Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-57

Az országgyűlés képviselőházának 57. megoldása jelent. Ez állandó destrukciót, állandó elkeseredést jelent!? Pedig ez nézetem szerint olyan kérdés, amelyet az állam mai helyzetében is egészen nyugodtan meg lehet oldani. Még egyszer kérem a pénzügyminiszter urat ennek a kérdésnek megvizsgálására. Ha veszi magának a fáradságot, meg vagyok róla győződve, hogy meg is fogj a a kérdést oldani. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügyminiszter úrnak. Következik Csoór Lajos képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz, mint a m. kir. összkormány vezetőjéhez a mezőgazdasági törvényes érdekképviselet állandó mellőzése miatt: Minthogy az 1920 : XVIII. te. megállapítja a mezőgazdasági kamarák azon feladatát, hogy a mezőgazdasági érdekek érvényesítésénél a kormányzatnak és az egész állami igazgatásnak segítségére legyenek és minthogy az újabbi időben azt^ kell tapasztalni, hogy a kormányzat a törvények és rendeletek előkészítésébe a legfontosabb mezőgazdasági kérdéseknél a kamarákat egyáltalában nem vonja bele, hanem következetesen 'mellőzi, sőt az általuk végzett munkát semmibe veszi, kérdezem, hajlandó-e a miniszterelnök úr gondoskodni arról,, hogy a mezőgazdaságnak ez a nagy költséggel fenntartott és a törvényben megállapított érdekképviselete az 1920 : XVIII. te. intencióinak megfelelő működést fejthessen ki?« Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Nagyon örülök, hogy a mélyen t. 'miniszterelnök úr jelen van (vitéz Scheftsik György: Mi is!) és így interpellációmra meg tudja nyugtatni a baloldalt és a jobboldalon ülő t. gazdatársaimat abban a tekintetben, hogy ezentúl .nem fognak rólunk nékülünk határozni. Ügy tudom, hogy a Nemzeti Munkatervben', amelyet sokan politikai álmoskönyvnek neveznek — nagyon helytelenül, mert az igen okos dolog — (Eckhardt Tibor: Csak nem tartják be! — Rupert Rezső: Okosat is lehet álmodni!) az érdekképviseletek kiépítésére nagy súlyt kívánnak fektetni. Ezt látjuk különben abból is, hogy például most az orvosi kamaráról szóló törvényjavaslat előkészítés alatt van. En helyeslem azt, hogy az érdekképviseleteket jobban bevonják a kormányzati tevékenységbe. Éppen ezért, amikor látunk egy, már meglévő törvényes érdekképviseletet, az 1920. évi XVIII. te. által létesített mezőgazdasági kamarákat, akkor joggal keresem azt, hogy a kormányzatnak az érdekképviseleteket támogató és igénybevevő munkája itt miként érvényesül. A (mezőgazdasági érdekképviseleteket a mezőgazdaság igen nagy költséggel tartja fenn. Körülbelül egymillió pengőbe kerül a mezőgazdasági kamarák fenntartása egy esztendőben. Ezt a költséget a mezőgazdaság azért vállalja, azért vállalta a múltban is, hogy a mezőgazdasági kamara be is tölthesse a törvényben biztosított ' feladatát. A törvényben pedig a mezőgazdasági kamarára vonatkozólag az áll, hogy az^ segítségére van a kormánynak a mezőgazdák és (munkások egyetemes érdekeibe 1935 november 13-án, szerdán. 37 uek képviseleténél, véleményezőleg nyilatkozik a kormányzat előtt a hozzáutalt kérdésekben. Papiroson tehát igen jelentékeny szerepet biztosítottak a mezőgazdasági kamaráknak a kormányzat előtt való tanácsadás és érdekképviselet terén. S mivel tudjuk, hogy most olyan kormányunk van, amely súlyt helyez az érdekképviseletek munkájára és van egy érdekképviseletünk, amelyet már tizenöt évvel ezelőtt megalkotott a törvény: nézzük meg, hogy a gyakorlatban hogyan érvényesülnek ezek a törekvések és elgondolások., Legutóbb az egyik legnagyobb napilapban, a Pesti Hírlapban Ráth Zsigmond nyugalmazott kúriai másodelnök cikket írt, amelyben a hitbizományi kérdéssel foglalkozott. Ebben a cikkben azt a megjegyzést tette, ,hpgy a hitbizományi törvényjavaslat előkészítésénél nem hallgatták meg a törvényes érdekképviseleteket. Erre azí igazságügyminiszter úr nyilatkozott és azt mondotta, hogy az ügyvédi kamarát, a közjegyzői kamarát, a Kúria elnökét, a Tábla elnökét és a hitbizományi birtokosokat meghallgatta, de viszont ő maga is elismerte, hogy a törvényes érdekképviseletet, a mezőgazdasági kamarát nem hallgatta meg a^ hitbizományi törvényjavaslat előkészítésénél. (Horváth Zoltán: Akárcsak a gazdaadósságok rendezésénél! Ott sem hallgatták meg!) Elismerem, hogy a hitbizományi kérdés jelentős mértékben jogi kérdés, de ugyanolyan mértékben gazdaságpolitikai, agrárpolitikai kérdés is. Ha tehát jogi szempontból meghallgatták az ügyvédi és közjegyzői kamarát és a többi kamarákat, akkor gazdasági szempontból a mezőgazdasági kamaráknak is beleszólást kellett volna biztosítani. Ez csak egy eset, de ezen a nyomon továbbmenve, rájutottam arra,, amit már az előbb említettem. Valami három héttel ezelőtt jelent meg a tagosításról szóló rendelet. Hogy a tagosítás fontos mezőgazdasági kérdés, azt nem kell itt magyaráznom, mégis azt kell látnunk, hogy a tagosítás kérdésénél sem kérdezték meg a mezőgazdasági kamarákat. (Felkiáltások jobbfelől és középen: De igen! — Marschall Ferenc: Ügy a kamarát, mint az egyesületet!) jóllehet a mezőgazdasági kamarák éppen a tagosítás kérdésében jelentős munkát fejtettek ki. Méltóztatott az előbb említeni a gazdaadósságokról szóló rendeletet. A 10.000 számú rendelet pénteki napon került tárgyalásra a 33-as bizottságban és szombati napon jelent meg, de a mezőgazdasági kamara, a törvényes érdekképviselet meg sem kapta a 10.000. számú rendeletet, hogy arról véleményt mondhatott volna. Most van tárgyalás alatt a bortörvényjavaslat. Hasonlóképpen nem kérdezték meg a mezőgazdasági kamarát a bortörvényjavaslatra vonatkozólag sem. Itt van a telepítési törvényjavaslat, amely majd esetleg sorra fog kerülni. Most határozták el a győri mezőgazdasági kamarában, hogy megkérik a t. kormányt, szíveskedjék megismertetni velük azt a telepítési javaslatot, amelybe évek sora óta mindenki belekotyogott már eddig, (Dinnyés Lajos: Sok a kotyogó!) de a mezőgazdasági kamarák még mindig nem szólhattak hozzá ehhez a kérdéshez. En azt vélem és azt látom, hogy ezek a súlyos mezőgazdasági és agrárpolitikai kérdések olyan fontosak, hogy ezekben a kérdésekben a mezőgazdasági kamarákat, tehát a törvényes érdekképviseleteket meg kell hallgatni és az ő véleményüet figyelembe kell venni. A mező-