Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-72

468 Az országgyűlés képviselőházának ? bírák berendelhetők legyenek. Az igazságügy­minisztérium munkálatainak jelentékeny részét ugyanis a törvényelőkészítő munkálatok képe­zik, amely munkálatok nemcsak a szorosan vett igazságügyi törvényjavaslatok elkészíté­sére vonatkoznak, hanem általában a kormány minden olyan javaslatára, amely jogi területet érint, mert ezeknek jogi véleménnyel való el­látása, jogi felülvizsgálata, sőt jogi formába öntése is sokszor kizárólag az igazságügymi­• nisztérium törvényelőkészítő osztálya tagjai­nak feladata és munkakörébe tartozik. Szükség van tehát arra, hogy az, ilyen kü­lön szaktudást igénylő törvényjavaslatok el­készítéséhez az igazságügyminiszter megkapja azt a felhatalmazást, amelynek alapján a gya­korlati élet terén kitűnt kiváló királyi ügyé­szek és bírák az igazságügyminisztériumba eb­ből a célból berendelhetők legyenek. Ezeknek a kir. ügyészeknek és bíráknak azonban más feladatuk is van. Ugyanis az igazságügyminiszter főfelügyeleti jogát a ki­rályi bíróságok és ügyészségek felett az igaz­ságügyminiszter részben az igazságügyminisz­tériumba berendelt királyi ügyészek és bírák által gyakorolja. Megnyugtató a királyi ügyé­szekre és bírákra nézve az, hogy az igazságügy­minisztériumban az ő működésük felülbírálását és a felügyeleti jog gyakorlását a velük azonos hivatású királyi ügyészek és bírák látják el, akik ismerik a gyakorlati életet és ismerik a királyi ügyészek és bírák életét és működését. Hogy tehát a királyi ügyészek és bírák a bírói függetlenség sérelme nélkül berendelhetők le­gyenek az igazságügyminisztériumba, ezért van szükség minden egyes alkalommal külön tör­vénnyel a felhatalmazás megadására. Mint­hogy a most érvényben levő törvénynek a ha­tálya 1935 december hó 31. napján lejár, gon­doskodni kellett e törvény hatályának meg­hosszabbításáról. Az igazságügyi bizottság magáévá tette az igazságügyminiszter úr javaslatát és én tisz­telettel javaslom, hogy a Képviselőház a beter­jesztett törvényjavaslatot elfogadni méltóztas­sék. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha -senki nem kíván szólni, a vitát bezárom. Kíván az igazságügy miniszter úr szólni? (Lázár Andor igazságügy miniszter: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot ál­talánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat címét felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa a törvényja­vaslat címét, valamint 1—2. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta; annak harmad­szori olvasása iránt napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a mentelmi bizottság 74. sz. jelentésének tárgyalása, Peyer Károly képviselő úr mentelmi ügyében. Krüger Aladár előadó nrat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 5621/1935. f. ü. szám alatt Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. IX. 2. ülése 1935 december 11-én, szerdán. 43.922/22—1931. számú megkeresése szerint vitéz Csik László feljelentést tett nevezett képviselő ellen azért, mert Budapesten 1931. évi október hó 1. napján az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökségének rendes ülésén ő rá vonat­koztatva a következő kijelentéseket tette: »Kéri, hogy dr. vitéz Csik László ellen or­vosi választott bírósági eljárás indíttassék nieg.« »Megítélése szerint ugyanis ebben az esetben alkalmazható működési szabályzatnak az a rendelkezése, hogy választott ibírósági el­járásnak van helye, ha az orvosi teendőinek el­látására erkölcsileg, vagy orvos-etikailag al­kalmatlanná válik, r vagy magatartásával a szolgálat érdekeit sérti.« »Nevezett nagyon jól tudta, hogy Reisz Móric az elnökség tagja, hiszen alkalma volt hivatalosan is érintkeznie az elnökségi tag úrral. Egyébként pedig na­gyon jól tudja az egész elnökség, hogy dr. vitéz Csik László az önkormányzat ellen a leg­nagyobb ellenszenvvel viseltetik. Meggyőző­dése, hogy tegnapi magatartásával nemcsak esetleg Reisz Móric ellen érzett gyűlöletének, hanem az önkormányzat elleni gyűlöletének is kifejezést adott, amely érzületének egyébként már többször is tanújelét adta. Ügy véli, hogy gyűlölet, amellyel dr. vitéz Csik László az önkormányzat ellen viseltetik, tulajdonkép­pen az indítóoka annak, hogy Ő Reisz Móric elnökségi tag urat minden előzetes indok nél­kül s anélkül, hogy az a támadásra rászolgált volna, megtámadta.« »Erkölcsileg megenged­hetetlen és a szolgálat érdekeit is sérti, hogy valamely tisztviselő vagy orvos munkaadója azon testületének tagját, amely felettes testü­lete, ilyen durván bárhol is megtámadhassa. Ebben az esetben arról van szó, hogy az intézet igazgatósága bizalmi testületének egyik tagját támadta meg durván az intézet alkalmazottja.« A feljelentés szerint ez a cselekmény az 1914 :XLI. te. 1. §-ában meghatározott rágalma­zás vétségének megállapítására alkalmas. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között kétséges, mert neve­zett képviselő, mint az elnökség tagja, törvé­nyes hatáskörben hivatalos indítványt tett s azt indokolta meg, indokolásában csak bírála­tot gyakorolt, amire hivatalos joga volt, zak­latás esete forog fenn, javasolja a t. Képvise­lőháznak, hogy Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a men­telmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadja és így Peyer Károly képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése a rágalmazás és feltűnően durva becsületsér­tés vétségével gyanúsított Peyer Károly kép­viselő úr mentelmi ügyében. (írom. 75.) f Krüger Aladár előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 59401935. f. ü. szám alatt Peyer Károly országgyűlési képvi­selő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. IX. 19.999/9—1934. számú megkeresése szerint dr. Schoberl Ferenc és Plósz Pál főmagán-

Next

/
Oldalképek
Tartalom