Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-67

Az országgyűlés képviselőházának 67. ül De van a Huszovszky képviselő úr által tett nyilatkozatnak egy másik része is, amelyet határozottan tévesnek kell minősítenem, még pedig: mintha én bármilyen közös miskolci listát pláne, előzetes tárgyalás alapján, elfogadtam \ volna. Nem tudom, ki informálta a képviselő urat. ! Bizonyosra veszem ugyanis, hogy ilyen kijelen- ! test nem tett megfelelő információ nélkül, köz- ! vétlen személyes tudomása pedig nem lehetett ! a dolgokról. Nagyon helyes volna, ha a képvi- | selő úr megnevezné informátorát. En az igen t. túloldal tagjaira hivatkozom j akkor, .amikor a tényállást a következőkben ál- ! lapítom meg: Felléptem Miskolcon, tekintet nélkül arra, hogy ki fog még fellépni. Eredetileg a kormánypárt, illetőleg a miniszterelnök úr is, jelöltet, j illetőleg listát óhajtott állítani Miskolcon. Ugy tudóm, — a képviselő úrnak módjában van er- ! ről információkat szerezni — hogy Lichtenstein j László, jelenleg egységespárti képviselő, akkor I miskolci főispán javaslatára elejtette a minisz- j terelnök úr azt a szándékát, hogy Miskolcon j egységespárti listát állít. Nekem és pártomnak j ehhez a kérdéshez semmi közünk nem volt, er- ; ről a kérdésről se azelőtt, se azután nem tárgyaltam, mert elvi álláspontom az, hogy mandátumokról pláne a magaméról, nem tárgyalok. A miniszterelnök úr tehát bizonyos gavallériával elejtette a ikülön listát velem szemben. Gavallériában nem engedem lefőzni magamat senki által, ezért én javasoltam saját pártomnak, én mentem el Lichtenstein főispán úrhoz, j Görgey László t. barátomhoz, felsőházi J;ag_ úrhoz, én ajánlottam fel nekik, hogy az ő lojali- j tásukat honorálandó, csináljunk együttes, kö- ! zös listát, miután ők nem indulnak külön listán. Nem előzetes pakliról, hanem [kölcsönös gavallériáról volt tehát szó, amelyet^ utólag, ilyenformában beállítani egy szűzbeszéd keretében a legkevésbbé helyénvaló. Ezekben voltam bátor Huszovszky képviselő úr kijelentéseit rektifikálni. Elnök: Szólásra következik Györki Imre képviselő' úr. Győrki Imre: T. Képviselőház! Elismerem, hogy Schandl Károly t. képviselőtársam, aki hosszú időn keresztül a földmívelésügyi minisztérium államtitkára volt, 'hivatalos hatáskörében megismerkedhetett és valószínűleg meg is ismerkedett a falu egészségügyével. Valószínűnek tartom, legalább is fel kell tételeznem, hogy a falu egészségügyének azokat a hiányait, azokat a kifogásolni valóit, amelyeket mostani felszólalásában észlelt és hangoztatott, észlelte akkor is, amikor a földmívelésügyi kormányzat aktív államtitkára volt, Csodálíkozom tehát, hogy akkor, amikor ezekben a kérdésekben módjában lett volna intézkedni, nem. tette meg azokat az intézkedéseket, amelyeket pedig a falu egészségügye érdekében meg kellett volna tenni. (vitéz Benárd Ágoston: Ha módjában lett volna intézkedni, akkor egészen bizonyosan intézkedett volna! — Farkas István: Csakhogy akkor az ilyenirányú javaslatok ellen szólalt fel!) Mi, szociáldemokraták ezeket a problémákat, a falu egészségügyének a kérdését, erről az ; oldalról nem egyszer tettük szóvá. A költségve- j tési vita alkalmával ismételten és ismételten j rámutattunk arra az elhanyagolt állapotra, ! amelyben a falu egészségügye van. Abban az j időben, amikor még fennállott a népjóléti miese 1935 november 29-én, pénteken. 