Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-59
94 Az országgyűlés képviselőházának 59. rendesen messze meghaladják, 13—14 fok szesiztartalmúak, akkor tulajdonképpen, hogy elérjük a noua J borok katasztrális hol dank énti 153 pengő országos átlagos bruttó bevételét elég ha ezek a borok csak 8 fillérrel értékesülnek és szesszé feldolgozva mégis 12—13 fillér értéket reprezentálnak. Tehát ínég a szesszé való feldolgozás állapotában is a katasztrális holdankénti nyershozadéka ezeknek az értéktelen, silány minőségű boroknak magasabb, mint a legnemesebb tokaji nektáré. Ha ezeket a körülményeket így ;a számok tükrében kicsit figyelembe vesszük, iákkor nem panaszkodhatnak még a noua-szőlőbirtokoisok sem, hogy Őket valami nagyon súlyos sérelem éri, mert csak besorozzuk őket abba a sorsközösségbe, amelyben azon egymillió magyar szőlősgazda él. A" másik rendelkezés, amely már több vitára .adott okot és alkalmat, a javaslat 11. §-ában foglaltatik és a kilenc foknál alacsonyabb szeszr tartalmú boroknak közfogyasztás céljaira való forgalombahozatalát ikorlátozza. Kilenc fokon aluli bor ritkán terem Magyarországon, akkor is csak egyes vidékeken, azokon a vidékeken is csak elvétve olyan esztendőkben, amikor esős, ködös időjárás, korai fagy jön, amely talán még éretlen állapotban éri a szőlőt, amikor a SEŐ lő elkezd rothadni; akkor a kisgazdák megijednek, szaladnak a hegyre 'és siettetik a szüretet. Nagy átlagban azt mondhatjuk, hogy kilenc fokon aluli bor nemigen tereim Magyarországon, hiszen már a 16 cukorfok tartalmú must is 60%-os kierjedést feltételezve 9*5%-os bort jelent, amely semmiféle forgalmi korlátozásnak alávetve nincs, a 16 cukorfokos mustnak elérése pedig nem is olyan nebézi, nem is olyan nagy feladat. T. Ház! Ha van kilenc fokon aluli bor még normális években is, méltóztassék megengedni nekem annak megállapítását, hogy az rendszerint és legtöbb esetben annak tulajdonítható, hogy a szőlő nincs oikszerűen kezelve, vagy pedig a szőlővel olyan területet telepítettek be, amely már természeténél fogva isiem r teremhet jó bort. Itt nemcsak az Alföldről beszélek, amelyet úgy állítottak oda, hogy az, a kilenc fokon aluli borok vidéke, hanem itt meg kell emlékeznem, igenis a hegyvidéki, azt úgynevezett történelmi borvidékeken lévő egyes szőlőkről is, amelyek rossz, nyugati, északi fekvésben, sűrűen, a hegy lábánál, talán gyümölcsfákkal^ teleültetve tengődnek és bizony még a legkiválóbb borvidékeken is sokszor igen rossz minőségű bort szolgáltatnak. A magyar 'szőlősgazda-társadalomnak azonban nem az az érdeke, hogy tömegborokat, rossz minőségű borokat, hanem jó minőségű, exportképes és a belső fogyasztás céljaira is mindenképpen alkalmas) italt termeljen. Azt a kisgazdatársadalmat, amely ilyen kilenc fokon aluli borokat hoz a piacra, rá kell szoktatni, rá kell szorítani arra, hogy a minőségi termelésre térjen át helyes 1 szőlőkezelés, helyes szőlőmívelés útján. Mint már említettem, nemcsak a fekvés, hanem a szőlőmívelés is az oka annak, hogy ilyen alacsonyfokú és gyenge minőségű borok teremhetnek. A túlsűrű ültetés, a bosszú csapos metszés, a síziőlő beárnyékolása, a nap elvétele mind olyan tényező, amelyeken segíthet a szőlősgazda az abnormális rossz időjárási viszonyoktól eltekintve. Méltóztassék elhinni, hogy nem utolsó sorban talán még az a pszichikai hatás is közrejátszik, amikor a csősz már szeretne lekerülni a hegyről, szeretne hazaszaladni ülése 1935 november 15-én, pénteken, és ijesztgeti, rémítgeti a gazdákat, hogy jön a fagy, az szeptember végén be szokott köszönteni, elpusztul a sziőiő. A gazdák, megijednek, az egyik odaszalad, elkezd szüretelni, a többi látja, hogy a szomszédja már szed és — hogy ezt a kifejezést használjam — megbolondul, nekiesnek a hegynek, leszedik az éretlen síziőlőt és itt van a kilenc fokon aluli bor. Ennek a kérdésnek, a szüretelés kérdésének megoldása is a hegyközségi törvény feladatkörébe tartozik. Igen t. Ház! Ismerni kell azonban a magyar ember pszichológiáját is, hogy az önfegyelmezésre 'milyen nehezen hajlik és milyen nem szívesen cselekszik parancsszóra, mennyire irtózik a büntetőszankcióktól és mennyire perborreszkál mindent, ami beleavatkozik az ő szabadakarat-elhatározásába. Sokkal hamarabb tudunk célt érni példaadással, oktatással, tanítással és méltóztassék elhinni, -— hogy itt egyszer ne a kisemberről beszéljek, hanem a középbirtokosról — hogy a középbirtokos missziót teljesít akkor, amikor szőlőjét példaadóan míveli, és veszi magának azt a fáradságot, hogy szóbaáll a kisemberrel, elmegy annak a szőlőjébe is vagy elhívja őt magához és közösen beszélik meg az okszerű szőlőmíyelés feltételeit, megkínálja esetleg egy pohár jó borral, amely annak a községnek a határában termett és rászoktatja, ráneveli arra, hogy ő maga is lehet a maga szerencséjének kovácsa, és megfelelőképpen ő maga is gondoskodhatik arról, hogy isilányminőségű bora többé ne teremjen. (Helyeslés jobbfelől.) T. Képviselőház! Volt alkalmam tapasztalni, hogy az ilyen tanulékonyság megvan a magyar kisgazdatársadalomban, volt alkalmam tapasztalni, hogy igenis, nagyon szépen halad azon az úton, hogy szabad elhatározásából fokozatosan a minőségi termelésre áttérjen. Ha ez bekövetkezik, akkor már automatikusan megszűntek azok az aggodalmak is, hogy mi történjék a kilenc fokon aluli borokkal és hogy miért kell ezeknek a kilenc fokon aluli boroknak elsősorban a kisgazdákat nyomni. T. Képviselőház! A kilenc fokon aluli borokat tehát nem tudjuk mindig eliminálni, amint mondottam, nagyon mostoha időjárási viszonyok között, amikor esik az eső, amikor igazán bekövetkezik a szeptembervégi fagy, amikor elkezd a még éretlen szőlő rothadni. (Mózes Sándor: Amikor a rézgálic ára felemelkedik!) A rézgálic árát nem befolyásolja az, hogy rothad-e a szőlő vagy nem. Mondom, előfordulnak olyan mostoha időjárási viszonyok, amikor a legjobban rendezett és jól kezelt szőlőkben sem tudunk jóminőségű borokat előállítani, itt van a helye azután annak, hogy ezeket a borokat mesterségesen megjavítsuk, besűrítés vagy borpárlattal való kezelés által. Itt kétségtelenül elismerem, hogy ennek a gyakorlati keresztülvitele elsősorban a kisember szempontjából nehézségbe ütközik; nehézségbe ütközik azért, mert ő maga nem tudja besűríteni a bort, hiszen ehhez költséges berendezés kell, nehézségbe ütközik azért, mert a besűrített mustot a szüretkor nem tudja megvásárolni, hiszen még nem adta el a mustját és nehézségbe ütközik azért is, mert a kereskedelem, sajnbs, nem tud annyira altruista lenni, hogy az ilyen bajbajutott gazdán az ilyen mostoha időben iparkodjék segíteni, akár beraktározással. akár azzal, hogy esetleg a később kialakuló kedvezőbb árban való részesedés biztosításával átvegye tőlük az ilyen gyengeminőségű mustot. i i ; i ; !
