Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-71

440 Az országgyűlés képviselőházának 71 gyógyító tevékenységében eddig csak a tör' yény korlátozta. En az orvosoknak ezt a szép és szent jogát akarom védeni, amikor arra kérem az igen t. Házat, bogy méltóztassék (megelégedni azzal, hogy az orvost gyógyító tevékenységében csak a törvény szakaszai korlátozhassák. TTgy érzem, hogy ez a tör' vényjavaslat aa orvosi rendtartásról szólva, nem akar külön tudományos fórumot alkotni a kamarában. Nem is tételezem, fel, hogy az orvosi rendtartás alapján megalakult kamara tudományos fóruma legyen az orvosoknak, hiszen nekünk arra más fórumaink is vannak. A kamara rendészeti és minden egyéb dolog­iban intézkedő szerve lesz az orvosoknak, de azt, hogy tudományosan is meg tudja állapí­tani előre, hogy milyen gyógyító tevékenység a helyes, bizonyos mértékig kétségbevonom. El tudok ugyan képzelni olyan orvosi rendtartási szabályzatot, amely nem fogja azokat az ese­teket és azokat a körülményeket előidézni, amelyeket én az általános vita során felhoz­tam, de még jobban meg lennék nyugodva ak­ikor, ha az^ igen t. Ház és az igen t. miniszter úr ezt a három sort mégis elejtené a javaslat­ból azért, mert semmiféle veszedelmet nem látok a közegészségügy szempontjából akkor, ha ez kimarad, ami esetlegesen bekövetkező veszedelmet látok, azt inkább akkor látom, ha ez benne marad. Hiszen a mi gyógyító tévé­kenységünk az orvosi szakmában, főleg a bel­gyógyászat terén még igen-igen sok kívánni­valót hagy hátra és nagyon sok időnek, na­gyon sok munkának kell még eltelnie, míg odáig jutunk, hogy egy orvosi szabályzat meg­állapíthassa, például csak azt, hogyan lehet egy tüdőgyulladásos beteget meggyógyítani. Ha ennyire korlátozottak a (mi eszközeink, ak­kor ezeknek gyakorlásához még külön korlátot állítani, ezt nem tartom semmiféle tekintet­ében észszerűnek. Mondom, talán el tudom kép­zelni, hogy jó lesz így is a szakasz, de mégis szeretném, ha az orvosi gyakorlat szent jogát csak a törvény szakaszai korlátoznák és nem avatkozna bele abba a kamara rendszabály­zata. Javaslatom első részét, mely tulaj don­tképen stiláris módosítás, visszavonom, csak a másik részét tartom fenn, amely azt a pontot tartalmazza, amelyről bátor voltam szólni. Tisztelettel kérem a Házat annak elfogadására. Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Ház! Az orvosképviselő urak meg fognak bocsátani nekem, a laikus­nak, ha ehhez a szakaszhoz hozzászólok, de~ fel kell hívni a Ház figyelmét arra a vesze­delemre, amely ebben a szakaszban rejlik. Ne­vezetesen nincs kizárva, hogy az orvosi kama­rának meglehetősen vaskalapos, régi, konzer­vatív vezetősége lesz, amely minden újítástól irtózni fog (Csilléry András: Még egészen új, nem is lehet konzervatív!) és ennek a szakasz­nak alapján minden tudományos búvárkodást, minden tudományos kísérletet úgyszólván le­hetetlenné fog tenni. Teljesen átérzem azt, amit előttem szólott t. képviselőtársam mon­dott, hogy tudniillik az orvost semmi nuis ne kösse, mint a törvény és semmi más korlátja tudományos munkásságának, orvosi tevékeny­ségének ne legyen, mint a törvény. r Legyen szabad a Ház figyelmét csak egy körülményre felhívnom. Ujabban a drága rá­dium pótlására orvosok rövidhullámhosszú elektromos hullámokkal kísérleteznek. Ezek a kísérletek még roppant kezdetleges stádiumban vannak ugyan, hiszen ezeket a