Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-34

Az országgyűlés képviselőházának ÈU. szeget elkölteni, mert abban még kevésbbé bíznék, mint a pénzügyminiszter úrban. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha a törvényjavaslathoz általánosságban nem kíván senki sem szólni, a vitát bezárom. Kíván a pénzügyminiszter úr szólni? (Nem!) Kíván az előadó úr szólni? (Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a közmunkák céljaira állami kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a törvényjavaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség! A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-ait, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta, annak harmadszori olvasása iránt a napirendi javaslatnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik az oktatójellegű filmek nemzetközi forgalmának megkönynyítése céljából Genfben 1933. évi október hó 11-én kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 12., 44.) Kelemen Kornél előadó urat illeti a szó. (Felkiáltások; Nincs jelen!) Minthogy Kelemen Kornél előadó úr a megjelenésben akadályozva van, a házszabályok 186. §-ának 5. bekezdése alapján helyettesítésére vitéz Somogy váry Gyula képviselő urat kérem fel, tehát őt illeti meg a szó. r vitéz Somogyvári Gyula előadó: Igen t. Képviselőház! (Halljuk! Haljuk!) Bizonyára nem mindennapos dolog, hogy új képviselő elsoizben az előadói székhői szólal fel. Nem is olyan halas szerep, mintha valaki — mondjuk — a torvényhozás legklasszikusabb vitájának során, a költségvetés vagy appropriáció tárgyalásánál szólal meg, amikor érintheti a némáét eletének minden kérdését. En mégis a sors különös és kitüntető kedvezését látom abban, hogy első felszólalásom előadói minőségben olyan törvényjavaslatok ügyét szolgálhatja, amelyek szellemükben és lényegükben valahogyan összevágnak az én eddigi szerény írói és, publicisztikai működésemmel. Mind a négy egyezmény, amelyekről a mos tani tárgyalás során szó lesz, alapjában Magyarország külföldön való hatásosabb megismertetését szolgálja és így a mi részünkről kétségtelenül az elszigeteltségből, a fojtottságból való kiszabadulás erőfeszítéseiből is sarjad. Aki tudja, hogy a mi nyelvi elszigeteltségünk a trianoni gyűrűvel együtt milyen végtelen rabságot jelent számunkra, csak örömmel és hálával fogadhat minden olyan utat, amely ebből az elszigeteltségből való szabadulásunkat valamiképpen előmozdíthatja. Én boldog vagyok, hogy törvényhozói működésemben mindjárt első ízben olyan javaslatokat képvi, ülése 1935 június 17-en, hétfőn. 75 selhetek előadóként, amelyek ennek az iránynak, ennek az útnak a szolgálatában állanak. De örömömre szolgál az is, hogy olyan javaslatokat adhatok elő, amelyeket valóban pártkülönbség nélkül tehet magáévá mindenki és ez annál nagyobb megelégedéssel tölt el, mert én nem pártpolitikai célokkal léptem át az ország házának küszöbét, hanem azért, hogy mélységes hittel, alázatosan és szerény erőm egész megfeszítésével szolgálhassam Magyarországot. (Éljenzés jobbfelőh) Igen t. Ház! Az oktató jellegű filmek nemzetközi forgalmának megkönnyítése céljából Genfben 1933. évi október ,11-én kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat fontossága alig szorul bővebb magyarázatra. A film, mióta bevonult az emberi kultúra közhasználatába, jóformán az első perctől fogva, nyilvánvalóan megmutatta végtelen nagy hasznát az emberi életnek majdnem minden vonatkozásában ós ezek között az oktatásban is. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy amikor a filmoktatás bevezetésével új eszközt adunk az oktatás kezébe, Magyarország e téren való eredményeit is tekintetbe vegyük. A magyar oktatófilm — és ezt talán kevesebben tudják — olyan hatalmas eredményeket ért el a legutóbbi esztendőkben, amilyenekkel nagyon kevés ország dicsekedhetik. Jóformán egy vonalba került a világhírű német oktatófilmgyártással és népszerűsége, használata naprólnapra terjed az egész világon. Már a filmoktatás kontúrjainak kialakulásánál felvetődött az az eszme, hogy mivel az oktatófilmek elé a vámok, illetékek és egyéb akadályok egész barríkádjai emelkedtek, az oktatófilmek forgalmát megkönnyítve valamennyi ország, valamennyi nép részesülhessen ennek a filmoktatásnak a kedvezményeiben és áldásaiban. Éppen ezért, már hat esztendővel ezelőtt előterjesztést tett a római Oktatófilm Intézet a Népszövetségnek, amelyben kérte, hogy nemzetközi jogszabályokkal könnyítsék meg az oktató filmek útját az egész világon. Ennek a javaslatnak alapján kezdett foglalkozni ezzel a kérdéssel a Nemzenek Szövetsége és igen hosszas és behaló ía nulmányok alapján megszületett ez az egyezmény, amelyet mi is elfogadtunk és amelynek becikkelyezését most kérjük. Nem kívánom az egyezmény 19 cikkben öszszefoglalt rendelkezéseit részletesen ismertetni, nagyrészt illeték- és vámkezelés-technikai megállapodások, továbbá az egyezményt aláíró államok érintkezését szabályozó rendelkezések ezek. Csupán Magyarország szempontjából kívánok rámutatni egy-két mondattal az egyezmény fontosságára. Jelentősége a mi szempontunkból az, hogy a magyar kultúrértékek útjának intézményes biztosítását szolgálja külföld felé, másfelől oktató filmgyártásunk nagyarányú fejlődését biztosítja, ami, tekintettel éppen azokra a szempontokra, amiket a magyar oktatófilm hatalmas arányú előnyomulásáróf mondottam, nem lehet közömbös Magyarország számára. Azt hiszem, hogy minden lepergő magyar filmkocka egy-egy külföldre küldött katonája a magyar kultúrának, tehát közvetve a magyar igazság megismertetésének is, éppen ezért örömmel és lelkesedéssel ajánlom a törvényjavaslatot a t. Háznak elfogadásra. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik Kéthly Anna képviselőtársunk !