Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-40

Az országgyűlés 7Üj oiselőházának %0. közigazgatási bírósággal kapcsolatban, de én arra sóba nem gondoltam, hogy az lehetséges legyen, hogy az ülnökök többségben legyenek, amint azt ennek a javaslatnak 3. §-a megállapítja! Mert már kifejtette Eckhardt képviselő úr is, (Felkiáltások jobb felől: Sokan!) de so~ kan, többen kifejtették, hogy a bírói tagok és a közigazgatási tagok között nagy különbség van. A bírói tagok bírói függetlenség alapján ítélnek, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) a bírói függetlenség köti őket, azokat nem lehet áthelyezni, nem lehet elmozdítani, a törvényben megvannak a határozott határvonalak, ame

; lyek a bírói függetlenséggel járnak, A bírói függetlenség nagy alkotmányjogi garancia, (Úgy van! Ügy van! balfelől.) az a bírói függetlenség tehát nem szólam, nem jelszó, hanem a magyar alkotmánynak egy kiegészítő része! Amikor arról van szó, hogy a bírói függetlenség birtokában lévő bírói tagok ítélkezzenek, akik a bírói függetlenség attribútumaival rendelkeznek vagy pedig miniszteriális tisztviselők, nem nehéz a választás. Mert én úgy képzeltem, hogy legyenek ülnökök, legyen egy vagy két ülnök abban a közigazgatási bíróságban, hogy azok az ülnökök, akik szakemberek, mint szakértők mondják el a maguk véleményét, de a többség magának az ítélkezésnek a lényege és gerince a közigazgatási bíróságnál legyen. Ez természetes, ennek megállapításához nem is kell különösen jogásznak lenni, ezt minden laikus is beláthatja, sőt minden magyar ember is beláthatja, mert minden magyar embernek tudnia kell, hogy a bírói függetlenségre, mint alkotmányos garanciára szükség van. (Ügy van! Ügy van! balfelől) Tudom, igen t. Ház, hogy ma és különösen egy ilyen kérdésnél megfontoltan kell dönteni. A katonai kérdés, megvallom őszintén, engem is feszélyezi ebiben a dologban, úgyhogy én az ügy katonai, honvédelmi részéhez nem is szólok hozzá, mert az nem békeidőre, hanem háború esetére szól, amikor a békefogalmak fel vannak függesztve. Engedelmet kérek, a háború más helyzetet involvál, más elbírálást követel. Abban én benne i vagy ok, azt én érzem és abban a résziben nem is tudok szót emelni, ami a háborút illeti. De itt a köziigazgatási bíróságról, mint intézményről van szó és arra példa, eset és precedens nincsen, hogy a közigazgatási bíróság ilyen módon oda legyen engedve laikusok többségének. Méltóztassék megengedni, én megnéztem az erre vonatkozó anyagot. Egy ilyen esetnél a precedensek nem számítanak, de mégis meg kell állapítanom, hogy a közigazgatási bíróság jelen struktúrájában ezt nem ismeri. Vannak igenis vegyes alakulatok, majd emlékeztetem ezekre a mélyen t. Képviselőházat. Itt van például az 1923 : VIII. te, a biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről. Itt a közigazgatási bíróság az eléje kerülő ügyekben olyan tanácsban dönt, amelynek elnöke a közigazgatási bíróság elnöke vagy tanácselnöke, két tagja közigazgatási ítélőbíró, két tagja pedig szavazati joggal felruházott ülnök. Az ülnököket a pénzügyminiszter a biztosítási szakemberek köréből, az igazságügyminiszter pedig vagy a bírák, vagy a miniszteri tisztviselők sorából nevezi ki, de itt többségben vannak a közigazgatási bírák. Az 1935 : IV. te, az erdőtörvény (Zaj. — Elnök csenget) 230. §-a szintén panaszjogot biztosít a közigazgatási bírósághoz. A panaszokat a közigazgatási bíróság elnökének, vagy tanácselnökének tanácsában olyan bíróság tárgyalja, amelynek tagKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ III. ülése 1935 június 27-én, csütörtökön. 