Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.
Ülésnapok - 1935-33
Az országgyűlés képviselőházának 33. hogy a Ház feloszlatásával új választást írjanak ki a koronázás előtt, a négy év letelte előtt? {Egy hang jobbfelől: Nem!) ön nem mondhatja, mert ez nem az ön jogköre, ez a kormányzó jogköre, ön nincsen jogosítva korlátozni a kormányzó jogkörét és ha az állam íő bizalma meginog és úgy érzi, hogy ez a parlament nem fejezi ki a közvéleményt, senkinek sincsen joga megfosztani őt attól, hogy a nemzetre appellálhasson. És akkor mi leszi (Felkiáltások jobbfelől: Jóslások! — Makkai János: Most haragudtak, hogy feloszlatták a Házat!) Én, dehogy haragudtam, látja, hogy semmi okom sincsen rá. És akkor mi lesz, ha ez történik ? Akkor megint azt mondják, hogy egyszer, csak egyetlenegyszer, még utoljára nyilt szavazással fogunk a választásnak nekiindulni. B* hátha olyan valaki csinálja majd azt a nyiltszavazásos választást, aki önökkel szemben fog állni ? Akkor is olyan egyszerű kérdés lesz ez önökre, akkor is bele fognak nyugodni abba, hogy a közfelfogás szerint erkölcstelen és alkalmatlan választói rendszer alapján történik a választás? (Zaj.) De nemcsak választójogi kérdésről van szó. Az alkotmányjogi javaslatok magukban foglalják a miniszterelnök úr megállapítása szerint a kormányzói jogkör kiterjesztését és a Felsőház reformját. Közelebbi támpontom nincs, mint amit, a négyéves munkaterv mond, amely azt mondja, hogy a kormányzó jogkörét ki kell terjeszteni olyan irányban, hogy a kormányzó is részesüljön mindazokban a jogokban, amelyek a magyar államfőket mindig megillették. A Felsőház jogkiterjesztéséről sincsen közelebbi információm, nem tudom, hogy szervezeti reformot akar-e a miniszterelnök úr, vagy csak jogkiterjesztést akar. De bármelyiket akarja, akár a Felsőházat illetőleg, akár a kormányzói jogkörnél, fel kell tételeznem, hogy ezt nem léha szórakozásból akarjuk, hanem azért, mert a miniszterelnök úr felfogása az, hogy a törvényhozás működése komplett, tökéletes, sima és egyenletes csakis ennek a jogkiterjesztésnek következtében lehet. Ha pedig ez így van, hát akkor miért nem csináljuk ezt meg? Hogyan lehet az, hogy eljutunk egy felismeréshez, ahhoz, hogy a kormányzói jogkör nem teljes, eljutunk egy felismeréshez, ahhoz, hogy a Felsőház működése nem tökéletes és akkor nem vonjuk le a konzekvenciákat, szögre akasztjuk a kérdést és négy év múlva koronázás címén akarjuk ezeket a kérdéseket megoldani? Engedelmet kérek, t. Ház, bizonyos könnyelműség mégis csak van itt a jelszavakkal való játékban. Mert hiszen megtámadjuk az egész törvényhozás hitelét azáltal, hogy egyfelől megállapítjuk, hogy a nyilt szavazás nem szavazás, mert a közvélemény kifejezésére nem alkalmas, hogy a kormányzói jogkör nem teljes, hogy a Felsőház működése reformra szorul és azután azt mondjuk, hogy ezzel a tökéletlen törvényhozással Széchenyi reformpolitikáját megszégyenítő reformokat fogunk itt négy év alatt alkotni, (vitéz Szalay László: Csűrés-csavarás. — Taps a baloldalon. — vitéz Szalay László: A beszédére értem, erre az okfejtésre! — Mózes Sándor: őszinte kritikát mondott a pártjáról! — Zaj. — vitéz Szalay László: Nagyon téved, az ^okfejtésre értettem! — ÍDinyés Lajos: Lehullott a lepel! — Bródy Ernői Le az álarccal!) Igen t. képviselőtársam a túloldalról érdeklődött, hogy mi Bethlen István gróf álláspontja a titkos választójogot ülése 1935 június 15-én, szombaton. 33 illetően? Kétségtelenül engem is nagyon érdekelne tudni, hogy Bethlen István gróf képviselőtársamnak mi az álláspontja a titkos választójog kérdésében, de ne haragudjék, amíg Gömbös Gyula a miniszterelnök, az én érdeklődésem első vonalában mégis az áll, hogy mi az álláspontja Gömbös Gyula miniszterelnöknek. {Tetszés és taps a baloldalon. — Egy hang jobbfelől: Ez igaz!) Hallottunk megegyezésről, kommünikék jelentek meg, hogy az elnöki tanács részletekben letárgyalta a kérdést, teljes megegyezés jött létre és akkor egyszerre azt hallottuk, hogy a Házat feloszlatják, mert a kormányzást nem lehetett biztosítani és a miniszterelnök úr kijelentette, hogy a megállapodások az újra kinevezés és a házfeloszlatás tényével elvesztették érvényüket. Uj részvényjogot, új kereskedelmi jogot akarnak az urak kodifikálni. Azt hiszem, hogy a kereskedői világnak kevésbbé értékes része örömmel üdvözölné, ha ezt az elvet a kereskedelmi jogba is beillesztenék. (Ügy van! Taps a bololdalon.) Hiszen ma sam hallunk mást, minthogy a kormányzat a titkos választói jog alapján áll, ellenben a nemzet érdekét meg kell védeni, most jönnek a garanciák és korrektívumok misztikus megjelölései. Mi ellen akarnak az urak garanciákat és korrektívumokat? A közvélemény tiszta, szabad megnyilvánulása ellen? Nem. Hát akkor nú ellen? Azt hiszem, erre a kérdésre a miniszterelnök úr tegnapelőtti beszéde adta meg a feleletet, amikor a miniszterelnök úr azt mondotta, hogy a nyilt f szavazással szemben nem viseltetik szimpátiával, a titkos szavazás elvi alapján áll, - azonban ez ellen aggályai vannak és az elgondolása az, hogy máskép kormányozni nem lehet, mint egy hatalmas egységes párttal. (Zaj a baloldalon.) T. Ház! En megnyugtatom a miniszterelnök urat: korrektívumokat lehet kitalálni, amelyek biztosítani fogják, hogy az ő többsége mindig megmaradjon, ezt azonban nem lehet fair úton megcsinálni; ez megtagadása azoknak a céloknak, amelyeknek érdekélben a titkos választói jogot követelték és követelik és ennél sokkal becsületesebb dolog a nyilt szavazás mellett maradni, ahol a kormány eldobja magától a félrevezetésnek ezeket a metódusait és azt mondja^ többséget akarok magamnak biztosítani, máskép, mint nyilt .szavazással nem tudom biztosítani, tehát ragaszkodom a nyilt szavazáshoz. Ez férfias álláspont, bár én szemben állok ezzel 15 éve. (Zaj a jobb- és baloldalon. — vitéz Marton Béla: A miniszterelnök úr titkosan is többséget kapott!) Ellenben azt mondani, hogy titkos választójogot akarok, de olyan garanciákkal és korrektívumokkal, (Zaj.) amelyekkel a magam többségét minden körülményekközött biztosítani tudom 1 , én a svindlik minősítésében nem vagyok szakértő, nem tudom, hogy dupla, vagy szimpla svindli-e, de hogy ez szélhámosság, az előttem világos. (Ügy van! — Taps a baloldalon.) — Makkai János: Szegeden is többséget kapott a miniszterelnök úr!) Legyen szabad áttérnem néhány külpolitikai kérdésre, .hogy annak a megállapításomnak, hogy a kormány nem rendelkezik azzal a presztízzsel, amelyet én a mai nehéz külpolitikai viszonyok közt nélkülözhetetlennek tartok, némi alátámasztást adjak. En nem akarok félig behegedt sebeket és a múltban kapott.vereségeket felújítani, csak általánosságban uta-