Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-62

Az országgyűlés képviselőházának 62. ülése. 1935. évi november hó 21-én, csütörtökön, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Hozzászóltak : Schandl Károly, Máriássy Mihály előadó, Huszár Mihály. — A házszabályokhoz szólt Rupert Rezső. — A számvizsgáló bizottság jelentése az országgyűlés 1933. évi május hó l-étől 1935. évi április hó 26-áig terjedő időre szóló számadásainak megvizsgálása tárgyában. Ismertette : Szily Márton előadó. — Az orvosi rendtartásról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Végváry József előadó, Öseh-Szombathy László, Alföldy Béla. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak : Bornemisza Géza, Darányi Kálmán, uiléz Kozma Miklós. (Az ülés kezdődik délután i óra 8 perckor.) Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el. Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Rakovszky Tibor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Brandt Vilmos, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Veres Zoltán jegyző urat kérem fel. Bemutatóim az állandó összeférhetlenségi bizottság elnökének átiratát, amelyben bejelenti, hogy gróf Festetics Sándor képviselő úr összeférhetleniségi ügyében az első tárgyalási határnapot folyó évi december hó 4. napjának délutáni 5 órájára tűzte ki. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozáj sáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló törvényjavaslat (írom. 105, 114.) folytatólagos tárgyalása. Mielőtt az általános vita során beadott határozati javaslatok felett való határozathozatalra áttérnénk, bejelentem a t. Ház,natk, hogy Baross Endre előadó úr betegsége miatt a megjelenésben akadályozva lévén, helyettesítésére a házszabályok 186. §-ának 5. bekezdése értelmében Máriássy Mihály képviselő urat kértem fel. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Következik az általános tárgyalás során beadott határozati javaslatok felett való határozathozatal. Az általános tárgyalás során Rupert Rezső képviselő úr tizennégy rendbeli határozati javaslatot nyújtott be. Ezek közül az 1—6. sorszámú és 7. sorszámú határozati javaslatának első részét, minthogy azok nem határozati javaslatok, hanem a törvényjavaslat részleteire vonatkozó módosítások, az általános vita megkezdéséig kellett volna írásban, két példányban benyújtania. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. Tekintettel azonban arra, hogy ezeket a képviselő úr csak az általános tárgyalás során nyújtotta be, így azok házszabályellenesek, azokat tehát szavazás alá nem bocsátom. Következik a Rupert Rezső képviselő úr 7. számú határozati javaslata felett való határozathozatal. (Rupert Rezső: A házszabályokhoz kérek szót!) Tessék, képviselő úr! Rupert Rezső: T. Képviselőház! Az elnök úr intézkedéseivel szemben kénytelen vagyok rámutatni^ arra, hogy az, elnök úr a házszabályokban tévedett akkor, amikor határozati javaslataimnak nagy részét nem bocsátotta szavazás alá. A házszabályok 138. §-ának (3) bekezdése ugyanis a következőket mondja (olvassa): »Minden határozati javaslatnak a napirenden lévő üggyel szoros tárgyi összefüggésben kell lennie.« Az elnök úr szerint az én határozati javaslataimnak az lenne a hibája, hogy azok oly szoros Összefüggésben vannak az egyes szakaszokkal, hogy azok már módosításoknak tekinthetők. Ha én többet cselekedtem határozati javaslataim megszerkesztésénél, vagyis, ha azok egészen szoros Összefüggésben vannak az egyes szakaszokkal, akkor azt hiszem, tévedésnek kell tekintenem az elnöki házszabálymagyarázatot. A mélyen t. Elnök úr ugyanis összetéveszti a határozati javaslat és az indítvány fogalmát. Ha indítványt terjeszt elő egy képviselő valamelyik szakaszhoz, akkor a lelete való határozás közvetlenül az illető szakasznak a sorsát érinti, vagyis a Ház vagy elfogadja az indítványt és akkor eszerint módosul a szakasz, vagy nem fogadja el, akkor pedig marad az a szakasz eredeti állapotban. Már most amennyiben olyan határozati javaslat felett dönt a Ház, amely egyúttal valamely szakasz módosítása is lehetne, akkor a Ház nem dönt közvetlenül a szakasz sorsa felett, hanem amennyiben a Háznak tetszik, utasítja a kormányt, hogy azt a módosítást vigye keresztül a szakaszon s ha elfogadja is a határozati javaslatot, az illető szakasz sorsán ez nem változtat. En tehát abban a tiszteletteljes meggyőző24