313 nisztérium és később, amikor a népjóléti minisztériumot a belügyminisztériumba olvasztották és a közegészségügyi kérdéseket így a belügyminiszter hatáskörébe utalták, ismételten és ismételten rámutattunk arra, milyen rosszul van dotálva Magyarországon a közegészségügy, mennyire másképpen vannak dotálva olyan tárcák és olyan címek, amelyeket sokkal kevesebb költséggel kellene megoldani és kellene beállítani, < akkor azonban, mint a kormány egyik tagjával, mint aktív államtitkár úrral, mindig szemben állottunk t. képviselőtársammal és ő a túloldalról mindig mereven elzárkózott a falu problémájának, a falu egészségügyének megjavítása elől; 15 esztendő óta állandóan felhangzik ebben a Házban a falu egészségügyének megoldása. Bródy Ernő t. képviselőtársam felszólalásában utalt arra, hogy már 1907-ben felszólalás; hangzott el a falu egészségügyének megjavítása érdekét szolgáló kötelező betegség és baleset esetére való biztosítás törvényes rendezéséről, sőt utalok arra, t. Képviselőház, hogy 1907-ben. már. országos határozatot hozott a képviselőház és a főrendiház és kötelezőleg' kimondotta, hogy szükségesnek tartja a magyar mezőgazdasági munkásokra vonatkozólag a kötelező betegség ós baleset esetére való biztosítási törvény bevezetését és azóta, tehát 1907 óta, . semmiféle intézkedés nem történt ebben az irányban. Ne méltóztassék, t. képviselőtársaim, elütni ezt a gondolatot és az idevonatkozó törvényjavaslatnak be nem terjesztését azzal, hogy kéGzen van a javaslat, ellenben nem tudták letárgyalni, mert közbejött a mezőgazdaságii krízis Volt ez alatt az idő alatt, 1907-től 1935-ig (Farkas István: 30 pengős búza is volt!) olyan időszak is a magyar 'mezőgazdaságban, amikor könynyen be lehetett volna vezetni. Itt ült a kormány háta mögött az a többség, amely kizárólag csak a mezőgazdaság érdekeltségéből került ki, mégsem történt semmi sem a magyar falu egészrégügyének megjavítása érdekében, a falusi lakosság, a mezőgazdásági alkalmazottak, a munkások kötelező biztosítása érdekében, mert úgy ez a kormányzat, mint az előző kormányzat mindenkor ridegen elzárkózott ez elől és érzéketlen volt a falu népének szociálpolitikai megsegítése iránt. De én aibban a helyzetben vagyok, t. Képviselőház, hogy megkönnyíthetam itt Schandl képviselőtársam terveinek valóraválását; hogy könnyebbé tegyem neki, . határozati javaslatot nyújtok be, amely határozati javaslatom így szól (olvassa): »Utasítja a képviselőház a kormányt, hogy azi orvosok arányosabb elosztása, gazdasági helyzetük javítása, továbbá a földmíveléssel foglalkozó lakosság egészségi állapotánaik^ javítása érdekében készítse elő a mezőgazdaságban alkalmazottak kötelező betegség, baleset, öregség és rokkantság esetére szóló biztosítását tartalmazó törvényjavaslatot ós gondoskodjék a kormány arról, hogy az így előkészített törvényjavaslat as 1936. évben törvényerőre emelkedjék.« (Elénk helyeslés és taps a szélsobaloldalon. — Esztergályos János: No, elfogadják?) Hát ha valóban őszinte a t. képviselőtársam megnyilatkozása a falu egészségügye tekintetében, ha valóban megvan a szándék ebben a pártban arra, hogy ezeket a problémákat megoldja, és ha a falu tűrhetetlen egészségügyi állapotán javítani, segíteni kíván, ha valóban benne él a kormányban az az elhatározás, hogy javítani akar az orvosok egyenlőtlen eloszlásán, és azon a tűrhetetlen gazdasági állapoton,