Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-72

474 Az országgyűlés képviselőházának 72. ülése 1935 december 11-én, szerdán. resés illetékes hatóságtól érkezett,^ az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Tobler János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván még^ valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Tobler János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése a hatóság tagja elleni erőszak bűntettével gyanúsított Reisinger Ferenc képviselő úr mentelmi ügyében. (írom. 90.) Surgóth Gyula előadó urat illeti a szó. Surgóth Gyula előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék 1934. évi január hó 17. napián megtartott ülésén Meskó Zoltán^ országgyűlési képviselőt a napirendhez történt felszólalásának befejezte után, mikor az ülésteremből a folyosóra ment ki, az utána siető Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő felemelt ököllel megtámadta és durva szavak kíséretében öklével többízben oldalba és mellbe ütötte. E támadás indító oka az volt, hogy Meskó Zoltán képviselőházi felszólalásában kitért a vezetése^ alatt álló nemzeti szocialista pártot ért támadásokra és azokat visszautasítva, a többek közt azt a kijelentést tette, hogy amint pártjában gondoskodnak arról, hogy soraikból a pángermán izgatók eltávolíttassanak, épúgy vigyázni fognak azokra a vörös patkányokra is, akik utasításra kompromittálni akarják a nemzeti szocialista mozgalmat. Annak dacára, hogy Meskó Zoltán a vörös patkányok kifejezést a kommunistákra értette és ezt az őt megtámadó Reisinger Ferenc előtt is (kijelentette, Reisinger Ferenc ezt a kifejezést a szociáldemokrata pártra vonatkoztatta és ezért követte el bosszúból a részletezett támadást. Tekintettel arra, hogy Meskó Zoltán a cselekmény elkövetése idejében az országgyűlés tagja volt és a fent leírt tettleges bántalmazás képviselői hivatásának gyakorlása miatt boszszúból érte, ezért Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő cselekménye az 1914:XL. te. 2. §-ának utolsó bekezdéséhez képest e szakasz második bekezdésébe ütköző hatóság tagja elleni erőszak bűntettét állapítja meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és &. vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t- Képviselőháznak, hogy Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Reisinger Ferenc képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése a sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségével gyanúsított Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügyében. {írom. 92. (Sulyok Dezső: Változatosság!) Surgóth Gyula előadó urat illeti a szó. Surgóth Gyula előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, Frühwirth Mátyás főmagánvádló feljelentésére büntetőeljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1934. évi december hó 4. napján kiadott 272. számában megjelent »Matyi, a kereszténypárt Matyija« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Matyi, a kereszténypárt Matyija Münchenben van most, ahol magyar dalosok és zenészek vendégszerepelnek. Frühwirth úr, mint a vendégdalosok szónoka, nagy lelkesedéssel üdvözölte a hitlerizmust. Elragadtatásában odáig ment, hogy Hitlerről mint Európa fölszabadító jár ól beszélt s nem győzte dicsérni a »nagyszerű rendet és fegyelmet, amely az új Németországot jellemzi«. Innitzer bécsi hercegérseknek ugyan más a véleménye a hitleri Németországról, de hát: Matyi mindent jobban tud. sok mindent megtanult a közszereplés terén. Azt is, hogy a kereszténységet hogyan kell használni és kihasználni. Csodálkozunk azonban, hogy Matyi miért nem vitte magával Münchenbe — Garai Manót is.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. ^ második bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétséerének és ugyanezen törvénycikk 2. §-ába ütköző, a 4. § második bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett becsületsértés vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meff, a lan felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte roes: és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél foo-va a vád tárgyává tett hírlani közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság mesrállanította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forop* fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hocv Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügvb^n fügp-essze fel. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem

i kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentését elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos János kénviselő űr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 93. számú jelentése a sajtó útián elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó Surgóth Gyula képviselő úr, őt illeti a szó. Surgóth Gyula előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a bud a-