Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-71

Az országgyűlés képviselőházának 71. bad olyan szempontnak érvényesülnie, mint amely itt egy közbeszólás alakjában jelentke­zett, azt mondván az illető közbeszóló, hogy becsületes iparosra van szükségünk és alig van 6—8 becsületes iparos köztük. Erről a helyről az érdekelt szakma nevében kénytelen vagyok ezt a megalapítást visszautasítani és azt mon­dani, hogy ennek a tárgyalásnak legelső fel­tétele ennek a szakasznak általam kívánt mó­dosítása, kiegészítése, mert ha ez ( elől elzár­kóznak, akkor a képviselőház befejezett hely­zetet teremt ebben a kérdésben, nem ad lehe­tőséget e tárgyalás létrejöttére és ezzel ki­mondja az utolsó szót a fogtechnikusok és a fogorvosok gazdasági harcának kérdésében. Ha ezt a szakaszt a Ház nem fogadja el, akkor a fogtechnikusok — az ekszisztenciájuk­ban fenyegetett fogtechnikusok — többé nem lesznek tárgyalófelek ebben a kérdésben, ha­nem egyszerűen ki lesznek szolgáltatva a ró­luk-nélkülük szóló ^rendelkezések átvételére. Nem kezelhetjük ezt a kérdést lezárt ügyként és hogy ének az ügynek nyilvántartását kellő­képpen demonstráljuk, azért kell ezt a módosí­tást elfogadni. Ami azután az 51. §-ban kimondott szank­ciót, szigorítást ebben a vonatkozásban illeti, erre nézve külön meg kell mondanom azt és külön kell figyelmeztetnem a t. Házat arra, hogy ha olyan törvényt alkotnak, amely szem­ben áll az élet szükségleteivel, akkor az a leg­szigorúbb szankciókkal sem tud az életbe át­menni, mert a legszigorúbb szankciót sem res­pektálja az élet, s azon keresztülgázol, bármi­lyen szigorú törvényt hozunk is. Minden tör­vényalkotásnak az a legbölcsebb eljárása, ha à törvény paragrafusait és szankcióit az élet szükségleteihez alkalmazza, mert ha az életet figyelmen kívül hagyjuk, akkor nem csinálunk egyebet, mint mesterségesen gyártunk bűn­tevőket és vádlottakat, hiszen az élet — akár­mit csinálunk is — sokkal erősebb, mint a tör­vény, ha a törvény szembenáll az élettel. T. Képviselőház! A miniszter úr az utolsó szakaszhoz való hozzászólásnál azt mondotta, hogy egyik foglalkozásnak különleges védel­mét sem tartja jogosultnak. Ennek a megálla­pításának gyakorlati érvényesítését kérem most ezzel a szakasszal kapcsolatban és ké­rem módosító indítványom elfogadását. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még mlaki szólni? (Nem.) Csilléry képviselő úr sem kíván szólni? (Csil­léry András: Nem! — Derültség és taps.) Az 57. § meg nem tamadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Az 57. § után Kéthly Anna képviselő és társai kiegészítő indítványt nyújtottak be. Kérdem, méltóztatnak-e a Kéthly Anna képviselőtársunk és társai által benyújtott ki­egészítő indítványt elfogadni 1 (Nem!) A Ház a kiegészítő indítványt nem fo­gadta el. Következik az 58. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa az 58. §-t): Az előadó úr! Végváry József előadó: T. Ház! Javaslom, hogy az 58. § első bekezdésének második so­rába a »kamara tagjai« szavak helyébe »kama­rai tagok« szavak írassanak. Javaslatomat stiláris szmpontok indokolják. (Helyeslés.) Elnök: Csilléry András képviselő úr óhajt szólni. Csilléry András: T. Ház! Mivel az előadó úr indítványomat magáévá tette, tisztelettel KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. ülése 1935 december 10-én, kedden. 457 elállók a szótótl és visszavonom indítványo­mat. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom 1 . Következik a határozathozatal. Méltóztat­nak-e az 58. $ eredeti szövegét elfogadni, szem­ben az előadó úr módosításával? (Nem!) A Ház az előadó úr módosításával fogadta el a szakaszt. Az előadó úr az 58. § után új 59. § felvéte­lét javasolja. Az előadó urat illeti a szó. Végváry József előadó: T. Ház! Javas­lom az 58. § után új 59. §-ként a következő szöveg felvételét (olvassa): »Az 1929:XXX. te. 4. §-a 3. bekezdésének és az 1930:XVIIL te. 18. §-a 1. bekezdésének a törvényhatósági bizott­ságban képviseletre vonatkozó rendelkezéseiből kifolyólag az orvosi kamarák felállításával kapcsolatban felmerülő kérdéseket a belügy­iminiszter rendeletben szabályozza«. A követ­kező szakaszokra eggyel magasabb számozást kérek. A törvényhatósági bizottságokban a képviselet részletes szabályainak megállapítá­sát célszerű a belügyminiszter szabályozási körébe utalni. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr által új 59. §-ként javasolt szöveget elfogadni? (Igen!) A Ház az előadó úr által javasolt új 59. §-t el­fogadta, ennélfogva a törvényjavaslat még hátralévő két szakasza eggyel magasabb sor­számot kap. Következik tehát a régi 59., most 60. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa a 60. §-t). Elnök: Tóth Pál képviselő úr óhajt szólni. Tóth Pál: Mélyen t. Ház! Az ehhez a sza­kaszhoz való felszólalásom tulajdonképpen Összefüggésben áll a törvényjavaslat 36. §-ához való hozzászólásommal. Miután azonban a Ház bölcsessége ott előterjesztett indítványo­mat nem fogadta el, úgy érzem, hogy a régi törvény azi 1876 :XIV. te. 47. §-ának törlése, amit a jelen szakasz rendel el, talán nem is bír azzal a fontossággal, mint amelyet én tulajdonítottam neki. Ha szabad egy hason­lattal élnem, talán nem több ez, mint a roko­kóvilág fehérhajú asszonyának arcán a fekete angoltapasz, talán hozzátartozik a szépséghez, vagy enélkül is szép a javaslat. En mindenesetre, mint a vita utolsó szó­noka tartozom annak kijelentésével, hogy sze­rény megítélésem szerint ebben a munkában, amelyet a törvényhozás^ a magyar orvosi rend törvényjavaslatánál végzett, az orvosi rend­tartásban megalkotott egy erős várat a ma­gyar közegészségügy terén, s harcosairól, az orvosokról olyan törvényt hozott, melynek ke­retében szervezetten tudnak: felvonulni és ren­delkezésiére állni annak a szent ügynek, amely a régi világban annyira elhanyagolt volt és amelynek jelentőségét egyre súlyosabban érzi a jelen világ és a jelen kormányzat. En ezt a szakaszt változatlanul fogadom el, bizalom­mal az előbb elmondottak szerint a belügymi­niszter úr és munkatársai iránt. Elnök: Eszerint az új 60. $ meg nem ta­madtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Kö­vetkezik a régi 60., most 61. §. Kérem annaJc felolvasását. Szeder János jegyző (olvassa a régi 60., az 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom