Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-61

Az országgyűlés képviselőházának 61. szegény néprétegek érdekében való igazi reformoknak a legfőbb akadálya,, — hajlandó-e a kormány megnyugtatni az, országot aziránt, hogy most már az angol jópéldára való tekintettel is haladéktalanul benyújtja az általános titkos választójogra vonatkozó reformról szóló tör vény j avaslatot 1« Elnök: .Buchinger Manó képviselő urat illeti a szó. Buchinger Manó: Mélyen t. Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Méltóztattak hallani... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. Ház! Buchinger Manó: ... azokat a megrázó és megindító adatokat, amelyeket az imént Takács Ferenc képviselőtársam a magyar mezőgazdasági népesség helyzetéről és sorsáról idetárt a Ház elé. Méltóztattak ezeknek az égbekiáltó adatoknak hatása alatt is állani, és bizonyára az az érzésük, hogy ezek az állapotok tarthatatlanok, ezeken segíteni kell. Nekünk szociáldemokratáknak nem mai, hanem régi keletű felfogásunk az, hogy az ilyen állapotokon csak akkor lehetne valóban radikálisan változtatni, ha Magyarország népe olyan parlament felett rendelkeznék, amely parlamentben neki, tehát a dolgozó népnek, a szegényeknek nagyobb képviselete volna, mint amilyen felett rendelkezik ma. (Preszly Elemér: Ez tévedés!) Ez az oka annak, hogy mi minden körülmények között sürgősnek tartjuk a parlament összetételének megváltoztatását és minden alkalmat fel kell, hogy használjunk arra, hogy kimutassuk, hogy a ma fennálló választójogi rendszer hibás abban, hogy ez a demokratikus parlament még nincs meg, hogy még mindig nincs olyan törvényhozásunk és olyan képviseletünk, amely a nép érdekét valóban erősebben figyelembe venné és abban a helyzetben volna, hogy az ilyen égbekiáltó állapotokon segítsen. Ha én, t. Ház, a mai alkalommal a választójogi reformot sürgető interpellációmban a lezajlott angol választások példájára hivatkozom, akkor azt hiszem, hogy ezt némi jogosultsággal tehetem. A helyzet ugyanis az, hogy a mai politikai terminológiának egyik kedvenc közhelye,,— hogy úgy mondjam — hogy a magyar alkotmány a legjobban hasonlít az angol alkotmányhoz, hogy a magyar alkotmány korban, rangban, szelleme szerint vetekedhetik Anglia alkotmányával. Ennél az alkalomnál tehát legyen szabad nekem hivatkoznom arra, hogy az angol választásokban mi valóban láttuk az angol alkotmány funkcionálásának egy igen felemelő példáját. Láttuk egy nemzetnek valóban fegyelmezett politikai hadgyakorlatát. Láttunk egy országot, ahol nem ijednek meg attól, hogy 30 millió polgár a választás alkalmával titkosan tud szavazni. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Láttunk egy országot, ahol amikor kilenc millió ember a munkások pártjára titkosan adja le a maga szavazatát, a munkásosztálynak ezt a felsorakozását az angolok all rightnak tekintik, rendbenlevőnek tartják. Méltó tehát, hogy ennek a példának tapsoljunk, de még ennél is szükségesebb, hogy ezt a példát azok, akiket illet, — elsősorban tehát a hivatalos kormányzat — igyekezzenek utánozni. Igen stílusos volna, ha nemcsak ajkunkon, hanem a valóság szerint is igyekeznénk a magyar alkotmányt igenis hozzáhasonítani az angol alkotmányhoz, amelyről annyiszor olyan elragadtatással és előszeretettel szoktak itt beszélni. De egy másik jelszónak jogcímén is lehetségese, 1935 november 20-án, szerdán. 157 ges ma a választójog reformját sürgetni. Ez a másik ugyancsak közkedvelt és sokat hangoztatott jelszó a nemzet egybeforradásának, a nemzeti összefogásnak jelszava és gondolata. Ebből is láttunk most az angol választásokon igen lélekemelő és igen szép példát. Ezeknek az angol választásoknak uralkodó problémája, vezető kérdése a béke megvédelmezése és az j angol világbirodalom külpolitikai érdekeinek megőrzése és megvédelmezése volt. Ez volt az a kérdés, amely harminc millió embert ott megmozdított. És amikor a választás formájában erről a kérdésről vitázott az angol választópolgárok milliónyi tömege, akkor ott egyforma politikai nagykorúságban vitázhatott azokról a kérdésekről, amelyek ma Angliának legfontosabb és legdöntőbb kérdései, 30 millió ember egyforma egyenjogúságban gyakorolhatta valóban alkotmányos jogát. Ami azonban a mi esetünkben még felemelőbb, az az a tény, hogy Angliában ez a nagykorúsítása ennek a sok millió embernek megtörtént részben a világháború idején, részben közvetlenül á világháború után, (Zaj. — Elnök csenget.) megtörtént tehát olyan viszonyok között, amelyekhez hasonlók voltak ebben az országban is. Nálunk is — megígérték mind a háború alatt, mind későbben a polgárságnak ezt az egyforma jogát, ezt a nagykorúsítását, valamint a munkásosztály politikai nagykorúsítását és egyenlő jogokkal való felruházását. Megígérték ezt számtalanszor, de nem valósították meg máig sem, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Egy további jogcím, amelynek alapján mi a választójogi reformot sürgetjük, az, hogy itt vannak ennek a Háznak t. tagjai között sokan, akik egy új világot akarnak, egy új világ után áhítoznak és egy új világ jelszavát hangoztatják. (Festetics Domonkos: Keresztény magyar világot akarunk! — Propper Sándor: Nem elég ezt hangoztatni, hanem meg is kell csinálni! — Gr. Festetics Domonkos: Meg is lesz! — Propper Sándor: Legalább is el kell indulni! — Gr» Festetics Domonkos: Meglesz!) Ha ilyen új világot akarnak, akkor azt mondom, hogy vágyaikkal, terveikkel neesak Marcheggig nézzenek, ne csak arra nézzenek, hogy mit csinál egy Starhemberg (Gr. Festetics Domonkos: Jól megcsinálta az a maga dolgát! Itt is ez kellene, akkor nem lenne több Buchinger ebben az országban! — Peyer Károly: Ahogy az kinéz! — Zaj.) Nemcsak Berlin szervez új világot, hanem Anglia is jelent valamit, a régi kultúrájú skandináv államok is jelentenek valamit, Amerika is jelent valamit, és sehol sincsenek már olyan állapotok, mint itt, hogy a dolgozókat, a szegényeket, a munkásosztályt politikai tekintetben még mindig kiskorúnak nyilvánítják. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Vitéz Csicsery-Eónay István: Majd nagykorúvá fogjuk tenni őket nemsokára!) Az angol és a magyar alkotmány összehasonlításáról van tebát szó, és most valóban erre az összehasonlításra alkalom kínálkozik, de azt lehet mondani, hogy ennek az összehasonlításnak az eredménye siralmas az ország szempontjából, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Mozgás a jobboldalon.) Ott titkos választójog van, itt nyilt szavazás és nyilt parancs a ' választások alkalmával. Ott nincs meg az ajánlások rendszere és nincs meg az ajánlások önkényes elbírálása. (Zaj.) Ott nem rendelkezik egy uralmon lévő párt a plakátragasztás monopóliumával. Ott nem rendelkezik a kormánypárt a rádió privilégiumával. (vitéz Szalay László: A konzervativok győz22*