Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-72

Az országgyűlés képviselőházának 72. Következik a mentelmi bizottság 101. számú jelentésének tárgyalása Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügyében. Sulyok Dezső előadó urat illeti a szó! Sulyok Dezső előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1935. évi március hó 10. napján kiadott 58. számában megjelent »F. I. napiolvasó, Mohai-út« és »H. J., Budapest« feliratú cikkek tartalma, de különösen azoknak következő kitételei miatt: I. »F. I. napiolvasó, Mohai-út.« »Lehet azonban, hogy az Oti. ügyvitelénél történt valami mulasztás. Ami könnyen megtörténhet ©gy olyan intézménynél, ahol a tagok megbízó ttainak, az önkormányzat tagjainak semmi beleszólásuk nincsen az ügyek: vitelébe. Különösen most történik meg az ilyen sérelem ikönnyen, amikor az Oti. ügyvitele a Nemzeti Blokk választását irányítja.« II. »H. J., Budapest. Bizony, az nagyon gyakori, hogy az Oti.-nál a betűs ablakoktól kíméletlenül és minden felvilágosítás nélkül eküldik a betegeket vagy más feleket. Ez ellen legutóbb is felszólaltak elvtársaink és ha a választások, jól sikerülnek, rendet teremtenek majd.« A cikkek egész tartama, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1., §-ába ütköző, a 3. § második bekezdése szerint minősülő és a 9. § utolsó pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő az Országos Társadaloni; biztosító Intézet tisztviselőinek sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A m. kir. belügyminiszter, mint a sértett felettes hatósága a felhatalmazást a bűnvádi eljárás lefolytatásához 1935. évi március hó 22-én megadta. A szóbanforgó hírlapi (közlemények névtelenül jelentek meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikkek szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikkek kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért Esztergályos János országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. 4-a értelmébn. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett 'képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-é a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. T. Ház! A tegnapi ülésünkben hozott határozat értelmében az interpellációkra r 6 órakor kell áttérni, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi üléslünket holnap délután 4 órakor tartsuk s ennek napirendjére tűzze ki a ülése 1935 december 11-én, szerdán. 477 Ház: a ma letárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olvasását és a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Következnek az interpellációk. Az első interpelláció a tegnapi napon eszközölt csere folytán Gallasz Ágost Rudolf képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz. Hajlandó-e a m. kir. pénzügyminiszter úr a védettség visszaszerzésére megállapított ez év december 31-i határidőt, tekintettel a rossz gazdasági viszonyokra, az új termésig meghosszabbítani?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gallaszt Ágost Rudolf: T. Ház! Mai interpellációm célja elsősorban az, hogy a pénzügyminiszter úr figyelmét felhívjam és kérésünknek jogosságát és helyességét előtte megokoljam, hogy a december 31-éve], lejáró védettség visszaszerzésére megállapított határidő meghosszabbíttassák. A pénzügyminiszter úr ugyan távol van,, minthogy azonban tudomásom van róla, hogy ez előtt a határidő előtt interpellációs nap már nem lesz» kénytelen vagyok interpellációmat elmondani és a kormányzat figyelmét felhívni erre a gazdákra nézve súlyos dátumra. Ezt az interpellációmat fel akarom arra is használni, hogy rámutassak arra, hogy a közvélemény milyen tévesen van informálva a magyar mezőgazdaság helyzetéről. A védettséget elsősorban a 14.000. számú rendelet tette lehetővé, de már ennél a rendeletnél számtalan gazda kiesett a védelemből, amennyiben sokan nem kérték a védettséget azért, mert előre látták, hogy ebben a rendeletben foglalt feltételeknek úgysem tudnak megfelelni. Lehet, hogy — mint a túloldal gyakran hangoztatja — tanácsokat is kaptak ebben az irányban, hogy ne kérjék a védettséget, de kérdem,, milyen választ adhatott az illető az olyan adósnak, aki tanácsot jött kérni,, hogy mitévő legyen; hiszen vagy az az eset fog előállani számára, hogy a kamatot és az adót egyszerre megfizetni nem tudja, vagy ha megfizeti, akkor a családjának fenntartása forog veszélyben. Mert mit mondhat az a családfő, aki a család élelmét is eladta, ha a gyermeke kenyeret kér tőle? Nem felelheti azt, hogy egyél, fiam, a védettségből. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Ezek közül már a legtöbben földönfutókká váltak, mivel kötelezettségeiknek nem tudtak eleget tenni és vagyonukat elárverezték. Ez az adósoknak az a bizonyos csoportja, akiknek az adósságai »végleg« rendeztettek. De még ebben is téved a pénzügyi kormányzat, mert ezekkel az emberekkel még fogunk találkozni a telepítésnél,, — hiszen ezeknek egyetlen reményük az, hogy talán a telepítés alkalmával letelepedhetnek — de jelentkezni fognak az ínségmunkáknál is, hiszen földönfutókká váltak. A második csoportot azok alkotják, akik a védettséget megszerezték ugyan, de minthogy kötelezettségeiknek nem tudtak százszázalékig