Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-72
468 Az országgyűlés képviselőházának ? bírák berendelhetők legyenek. Az igazságügyminisztérium munkálatainak jelentékeny részét ugyanis a törvényelőkészítő munkálatok képezik, amely munkálatok nemcsak a szorosan vett igazságügyi törvényjavaslatok elkészítésére vonatkoznak, hanem általában a kormány minden olyan javaslatára, amely jogi területet érint, mert ezeknek jogi véleménnyel való ellátása, jogi felülvizsgálata, sőt jogi formába öntése is sokszor kizárólag az igazságügymi• nisztérium törvényelőkészítő osztálya tagjainak feladata és munkakörébe tartozik. Szükség van tehát arra, hogy az, ilyen külön szaktudást igénylő törvényjavaslatok elkészítéséhez az igazságügyminiszter megkapja azt a felhatalmazást, amelynek alapján a gyakorlati élet terén kitűnt kiváló királyi ügyészek és bírák az igazságügyminisztériumba ebből a célból berendelhetők legyenek. Ezeknek a kir. ügyészeknek és bíráknak azonban más feladatuk is van. Ugyanis az igazságügyminiszter főfelügyeleti jogát a királyi bíróságok és ügyészségek felett az igazságügyminiszter részben az igazságügyminisztériumba berendelt királyi ügyészek és bírák által gyakorolja. Megnyugtató a királyi ügyészekre és bírákra nézve az, hogy az igazságügyminisztériumban az ő működésük felülbírálását és a felügyeleti jog gyakorlását a velük azonos hivatású királyi ügyészek és bírák látják el, akik ismerik a gyakorlati életet és ismerik a királyi ügyészek és bírák életét és működését. Hogy tehát a királyi ügyészek és bírák a bírói függetlenség sérelme nélkül berendelhetők legyenek az igazságügyminisztériumba, ezért van szükség minden egyes alkalommal külön törvénnyel a felhatalmazás megadására. Minthogy a most érvényben levő törvénynek a hatálya 1935 december hó 31. napján lejár, gondoskodni kellett e törvény hatályának meghosszabbításáról. Az igazságügyi bizottság magáévá tette az igazságügyminiszter úr javaslatát és én tisztelettel javaslom, hogy a Képviselőház a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha -senki nem kíván szólni, a vitát bezárom. Kíván az igazságügy miniszter úr szólni? (Lázár Andor igazságügy miniszter: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, valamint 1—2. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta; annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a mentelmi bizottság 74. sz. jelentésének tárgyalása, Peyer Károly képviselő úr mentelmi ügyében. Krüger Aladár előadó nrat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 5621/1935. f. ü. szám alatt Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. IX. 2. ülése 1935 december 11-én, szerdán. 43.922/22—1931. számú megkeresése szerint vitéz Csik László feljelentést tett nevezett képviselő ellen azért, mert Budapesten 1931. évi október hó 1. napján az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökségének rendes ülésén ő rá vonatkoztatva a következő kijelentéseket tette: »Kéri, hogy dr. vitéz Csik László ellen orvosi választott bírósági eljárás indíttassék nieg.« »Megítélése szerint ugyanis ebben az esetben alkalmazható működési szabályzatnak az a rendelkezése, hogy választott ibírósági eljárásnak van helye, ha az orvosi teendőinek ellátására erkölcsileg, vagy orvos-etikailag alkalmatlanná válik, r vagy magatartásával a szolgálat érdekeit sérti.« »Nevezett nagyon jól tudta, hogy Reisz Móric az elnökség tagja, hiszen alkalma volt hivatalosan is érintkeznie az elnökségi tag úrral. Egyébként pedig nagyon jól tudja az egész elnökség, hogy dr. vitéz Csik László az önkormányzat ellen a legnagyobb ellenszenvvel viseltetik. Meggyőződése, hogy tegnapi magatartásával nemcsak esetleg Reisz Móric ellen érzett gyűlöletének, hanem az önkormányzat elleni gyűlöletének is kifejezést adott, amely érzületének egyébként már többször is tanújelét adta. Ügy véli, hogy gyűlölet, amellyel dr. vitéz Csik László az önkormányzat ellen viseltetik, tulajdonképpen az indítóoka annak, hogy Ő Reisz Móric elnökségi tag urat minden előzetes indok nélkül s anélkül, hogy az a támadásra rászolgált volna, megtámadta.« »Erkölcsileg megengedhetetlen és a szolgálat érdekeit is sérti, hogy valamely tisztviselő vagy orvos munkaadója azon testületének tagját, amely felettes testülete, ilyen durván bárhol is megtámadhassa. Ebben az esetben arról van szó, hogy az intézet igazgatósága bizalmi testületének egyik tagját támadta meg durván az intézet alkalmazottja.« A feljelentés szerint ez a cselekmény az 1914 :XLI. te. 1. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének megállapítására alkalmas. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között kétséges, mert nevezett képviselő, mint az elnökség tagja, törvényes hatáskörben hivatalos indítványt tett s azt indokolta meg, indokolásában csak bírálatot gyakorolt, amire hivatalos joga volt, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és így Peyer Károly képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése a rágalmazás és feltűnően durva becsületsértés vétségével gyanúsított Peyer Károly képviselő úr mentelmi ügyében. (írom. 75.) f Krüger Aladár előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 59401935. f. ü. szám alatt Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. IX. 19.999/9—1934. számú megkeresése szerint dr. Schoberl Ferenc és Plósz Pál főmagán-