Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-72

Az országgyűlés képviselőházának 72. képviselőtársunk sajtóbanditizmust emlegetett, azonkívül pedig a »piszkos sajtó« kifejezést is hallottuk, sőt dr. Zuckermann ügyvéd egy levélben lefektette, hogy egy újságíró, noha hív szellemben közölte beszédét, de sajtó­brigantinak tartja. A sajtófőnök úrnak ebben tökéletesen igaza van. Beszédének harmadik pontjában azt méltóztatott mondani, hogy az elkövetkezendő sajtóreformban szükséges — amint ő mondotta — az újságírói hivatás eti­kai jelentőségének erősebb kidomborítása. Hogy jön ahhoz egy magyar újságíró, a ma­gyar sajtó munkása, hogy minden ok és alap nélkül ilyen vádakkal illessék? Ha valaki a sajtóban olyasmit ír, 'ami a büntetőtörvény­könyvbe beleütközik vagy valótlan, a lehető­ség minden téren megvan arra nézve, hogy az illetőt bíróság elé állítsák és méltóztassék is az illető ellen megfelelően eljárni. (Zaj jobb­felől.) De a magyar sajtót állandóan azzal fenyegetni és állandóan olyan miniszteri kije­lentéseknek elhangzani, hogy majd á kritika joga is meg lesz nyirbálva a sajtótörvényben és a betiltás m lehetőségével is fog a kormány élni... (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Ezt senki sem mondotta!) Tessék az igazságügy­iminiszter úrnak válaszolni, én éppen azért hoztam ide ezt a kérdést, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: En vagyok felelős!) Akkor a jövő héten a miniszterelnök urat is meg fo­gom interpellálni, de most az igazságügy­miniszter urat interpellálom meg azért, mert ő a kodifikálója az elkövetkezendő sajtóreform törvénytervezetének. Azért interpellálom meg őt, hogy közölje az alapelveket a nyilvános­sággal. ; líövid az idom, hosszabbítást nem akarok kérni s most rátérek a zugsajtó (kérdé­sére. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Zug sajtó, amely a kormányt nem dicséri!) A zugsajtóra vonatkozólag az 1914 : XIV. te. 24. §-a világosan kimondja, hogy (olvassa): »Vétséget követ el: ... az, aki fenyegető vagy tolakodó magatartá­sával a maga vagy más részére bárkitől pénzt vagy más előnyt kér vagy kieszközöl azért, hogy a sajtóban valamit elhallgat, helyreiga­zít, vagy az ellenértékikel arányban nem álló díjért egyébként valamit közzétesz.« (Drózdy Győző: Ezt egy kicsit meg lehet szigorítani!) Az igen t. miniszter úrnak módjában van... (Györki Imre (Drozdy Győző felé): Ellenzéki korában is ez volt a véleménye, amikor itt ült? — Zaj. — Elnök csenget. — Györki Imre: Mindenkinek joga van így beszélni, csak Drozi­dynak nem! — Drózdy Győző: Ellenkezőleg! — Györki Imre: Drózdynak ilyenkor hallgatni illik, ez a legkevesebb! — Peyer Károly: Az ön nyomdájában csinálták a legdestruktivabb la­pokat. Bizony! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek ! (Györki Imre: És a legdestruktivabb cikkeket írta!) Dinnyés Lajos: A zugsajtó megrendszabá­lyozására van mód és lehetőség. (Zaj. — Hall­juk! Halljuk! — Elnök csenget.) A miniszter úr­nak megvan az 1914 : XIV. te. szerint a lehető­sége a zugsajtó üldözésére és nem kell sub titulo zugsajtó kiirtására itt mindjárt állandóan új sajtótörvény szükségességét hangsúlyozni. (Hor­váth Zoltán: Csak igazat szabad írni. — Elénk helyeslés jobbfelől és a középen. — Horváth Zoltán: Semmi egyéb nem kell! — Felkiáltások jobbfelől és a középen: Tárgyilagos igazság! — Horváth Zoltán: Es ezt a bíróság bírálja el, ne­a közigazgatás!) Elnök: Kérem Horváth Zoltán képviselő urat, maradjon csendben. