Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-72
Az országgyűlés képviselőházának 72. jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 2279/5—1935. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen dr. Barla-Szabó József főmagán vádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1934. évi december hó 4. napján kiadott 272. számában »Ki kaphat inzulint?« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Az ügyészség háromrendbeli hamis tanuzásra való rábírás és hamiß vád címén vádiratot adott ki Mittermayer ellen, aki beismerte, hogy Barla-Szabó Józsefnek, az Oti. igazgató-főorvosának a felbujtására emelte ellenem a vádakat, hogy így megüresedjék a Társadalombiztosítónál egy orvosi állás. Ilyen állásokra ugyanis pénzért neveztették ki az orvosokat, hogy BarlaSzabó külföldön nyaraltathassa a gyermekeit.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. $ második bekezdése szerint minősülő és a 9. $ 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A <m. kir. belügyminiszter, mint a sértett felettes hatósága, a felhatalmazást a bűnvádi eljárás lefolytatásához 1934. évi december hó 17^én XVII. 286.780/1934. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. Va értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érke2ett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn % javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Ki van^ még^ valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdezem a "t Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a (mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése a sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügyében. (írom. 83.) Az előadó Lányi Márton. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 5479/1935. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 14.936/1934. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Hackspacher István és társai főmagánvádlók feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1934. évi szeptember hó 27. napján kiadott 217. számában megjelent »A Hofherr és Schrantz-gyári kizárás és — a Nemzeti Radikális Párt« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: ». . . sztrájktörők itt, ennél a küzdelemnél is akadtak, az aljasságot ebben az esetben is megvásárolták, hogy letörhessék a munkások igazságos küzdelmét. Itt ennél a harcnál is feiwiese 1935 december 11-én, szerdán. 471 tűnt az áruló Hackspacher megvetésre méltó alakja, feltűnt Hajducki János és Tujfel János, akik fölajánlották szolgálataikat a Vasműveknek, a munkáltatók szövetségének, amely ezeket a szolgálatokat el is fogadta és Hackspacherékat beállította^ a Vasművek közvetítőjébe. Kaptak közvetítőlapokat, amelyeket minden sztrájktörő számára kiállítanak, de nem ingyen.« »Hackspacherről és társairól mindenki tudja, hogy huligánok, hogy eladták magukat a tőkének, hogy lesve lesik az alkalmat,, mikor támadhatják hátba nagyobb darab kenyérért harcoló munkásokat. Hackspacherék aljasságain már senki sem lepődik meg.« »Bajcsy-Zsilinszky Endrét a harcban álló munkások figyelmeztették Hackspacherék súlyos erkölcsi sebeire és óvták őt attól, hogy ezeket a munkásárulókat pártjába fogadja.« »... alakíthatnak úgynevezett munkasszekciókat — sztrájktörőkből, huligánokból, árulókból, a proletárság szemetjéből.« »Addig élnek, amíg a pénzből tart» amíg kilátásuk lehet bizonyos előnyökre s eltűnnek együtt a zsebelési lehetőségnek reményével.« ». . . . hajlékot adott olyan sztrájkbontóknak, akik hátbatámadták saját munkástestvéreiket.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § második bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította,, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása tiltott közlés vétségével gyanúsított Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 84.) Az előadó urat illeti a szó. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 5565/1935. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 15.189/4—1934. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen eljárás indult azon a címen, hogy a »Népszava« című politikai napilap 1934. évi október hó 6. nap; ján kiadott 255. számában »A grófék kiadatási eljárást indítanak gróf Csekonics Pál ellen?« felirat alatt aláírás nélkül megjelent cikk tartalma az 1912: LI V. te. 96. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni.
