Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.
Ülésnapok - 1935-40
Az országgyűlés képviselőházának 40. ülése 1935. évi június hó 27-én, csütörtökön, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. - A légvédelemről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Dulin Jenő, Friedrich István, gr. Apponyi György, vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök, Cseh-Szombathy László, Horváth Zoltán. Sándor István, Buchinger Manó, Eckhardt Tibor, Farkas Elemér előadó, Bródy Ernő. — Az igazságügyi bizottság beterjesztette jelentését »a kir. itélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről« szóló 11. számú törvényjavaslat tárgyában. — A mentelmi bizottság beterjesztette jelentését Andaházi-Kasnya Béla mentelmi ügyében. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak: vitéz Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Hóman Bálint, Kánya Kálmán, Lázár Andor. (Az ülés kezdődött délután i óra 8 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) t Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Brandt Vilmos, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Veres-Zoltán, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Rakovszky Tibor jegyző urat kérem fel. Bejelentem a t. Háznak, hogy a 33 tagú országos bizottság elnöke az országos bizottságnak 1934. évi december hó 22-étől 1935. évi június hó 26-áig terjedő idő alatt kifejtett működéséről szóló jelentését a képviselőháznak beterjesztette. javaslom, hogy a Ház a jelentést nyomassa ki és osztassa szét. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a légvédelemről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása (írom. 68, 72) Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Dulin Jenő! Elnök: Dulin Jenő képviselő urat illeti a szó. Dulin Jenő: T. Képviselőház! Nem tartozom azok közé, akik azt vallják, hogy a háborús veszedelmek elhárítására a legbiztosabb, sőt azt lehet mondani, az egyetlen hatásos szer, a háborúellenes propaganda kiszélesítése és lehetőleg permanens hangoztatása a háborúellenes gondolatnak, aki azonban reálisan széttekint, az kétségtelenül kell hogy megállapítsa, hogy Európa felett a háborús veszedelem fenyegető, sűrű, fekete felhőként függ, amelyről nem tudjuk:, hogy vájjon sikerül-e szétoszlatni, vagy nem árad-e az emberiség KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ III. attól olyan szörnyű veszedelem, aminőt még el nem szenvedett. Ilyen körülmények között nem elégedhetünk meg azzal, ha a háború ellen tiltakozunk, ha .háborúellenes propagandát végzünk, hanem feltétlenül gondoskodni kell olyan intézményekről is, amelyek a védelmet részünkre biztosítják. Kétségtelen, hogy az állam vezető tényezőinek, az egyházaknak, az egész társadalomban minden vonatkozásban és mindent el kell követniök, hogy az összeütközési felületeket, a háborús lehetőségeket kiküszöböljük és lehetőség szerint minden erővel megakadályozzuk az európai hadiipar háborús uszítását. Azonban mindamellett, mégis mindent meg kell tennünk abban a tekintetben is, hogy honvédelmünk a támadásokkal szemben is biztosítva legyen. Ezért tehát a légvédelmi javaslatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek — hogy úgy fejezzem ki magamat — katonai síkon mozognak, semmiféle vonatkozásban érinteni nem óhajtom. Ha mégis a javaslat ellen felszólalok, ezt teszem azért, mert a jogászok közismert szabadságszeretete bennem is él. Ez a szabadságszeretet természetesen él^ az egész nemzetben, hiszen a miniszterelnök úr igen szépen fejezte ki egyik beszédében, hogy az egész magyar faj legértékesebb, szinte nemzetfenntartó tulajdonsága a szabadságszeretet, a nemzetnek a szeretete. Ennélfogva én úgy érzem, hogy^ kötelességem felszólalni, mert szerény véleményem szerint a honvédelemnek érdeke ezzel a másik nagy érdekkel nincs kellőképpen összegyeztetve. Főleg ebben a törvényjavaslatban nem látom azokat a garanciákat, amelyek az én szabadságszeretetemet csak némileg is megnyugtatnák. Egy törvényjavaslatnak kétségtelenül olyannak kell lennie, hogy az a törvényjavaslat nemcsak egy bizonyos kormánynyal, hanem kivétel nélkül mindén kormánynyal saeimben biztosítékot nyújtson. Ha tehát még abból is indulnék ki, t. Ház, hogy a honvédelmi miniszter úrral szemben, aki ezt a ^i&rppSMjavaslatot hozza, a legmesszebbmenő «a M