Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-72

Az országgyűlés képviselőházának 72. remenéstől, védjük meg a gyerekeket a kop­lalástól. Azt hiszem, ez olyan probléma, amelyet mem: lehet levenni a szőnyegről máskép, mint teljesítéssel; ez hónapról-hónapra akutabíbá válik és újból vissza fog térni. Meg vagyok győződve róla, hogy a kormányt magát, is gondolkozóba ejti ez a probléma és cmeg va­gyok győződve arról, hogy a kormány maga is oda fog törekedni, hogy ezt a kérdést a maga részéről megoldja. Éppen ezért kérem a mélyen t. kormányt, méltóztassék a közszolgálati alkalmazottaik il­letményeinek , valamely drágasági pótlékkal való kiegészítése tárgyában intézkedéseket tenni és a képviselőház elé hozni az erre vo­natkozó javaslatot. (Zaj a jobboldalon. — Csizmadia András: A falusi népnek öt-hat gyereke van, de nincs semmiféle drágasági pótléka!) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólni. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Ház! Petrovácz képviselő úr azzal kezdte be­szédét, hogy a főváros közgyűlési termében el­hangzott felszólalásra reagált úgy a főváros tisztviselői kara, mint a vidék állami és nem állami tisztviselőkara és ő, úgy látom, csodál­kozott ezen. Azt hiszem, ezen nincs csodálkozni való, mert ha valaki fizetésemelésről beszél, akkor azt mindenki örömmel üdvözli, aki az állam egyetemes szempontjait nem látja át és aki de facto olyan életkörülmények (között él. hogy elbírna egy kis fizetésemelést. Arról a drágaságról, amelyről az igen t. képviselőtár­sam beszélt, a kormány is tudomással bír, de azt nem minősíti olyannak, hogy intézkedése­ket tegyen folyamatba, különösen nem gondol fizetésemelésre, — mert hiszen a fizetési pótlék semmi egyéb, mint fizetésemelés. Az igen t. képviselő úr a főváros keretein messze túlhaladó beszédet mondott abban a te­kintetben, hogy agrárcikkekben drágaság állt elő és kérte a ikormányt, hogy intézkednék. Felkérem a képviselő urat, hogy a fővárosban rendelkezésre álló közüzemek segítségével mél­tóztassanak olyan gesztiét gyakorolni, hogy a termelési árak, illetőleg a gazdaárak érintése nélkül méltóztassanak közvetlenül a gazdákhoz fordulni és a termelői árak érintése nélkül rendet teremteni a főváros árpolitikájában, (Farkasfalvi Farkas Géza: Nagyon helyes! — Helyeslés a jobboldalon és a középen) mert a közüzemeknek nézetem szerint az a hivatásuk, legalább iisi ezt hangoztatják. (Eber Antal: Tényleg hangoztatják!) hogy árszabályozóként fognak fellépni akkor, amikor ennek szüksége mutatkozik. Enneik következtében én a magam részéről azt mondom, (Zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelől) hogy a főváros, amely autonómiával és közüzemekkel rendelkezik, — hiszen ezt hal­lom és olvasom a főváros közgyűléseinek jegy­zeteiből — a közüzemek céljának fmegfelelő­leg vegve ezeket száz százalékig igénybe ezen cél elérésére. Majd meg méltóztatik látni, hogy mi lesz ennek az eredménye. En a magam részéről s a kormány részéről kijelentem, hogy nem vagyok hajlandó semmi­féle fizetési pótlékot adni, mert ezt az állam költségvetése nem bírja el- (Uay van! Ugy van! jobbfelől). Méltóztassék válaszomat tudo­másul venni. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen). Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! Ami a miniszterelnök úrnak azt a felszólítását ilése 1985 december lí-én, szerdán. 485 illeti, hogy a székesfőváros a maga résziéről tegyen m&g mindent, hogy az árakat a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával olyan módon sza­bályozza, hoigy közüzemeit vegye e célra igénybe, megnyugtathatom a miniszterelnök urat, hogy e tekintetben már a november 26-án tartott közélelmezési ügyosztály szakbizottsági ülésén történt gondoskodás, amelyen ilyen irányú utasítás adatott ki a közélelmezési ta­nácsnak. (Zaj jobbfelől. — Farkas Elemér: Semmi foganatja sincs. A főváros élelmiszer­üzeme éppen olyan drága, mint minden más üzeme! Kár fenntartani ezt az üzemet!) Mél­tóztassanak meggyőződve lenni, hogy amit ezen a téren meg lehet tenni, azt a főváros meg fogja tenni. (Gr. Festetics Domonkos: Nem szavakat, hanem tetteket kérünk! — Wolff Károly: Hó­napokkal ezelőtt kértem, hogy üljünk le tár­gyalni! — Farkas Elemér: Az a hivatása, hogy árnivelláló legyen, de nem nivellál.) ^ Elnök: Farkas képviselő urat kérem, ma­radjon csendben! Petrovácz Gyula: Százszer mondottuk már, t. (képviselőtársam, hogy bármikor készen ál­lunk arra, hogy leüljünk tárgyalni azi agrár­érdekeltséggel és a főváros képviseletével is, hogy megállapodásokat létesítsünk, (Felkiáltá­sok jobbfelől: Meg kell csinálni!) de ezt eddig soha nem perfektuálták. Wolff Károly erről a helyről egypárszor felhívta erre az illetékeseket. (Zaj a jobboldalon.) En tehát a magam részé­ről, de azt hiszem, annak a pártnak részéről is, amelynek sízerény tagja vagyok, ma is kijelent­hetem, hogy bármely pillanatban hajlandók va­gyunk ezen a téren a legmesszebbmenő s a leg­tárgyilagosabb jóakarattal odahatni, hogy a termelőt közvetlenül a fogyasztóval hozzuk össze. (Helyeslés bal felöl. — Zaj a jobboldalon.) Ami a miniszterelnök úr válaszának azt a részét illeti, hogy a kormány drágasági pótlékot nem tud adni, vagy nem adhat, ezt a anagam részéről nem vehetem tudomásul, mert meg­győződésem az, hogy ha az egyik társadalmi réteg megsegítésére tud a kormány fedezetet találni sokkal nagyobb összegbem akkor egy másik társadalmi osztály megsegítésére a segí­tésnek ugyanea a módja szintén kell, hogy ren­delkezésére álljon. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Horváth Ferenc képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi és pénzügy­miniszter urakhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. Ikir. földmívelésügyi és pénzügyminiszter urakhoz. Van-e tudomása a földművelésülgyi minisz­ter úrnak arról, hogy ezen évhen a cukorrépa­termelés mennyisége jóval kevesebb volt a nor­málisnál; a termelt répa cukortartalma azon­ban lényegesen meghaladta a normális mérté­ket, úgy hogy végeredményben az ez évi cukor­termelés nemigen marad el az előző évek mö­gött. Van-e tudomása a pénzügyminiszter úr­nak arról, hogy a termelt és az országban el nem fogyasztott cukormennyiség az export­ban olyan áron értékesül, amely az önköltség­nek igen kis töredékét jelentil Hajlandó-e intézkedni a - földmívelésügyi miniszter úr, hogy az ezen évi cukorrépater­melés nagyobb cukortartalma folytán élért

Next

/
Oldalképek
Tartalom