Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-66

292 Az országgyűlés képviselőházának 66. fennáll, az orvos elmegy és & legerélyesebb bangón eltiltja a látogatókat attól, bogy a beteghez bemenjenek, de miután nem áll karhatalom a rendelkezésére, egyszerűen azt a hatósági orvost megtámadják. Erre is nem egy példa van az életben, és akkor semmiféle védelmet nem kap. Ezzel szemben, ha az a finánc, vagy más ilyen hivatalos ember, például végrehajtó kimegy, és egy erélyes szót visszaszólnak neki, hatóság rágalmazása vagy inzultálása miatt a hatósági eljárások tömegeit foganatosítják annak a kisbírónak, vagy állami végrehajtónak érdekében. Kifogásolom továbbá, hogy a javaslat különbséget tesz orvos és orvos között akkor, amikor a ihonvédorvosi kart és azonfelül az intézeteik orvosait is bizonyos mértékben kivesizi a törvény rendelkezései alól ugyanakkor, amikor értesüléseim szerint ma már a honvéd-kórházakba is felvesznek magánbetegeket. Ez is e-gy olyan szempont, amelyet már az előttelml szólott képviselőtársaim is megemlített. Szerény véleményem szerint a katonaorvosnak a katonai egészségügy terén kell dolgoznia és a katonai egészségügy őrének kell lennie. A mai szomorú hleyzetben nem tartom indokoltnak az ilyen konkurrencia megengedését, annál kevésbbé, mert a katonaorvos még bizonyos adókedvezményekben is részesül és bizonyos esetekben egyáltalán nem kell adót fizetnie. T. Képviselőház . Az intézeti betegpénztáraknak vannak választott bíróságai, amelyeknek működése már eddig is sok visszásságra adott alkalmat. Hogy mást ne említsek, a főváros törvényhatóságában egy tumultus kapcsán egy törvényhatósági bizottsági tag inzultált egy másikat, és akkor, mivel az egyik bizottsági tag Oti,-tag volt, bár mimit törvényihatósági bizottsági tagok álltak egymással szemben, mégis az Oti. mindenható választott bírósága tárgyalta ezt az ügyet. De menjünk tovább. Az is előfordult, hogy az egyik Oti.orvos .'kitment egy Oti.-betegbez, — nevekkel nem akarok szolgálni — ott nem voltak vele megelégedve és valamit kifogásoltak. Mikor hazament, a beteg apja megvárta és megtámadta, ő azonban erős ember lévén, leütötte támadóját. Nem az orvosnak adtak azután igazat, hanem az orvos ellen indítottak eljárást egy Oti.-beteg bántalmazása címén és egy torturán kellett keresztülmennie, (vitéz Benárd Ágoston: De felmentették!) Az már más lapra tartozik, hogy felmentették, de torturán kellett keresztülmennie. Engedelmet kérek, visszatérek a végrehajtóra. Ha egy, végrehajtónak ki van adva az utasítás a végrehajtásra, és őt ebben a munkában megakadályozzák, vagy ellenszegülnek neki, akkor, karhatalom támogatja és a legnagyobb védelemben részesül minden oldalról. Éppen az orvos van kitéve az ilyen inzultusoknak és száz és száz hasonló kellemetlenségnek. (vitéz Benárd Ágoston: Ez a szabad pályán működő ember sorsa!) aminek nem lenne szabad megtörténnie. Ki kívánok még térni a törvényjavaslat egyes intézkedéseire. A törvényjavaslat a kerületi kamarák számát, amint értesülünk, nyolcban óhajtja megállapítani, amennyiben azonban valahol helyi bizottságot akarnak alakítani, annak nincs akadálya. A 8. § 4. bekezdése azt mondja, hogy a helyi bizottság működésével kapcsolatban felmerült költségekről a kerületi kamara költségvetésében kell gondoskodni. Most az a helyzet