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. ülése 1935 december 11-én, szerdán. 489 Dinnyés Lajos: Remélem, hogy a miniszter úr válaszában ki fog térni egészen a részle­tekre és meg fogja jelölni itt a Ház plénumában azokat az irányelveket, amelyeket a sajtó­reformban ikeresztül akar vinni. Visszatérve az igazságügyi államtitkár úr beszédére, szeretnék reflektálni rá és választ kérni arra, imit méltóztatik érteni a legmaga­sabb állami és társadalmi érdekek hatályos sajtójogi védelme alatt, mert ez olyan tág de­finiálása a dolgoknak, hogy tudni szeretnők... (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Benne lesz a magyarázat a törvényben!) Majd meg­látjuk! Ez a meghatározás mindenesetre tág fogalom és bár a zugsajtó megrendszabályozá­sát szükségesnek tartom és indokoltnak látszik azi ilyenirányú intézkedés, azt a magam részé­ről teljes mértékben honorálom s magam is az erre vonatkozó legszigorúbb rendszabályok élet­beléptetése mellett vagyok, de nem leszek haj­landó elfogadni egy olyan sajtóreformot, amely­nek a sajtószabadság megnyirbálása lesz a célja. Kérem az igazságügyminiszter úr válaszát és kérem, hogy ez ügyben a Házat tájékoztatni méltóztassék. Elnök: Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Lázár Andor igazságügy miniszter: T. Ház! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy igen t. képviselőtársam interpellációjára na­gyon röviden tudok választ adni, amely vá­lasz talán őt is ki fogja elégíteni. Hallottuk, hogy az interpelláló képviselő úr is koncedálta, hogy sajtó útján követtetnek el olyan cselekmények, amelyek megtorlására a társadalom békéje érdekében szükség van. A kormány hivatalbalépésekor adott pro­grammjában kijelentette, hogy a sajtókérdés szabályozása érdekében egy sajtóreform gon­dolatával foglalkozik. Az alkotmányosságnak az felel meg, ha egy törvénytervezet, amikor eléri azt az alakot, amelyet tervezetnek neve­zünk, az érdekeltségek által meg vizsgáltatik és azok észrevételei alapján esetleg átdolgozva javaslat alakjában a Képviselőház elé kerül­Nem felelne meg semmiféle alkotmányos szo­kásnak és semmiféle célszerűségnek, ha inci­dentaliter akarnánk egy még el nem készült törvényelgondolásra vonatkozó elveket itt a Házban vita tárgyává tenni, mert a házszabá­lyok megállapítják, hogy miként és hogyan kell egy törvényjavaslatot tárgyalni. (Ügy van! a jobboldalon.) Én tehát bátor vagyok az interpelláló képviselő úrral válaszul közölni, hogy igenis a kormány foglalkozik egy sajtó­reformjavaslat előkészítésével, (Éljenzés a kö­zépen.) ez a sajtóreformjavaslat (Horváth. Zol­tán: Nem sürgős! A kenyérkérdés az első! — Zaj a jobboldalon.) elsősorban azok elé az érdekeltek elé fog kerülni, amelyek ebben a kérdésben hivat­va vannak véleményt mondani. (Horváth Zoltán: Majd a titkos választójoggal együtt! — Zaj.) és a t. Háznak módjában lesz a javaslatnak mind alapelveivel, mind részleteivel foglal­kozni akkor, ha ez a javaslat itt a Házban be­nyújtásra kerül. Kérem válaszom tudomásul­vételét. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr a vi-, szonválasz jogával kíván élni. Dinnyés Lajos: T. Ház! Végtelenül sajná­lom, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a miniszter úr válaszát tudomásul vegyem. (Zaj a jobboldalon. — Farkas István: Ne mérgelőd­71

Next

/
Oldalképek
Tartalom