a svájci gyártmányú ementhalit kiszoríthassuk — például naponként 10.000 liter tejet dolgoz fel. Ennek a tejmennyiségnek az előállításához 1000 darab tehén kell, s ezeket a teheneket csak maguk a tenyésztők tarthatják el,