hullámokat na­ülése 1935 december 10-én, kedden. gyón nehéz szabályozni, nagyon nehéz ada­golni, de mégis roppant érdekes kísérletek folynak arra nézve, nem lehetne-e elektromos ultrarövid hullámhosszú hullámokkal bizonyos betegségeket meggyógyítani. Félek tőle, hogy ezekre a magas frekvenciájú áramokra stb. ez a vaskalapos vezetőség ki fogja mondani, hogy az ezekkel való kísérletezés nem egyez­tethető össze az orvosi etikával, úgy fogják mi­nősíteni, hogy ez is valami Zeileis-féle dolog és ezzel orvos nem foglalkozhat, pedig ehhez a kellő idő és kellő gyakorlat szükséges. (Zaj.) Nem Zeileis ez, tessék elhinni, hogy nagyon komoly kísérletek folynak: ultrarövid hullá­mokkal és már igen szép eredményeket is értek el egyes helyeken. Nincs kizárva, hogy a kon­zervatív vezetőség azt fogja mondani, hogy nem egyeztethető össze az orvosi etikával ilye­nekkel foglalkozni, eltiltja tehát az orvosokat az ilyenfajta kísérletektől. Itt van egy második eset, amelyet egy al­kalommal már idehoztunk a Ház elé. Neveze­tesen Magyarországon nagyon el van terjedve a tüdővész és a tüdővésszel kapcsolatban min­denféle kísérletezések történnek. Most kísérle­teznek a comainnal. En nem vagyok tüdőba­jos, nem vagyok orvos sem, nem tudom tehát, hogy jó-e ez, vagy nem, kétségtelen azonban az, hogy rengeteg ember van, aki esküszik arra, hogy ennek az orvosszernek köszönheti életét és egészségét. Nincs kizárva, a törvény sem tiltja. Ellenben a kamarai vezetőség ki fogja mondani, talán főleg a gyógyszergyáro­sok érdekében, — lehetséges, nem tudom — talán a klinikai kezelés érdekében, hogy az orvosnak ezzel nem szabad foglalkoznia. Ké­rem, t. Képviselőház, egy ilyen vaskalapos ve­zetőség sok mindenre képes, főképen képes a haladás megakadályozására. Minthogy én min­den haladásnak barátja vagyok, nagyon ké­rem a miniszter urat, hogy Tóth Pál t. képvi­selőtársam szavait vegye figyelembe és ne aka­dályozza meg az orvosi tudomány kifejleszté­sét. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Nincs feliratkozva senki. (Csilléry András szólásra jelentkezik.) Elnök: Csilléry András képviselő úr kíván szólni, öt illeti a szó. Csilléry András: T. Ház! Én nem akartam ehhez a szakaszhoz felszólalni, hogy felesleges módon ne beszéljek, de most mégis szükséget érzem annak, miután előttem szólott képvise­lőtársam felszólalása szükségessé teszi azt, hogy egynéhány szóval megvilágítsuk ezt a kérdést. Nagyon helytelen beállításban mu­tatja be ugyanis az orvosi társadalmat, esetleg annak hivatalos vezetőségét, akár az Orvos­szövetséget, mint hivatalos• érdekképviseleti szervet, akár pedig a jövendő kamarai szer­vet. (Rajniss Ferenc: Vaskalaposság min­dig volt, amióta.világ van!) Lehetséges, hogy másutt van, de nálunk nincs vaskalaposság, (Malasits Géza: Dehogy nincs!) mert mi az orvostudománnyal hajlandók vagyunk haladni és éppen azért nálunk ilyen vaskalaposság sohasem állhat be. Annál is inkább így van ez, mert — érdekes — nemzetközi viszonylat­ban is erre az álláspontra helyezkedik ma már az internacionális orvos szövetség is, amely az orvosi hivatás védelmére alakult, ahol — azt lehet mondani — azok az államok, amelyekre éppen a t. képviselőtársam világnézeti felfo­gásán levő párt hivatkozni szokott, valameny­nyien egyetértenek abban, hogy törvényes in­tézkedéseknek és rendelkezéseknek kell meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom