Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.
Ülésnapok - 1935-46
310 Az országgyűlés képviselőházának Jk6. ülése 1935 október 17-én, csütörtökön Lázár Andor igazságügy miniszter: T. Képviselőház! Horváth Zoltán képviselőtársamnak szakszerű felszólalására bátor vagyok egy pár szóval válaszolni. A 27. és a 44. § között lényeges különbség van. Abban — azt hiszem — megegyezünk, hogy a fegyelmi bíróság a legféltőbb gonddal fog őrködni a felett» hogy a bírói karban ne forduljanak elő olyan cselekedetek, amelyek a bírói állás tekintélyét vagy méltóságát sértik. Ha tehát ilyen előfordul, akkor azt a fegyelmi bíróság meg is torolja. Olyan esetekben azonban, amilyeneket a 27. $ lát maga előtt, amikor először a felügyeleti hatóság, másodszor a kÖzvádat képviselő királyi ügyész, harmadszor pedig a, fegyelmi bíróság nem talál alapot arra. hogy fegyelmi eljárást rendeljen el, semmiképpen nem volna indokolt, hogy e határozat ellen a magánfélnek fellebbviteli jogot adjunk és így a querulánsoknak szabad teret engedjünk. A 44. §-ban ellenkezőleg áll az eset, mert ott a felügyeleti hatóság a közyádat képviselő királyi ügyész s a fegyelmi eljárást ebendelő fegyelmi bíróság látott már olyan tényállást. amelynek alapján fegyelmi büntetés kiszabásának helye lehet, ott tehát igenis indokolt, hogy a magánfélnek is legyen fellebbviteli joga. Éppen ezért, mivel az előadottak szerint a törvényszakasz a benyújtott szövegében helyes, kérem annak elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kíván még valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 27. §4 elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a 27. §-t elfogadta. Erődi-Harrach Tihamér előadó úr akadályozva van a további jelenlétben s így helyettesítésére Surgoth Gyula képviselő urat kérem fel. Következik a 28. §. Kérem annak felolvaSzeder János jegyző (olvassa a 28—34. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. —Olvassa a 35. §-t.): Mózes Sándor! Mózes Sándor: T. Ház! Az ítélőbírák ellen a közéletben elfoglalt nagytekintélyű állás miatt, még akkor sem szokták a fegyelmi eljárás megindítását elvállalni, ha valaki rendelkezik azokkal az anyagi eszközökkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ügyvédi megbizatást adhasson. Nagy sérelem származik a felekre nézve abból, hogy el vannak ütve vagyontalanság esetén annak lehetőségétől, hogy egyes konkrét esetekben, amikor a ténykörülmények igazolttá teszik ezt a szándékukat, eljárást indítsanak valamely bíró, vagy ügyész ellen azért, mert egyrészt nem áll rendelkezésükre az anyagi eszköz, másrészt pedig a törvény egyenesen parancsolólag írja eíő.liogy szegényjogon nem lehet fegyelmi eljárást folyamatba tenni és így pártfogó ügyvédet sem lehet az ő részükre kirendelni. Tisztelettel kérem az igazságügyminiszter nrat, hogy errevonatkozó felfogását vegye re vízió alá. Nem feltétel nélkül kérem azt, hogy a szegény jogon való panaszolást és pártfogó ügyvédnek a kirendelését megadják a feleknek minden egyes esetben. A mellett a feltétel mellett azonban, hogy az ügyvédi kamara a panaszt előzőleg kivizsgálja és alaposnak találja, megadnám ezt a jogot. Méltóztassék ezt a szakaszt olyan értelemben megváltoztatni, hogy abban iaz esetben, ha az ügyvédi kamara választmánya alaposnak találja a panaszt, pártfogó ügyvéd kirendelhető & szegény fél részére. Ez a jogsegély egyáltalában nem ártana a bírák tekintélyének, sőt emelné a tekintélyüket, mert adódhatnak esetek, amelyek indokolttá teszik az eljárást. Hogy csak egy példát hozzak fel, praxisomban előfordult a következő eset. Egy aszszony vadházasságban élt egy férfival és a férfi egyességet kötött az asszony nevében, mondván, hogy az az ő felesége és a bíró bele ment ennek az egyességnek a megkötésébe azon feltétel mellett, hogy a feleség részéről utólag fogják a meghatalmazást becsatolni. A vadházastárs meghatalmazását elfelejtette becsatolni, és a hitelező megkérte 10.Q mázsa gabona behajtása céljából a végrehajtást. Az asszony analfabéta volt, a bíró elnézte, hogy az a meghatalmazás nincs becsatolva, jöttek a végrehajtási, bekebelezési végzések és elárverezték ennek az asszonynak 30 h'old ingatlanát azért, mert nem tudott olvasni, mert analfabéta volt. És csak később, évek hosszú sora után vették észre, hogy a bíró követett el hibát, amikor már perújítással sem lehetett élni, mert 30 hold ingatlanát elvesztette és nem akadt ügyvéd, aki vállalta volna a képviseletet, mert hiszen az illető abban a helyzetben volt. hogy szegényjogon kellett volna megindítania az eljárást a bíró ellen. Tekintettel arra, Üogy ilyen esetek a jövőben is előfordulhatnak, ezek az esetek igenis indokolttá teszik a jogsegély megadását a szegény felek részére. Tisztelettel kérem az igazságügyminiszter urat, hogy változtassa meg felfogását ebben a tekintetben és kérem a t. Házat is, hogy éppen erre a súlyos indokra való tekintettel ne szavazza meg ezt a paragrafust. Amennyiben a paragrafust ilyen értelemben megváltoztatják, abban az esetben a paragrafust elfogadom, egyébként azonban nem. Elnök: Horváth Zoltán képviselő úr jelentkezett szólásra. Horváth Zoltán: T. Képviselőház! Erre a szakaszra vonatkozó észrevételeimet már elmondottam és csak azért szólalok fel, mert az igazságügyminiszter úr idevonatkozó érvelésével nem tudok egyetérteni. Az igazságügyminiszter ár azért nem akceptálta azt a kérelmemet, amelyet itt Mózes képviselőtársam is megismételt, hogy igenis legyen szegényjogon való panaszolás és rendeljenek ki pártfogó ügyvédet, mert szerinte mániákus perlekedők vannak, akik a bíróságot cs^k molesztálják. Méltóztassék megengedni, igen t. igazságügyminiszter úr, hosszú ügyvédi gyakorlatom alatt én is számtalan- ilyen mániákus perlekedővel találkoztam, ennek ellenére sem tudom azonban elfogadni az igazságügyminiszter úrnak ezt az érvelését azért, mert mániákus perlekedő lehet gazdag ember is. Miután pedig a bíróság előtt egyformák vagyunk, miért legyen annak a gazdag embernek kiváltsága arra. hogy ő fogadhasson ügyvédet, aki meg tudja szerkeszteni a feljelentést. Egy bíró elleni feljelentést alaposan, szakszerűen kell megszerkeszteni. Elő kell adni a tényállást, elő kell tárni a bizonyítékokat. Ehhez szakértelem szükséges. Át kell tanulmányozni az iratokat. Ehhez engedély szükséges. Ezt megteheti egy gazdag ember, aki megfogadhatja akármelyik ügyvédet,' akinek nem fontos, hogy annak a panasznak, az ő általa vélt sérelemnek elbírálása százakba vagy ezrekbe kerül. Az a gazdag ember mindezt megteheti az igazságügyminiszter úr felfogása szerint, de már elzáratik