245 jai két közigazgatási bíró és két erdőmérnök, mint szaivazásra jogosult ülnök. Ezek közül egyet a földmívelésügyi miniszter, egyet pedife az Országos Erdészeti Egyesület küld ki. Allami tisztviselők ülnököknek nem jelölhetők. A királyi Kúriánál is vannak olyan esetek, amikor ülnökökkel dolgoznak. Méltóztassék hinni nekem... (Zaj a jobboldalon. — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Elmondtam, felolvastam!) Nem voltam itt a miniszterelnök úr beszéde alatt. En csak azt akarom mondani, hogy sem a közigazgatási bíróság, sem a Kúria nem ismer idáig olyan precedenst, amelynek alapján ő ne volna többségiben egy bíróságban, amelyben még ülnökök is vannak. Itt van a kartellbíróság, ahol szintén vannak ülnökök, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Elmondottam! — Erődi-IIarrach Tihamér: Nem tartozik ide!) Nem jól látok olyan messzire. Egy jogász mondja ezt nekem? (Derültség! — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: A jogászok soha egy véleményein nem lesznek!) Bocsánatot kérek, igenis, idetartozik, — csak azt akartam megállapítani, hogy nincs ,olyan precedens, amelynél a közigazgatási bíróság tagjait az ülnökök majorizálnák, különösen olyan esetben, mint ebben a jelenlegi esetben, (Zaj. — Elnök csenget.) amikor három miniszteriális tisztviselő foglal helyet a bíróságban, akikről fogalmilag is elképzelhfttetíen, hogy ők miniszterük döntését felülbírálják vagy éppen elvessék. T. Képviselőház! Én bevallom, az ülnöki felülbírálatnak és az ülnökök bevonásának híve voltam, de arra sohasem gondoltam, hogy majd az ülnökök többségével méltóztatik ezt beterjeszteni. Én mindig azt gondoltam, hogy mint szakemberek lesznek a bíróság tagjai. En ilyen naiv voltam, bevallom (Derültség). De engedelmet kérek, azt monJom a miniszterelnök úrnak, hogy amint én belementem a tizenöt napba, egészen nyugodtan belemehet a mélyen t miniszterelnök úr a harmadik közigazgatási bíró küldésébe. (Egy hang jobbfelől: Nem vagyok benne!) Egészen nyugodtan belemehet, nem lesz semmi baj abból. (Zaj. — Elnök csenget.) Az a közigazgatási bíróság egy magas, független, pártatlan bíróság. (Felkiáltások a jobboldalon: Tudjuk!) A közigazgatási bíróság az eléje kerülő ügyekben az emberi tisztesség és az összes körülmények mérlegelése alapján dönt. Higyjen nekem a miniszterelnök úr, bízzék a közigazgatási bíróságban, nem fogja kárát vallani. Egészen nyugodt lehet a mélyen t miniszterelnök úr, ha ott három közigazgatási bíró ül, akik komoly ítélőbírák, magyar emberek, átérzik ennek a nemzetnek nehézségeit, a honvédelemnek természettől fogva hívei, mert engedelmet kérek, egy életen keresztül praxisban, mint nyitott szemű emberek bírálják az életei abból nem lesz baj, egészen nyugodtan reájuk lehet bízni ezt a dolgot és a bírói függetlenség nagy elvét nem sértjük meg, a közigazgatási tisztviselőket nem sodorjuk lehetetlen helyzetbe. Mert én még egy dologra emlékeztetem a mélyen t. Képviselőházat. 1869-ben elválasztották a bírósáerot a közigazgatástólEz a törvény visszaállítja a régi helyzetet! (Ügy van! a baloldalon.) Engedelmet kérek, a magyarországi törvények alaptörvényeket nem ismernek, ez a fogalom és ez a meghatározás nincsen meg, de a lelkünkben élő jog szerint mégis vannak alaptörvények Egy ilyen alaptörvény az 1869 : IV. te. Kérem a ministzerelnök urat, hogy adjon nekem a hét naphoz egy bírót és akkor nyuerodtan el fogom fogadni ezt a szakaszt. (Helyeslés a baloldalon.) 36