Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-66

296 Az országgyűlés képviselőházának 66. ülése 1935 november 28-án, csütörtökön. van, azt nem azon az oldalon keressük. (Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) A miniszterelnök úr beszélt sok boldog magyarról, hogy ez le­gyen a jelszó és ha szétnézünk a magyarok közt, akkor ma látunk mezítlábas embereket, látunk éhező, nyomorgó embereket, (vitéz Scheftsik György: Ma?) látjuk a falun, hogy mezítláb mennek iskolába a gyerekek, (vitéz Scheftsik György: Ezt csak ma látjuk?) lát­juk a véghetetlen nyomort, de ez ellen a kor­mány nem tesz semmit, nem hoz mélyreható reformot és elsősorban nem teremti meg azt a berendezkedési lehetőséget, amellyel ezeken a bajokon segíthetnénk. (Folytonos zaj a jobb­oldalon. — vitéz Scheftsik György: Tessék várni egy kicsit! — Mocsáry Dániel: Majd jön a mélyreható!) Én tehát azt gondolom, hogy ha komolyan vesszük a mostani időket és ha komolyan veszi az egységespárt a maga mély­reható reformtörekvéseit, (Fricke Valér: Hol van az egységespárt, rég meghalt! — Propper Sándor: Átírták! Átfestették a címtáblát! — Fricke Valér: Itt csak nemzeti egység van!) akkor első teendő a titkos választói jog meg­alkotása, új parlament létrehozása, az majd megcsinálja a reformokat, de önöktől nem vár és nem várhat az ország népe semmi mást, mint azt a becsapást, amely eddig is történt. (Állandó zaj.) Kérem a t. Házat, fogadja el napirendi indítványomat. Elnök: Huszovszky Lajos képviselő úr a második napirendi szónok. Huszovszky Lajos: T. Képviselőház! Farkas István igen t. képviselőtársam napirendi indít­ványával szemben a magam részéről az elnöki napirendi indítványt fogadom el és tisztelettel kérem a képviselőházat, méltóztassék az elnöki napirendi indítványt elfogadni. (Propper Sán­dor: Azt hiszem, nincs kétségük, hogy el fogják if ogadni ! — Ügy van! jobb felől — vitéz Scheftsik György: Várjunk itt vagy százan... Unberu­fen!) Farkas István t. képviselőtársam felszólalá­isáiból egy vád csendült ki a miniszterelnök úr­ral szemben (vitéz Scheftsik György: Rossz­hiszeműség! — Farkas István: Az igazság csen­dült ki!) és méltóztassék megengedni, hogy én 'ezt a' vádat a napirendi indítvány indokolásá­nak gerinceként tekintsem és ne válaszoljak egyéb kérdésekre, hanem csak ennél maradjak. íNem akarok tudniillik sem személyeskedni, sem & pártpolitika kérdéseibe belemenni, hanem tisztán a tényekre fogok szorítkozni kijelenté­seimben. Ez a vád nevezetesen az, hogy a mi­niszterelnök úr ígéretet tett a választások előtt, XPropper Sándor: Schwarz auf weiss megvan!) hogy azonnal meg fogja valósítani a titkos vá­lasztójogot ... (Zaj a jobb- és a s'zélsőbalolda- f Ion. — Farkas István: Meg is alkudott Bethlen­nel és Eckhardttal!) Engedelmet kérek, az a vád, hogy a miniszterelnök úr ezt az igéretét most a választások után félretéve, nem hajlandó a titkos választójogot megvalósítani. (Zaj.) i Ezzel szemben a helyzet a következő. (Hall­juk! Halljuk! a jobboldalon.) Még a régi kor­mány működésének utolsó idejében tényleg volt arról szó, hogy a titkos választói jog haladék­talanul megvalósíttatok. Tárgyalások indultak meg, hosszas megbeszélések folytak, a tárgya­lások és megbeszélések alatt azonban olyan el­lentétek merültek fel, amelyek folytán látszott, 'hogy a titkos választói jog azonnal meg nem valósítható. Röviddel ezután a kormány lemon­dott. A kormány lemondása egészen új helyze­tet teremtett. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Miért? — Zaj.) Ekkor jöttek az új választások. A miniszterelnök úr ... (Egy hang a szélsőbal­oldalon. Üj nyakravalót tett! — Halljuk! Hall­juk! job felől. — vitéz Hadnagy Domokos: Szűz­beszéd! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csen­'get.) Méltóztassanak meghallgatni. A miniszter­elnök úr a választások előtt, még pedig hozzá­vetőleg ihárom héttel a választások előtt, sze­gedi programbeszédében kifejezetten kijelen­tette, (Farkas István: Majd felolvasom!) hogy a titkos választójogot programmba iktatja, á priuszt, az első helyen való elintézést azonban á gazdasági kérdéseknek tartja fenn. (Helyes­lés a jobboldalon. — vitéz Scheftsik György: Megmondta!) Ezt kifejezetten leszögezte a miniszterelnök úr és amikor ő erre az álláspontra helyezke­dett, akkor ennek az álláspontnak hangoztatá­sával Szegeden túlnyomó többséget kapott, te­hát ott, ahol ez a programmbeszéd elhangzott. (Zaj a baloldalon.) És túlnyomó többséget ka­pott az egész országban. (Propper Sándor: Nyilt szavazással! — Zaj. — Gr. Károlyi Vik­tor: Titkossal is!! — Zsindely Ferenc: Szegeden kapta uram! Szegeden titkos volt! — Zaj.) Méltóztassék megengedni, hogy a dologra térjek. (Zaj. — vitéz Scheftsik György: Tegye szívére a kezét! — Peyer Károly: Hát Jász­árokszálláson? — Zaj. — Elnök csenget. — Pe­yer Károly: Jó lesz nem annyira fickándozni! — Zaj.) Ezt az álláspontot foglalta el és tette magáévá a független kisgazdapárt is akkor, amikor ennek az álláspontnak tudomásulvételé­vel elfogadta a miskolci közös listát. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Farkas István: De az volt a terv, hogy először jön a választójog, azután a gazdasági javaslatok. — Ellentmon dások a jobboldalon. — Zaj. — Elnök csenget.) T. Képviselőház! Ismételten hangsúlyozom tehát, (Zaj. Elnök csenget.) hogy a miniszter­elnök urat ez a vád nem illetheti, méltánytala­nul hozzák fel ezt vele szemben s éppen ezért ennek a napirendi indítványnak elfogadására szükség nincs. Mégis kitérek egy szempontra, tudniillik arra, hogy őszintén megvallva, nem tudok egy képviselőtársamról sem, aki talán a miniszter­elnök úrnak ettől a határozottan hangoztatott álláspontjától eltérően olyan kijelentést tett volna, hogy igen, első lesz a választójog kér­dése (Felkiáltások a jobboldalon: Soha! Soha! — Zaj és ellentmondások a baloldalon.) és hogy azt fogják megvalósítani először. Ha mégis egyes nemzeti egységpárti képviselőtársam va­lamely kijelentését félre lehetett volna ilyen értelemben érteni és ezt is gondolták volna, akkor legyen szabad a következőket előadnom. Nem lehet vitás, hogy egy olyan nagy horderejű kérdést, mint amilyen a titkos vá­lasztójog kérdése, csak olyan békés atmoszfé­rában lehet megtárgyalni, amilyen atmoszférá­ban meg is valósítható. (Farkas István: Ezt mondta Khuen-Héderváry is!) Méltóztassék el­hinni, hogy mi nagyon komolyán fogjuk fel (Farkas István: Az osztrák császárok is ezt mondták! — Zaj.) képviselői hivatásunkat és nálunk ez nem frázis, hanem komoly meggyő­ződés. (Buchinger Manó: Kezd nagyon békülni az atmoszféra! — Felkiáltások jobb felől? Le­gyen nyugodt! — Györki Imre: Baj van a jász­árokszállási mandátummal! — vitéz Scheftsik György: Geológiából megbukik a kolléga úr! — Peyer Károly: Sok a hamis számoló cédula! — vitéz Scheftsik György: Földrajzból ötös. — Zaj. — Elnök csenget.) Nemrégen kezembe került egy könyv,

Next

/
Oldalképek
Tartalom