fog előállani, hogy ülése 1935 november 28-án, csütörtökön. valószínűleg kerületi székhely lesz Debrecenben, helyi bizottságot fog kérni Mátészalka, Szerencs, Sátoraljaújhely és ezeknek költségeit Debrecen fogja viselni. A helyi bizottságok^ működési költsége az adminisztrációt meg fogja drágítani, mert fenntartásuk drága lesz, és azzal a következménnyel fog járni, hogy a kerületi kamarák adminisztrációja meg fog növekedni, és ezáltal az orvosok által fizetendő tagsági díjak is mindenképpen emelkedni fognak. A 12. §-ban ' van az a sokat inkriminált pont, amelybe nagyon szabadosan sok mindent bele lehet magyarázni és amely azt mondja, hogy az országos kamara elnökét tisztében a belügyminiszter erősíti meg. Hát felteszem a kérdést: mi lesz akkor, ha nem erősíti meg? Azért bátorkodom ezt a kérdést felvetni, mert az Otba. felállításával kapcsolatban az Orvosszövetség a legélesebb álláspontot foglalta el a kormánnyal szemben, az Orvosszövetség elnökei a legélesebben szembehelyezkedtek a kormánnyal, mire a kormány kiléptette az összes Oti., Mabi. stb. orvosokat az Orvosszövetségből. Szóval a kamarai elnök személye lehet olyan, aki valamelyik belügyminiszternek nem kedves és így azután nem erősíti meg. Teljesen hiányosnak tartom ezt a rendelkezést annyiban, hogy nem történik gondoskodás, nem történik semmi néven nevezendő utalás arra, hogy ha ez bekövetkeznék, mi fog akkor történni, már pedig könnyen előállhat ilyen helyzet. Általában a törvényjavaslat szövegezését elhamarkodottnak látom, nem mondja meg pontosan a dolgokat, nem lehet belőle pontos képet alkotni abban az irányban, hogy bizonyos esetekben meddig lehet elmenni, mi történik ekkor, mi történik f akkor. Állítólag készül a rendeleti végrehajtási utasítás, amely ezeket a hiányokat pótolja, de jobban szerettem volna már magában a törvényjavaslatban látni ezeknek a kifogásainknak a honorálását. A kamarai tagság kérdésében elérkeztem a 22. ^-hoz, amelyet joggal lehet halálparagrafusnak nevezni. Azt mondja ugyanis itt a törvényjavaslat, hogy nem lehet a kamara tagjai közé felvenni azokat, akik ellen bűntett miatt, vagy az állami és társadalmi rend elleni, állásvesztéssel büntethető vétség miatt büntető bírósági eljárás van folyamatban. (Farkas István: Eljárást mindenki ellen lehet indítani!) Legyünk eggyel tisztában. Nemcsak a szabad pályán működő orvosok, hanem más orvosok ellen is, a leghírnevesebb orvosok ellen is állandó áskálódás, állandó intrika folyik jobbról és balról. Legtöbbször maguk a betegek azok, akik — hogy ne kelljen fizetni — névtelenül tesznek feljelentéseket. Ez már szinte járványszerűen kezdett lábrakapni úgy, hogy legnevesebb, legkiválóbb orvosainakat sem kímélik. Már beszédem elején kifogásoltam, hogy a törvényjavaslat nem nyújt kellő védelmet az orvosoknak. Most egy krassz példával illusztrálom ezt, amidőn egy esetet vagyok bátor előadni. Egy orvostanár ellen különböző vádakat emeltek, vidékről. Mi történ ti Az illető — szerelmi bosszúból a másik iránt — elismerte, hogy ott volt egy operációnál stb., stb. Megjelent erre két csendőr — és nem egy és nem két ilyen eset volt — feltűzött szuronnyal a szanatóriumban — hallottam egy esetet, hogy kórházban is megjelentek — és a főorvos urat keresték. Folyt az eljárás különböző fórumok előtt, nyolc tanú kihallgatása,