Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-32

Az országgyűlés képviselőházának 32. ülése 1935 június U-én, pénteken. talmat es e hatalom gyakorlása közben is a kormányt állandó ellenőrzés alá helyezzük, éppen úgy, mintha a parlament együtt volna, fenntartva magának a parlamentnek a teljes ellenőrzési és felelősségre vonási jogát is. Eb­ben, t. Ház, én nem látok semmiféle alkot­mányjogi sérelmet, ellenkezőleg az alkotmá­nyosság elvének teljes érvényesülését látom és a mellett látom azt is, hogy a gazdasági élet által megkívánt .szükségszerűség keretein be­lül járunk el és amit szükségesnek látunk a mostani nehéz viszonyok között, azt a hatal­mat a kormánynak megadjuk és egyúttal kö­rülbástyázzuk a hatalmat az alkotmány által előírt biztosítékokkal is. Ez a javaslat lényege és semmi más. Ezzel szemben igen t. képviselőtársam fel­hozta azt,, hogy a kormány a törvény alapján eddig olyan rendeleteket bocsátott ki, ame­lyeknek kibocsátására a törvény nem adott volna a kormánynak jogot. Téved t. képvi­selőtársam. Méltóztassék megnézni: éppen azokat a rendeleteket, amelyeket t. képviselő­társam felhozott» a gazdasági és hitelélet rend­jének biztosítása tette szükségessé azokat, te­hát az alkotmány által előírt keretben bocsá­totta ki a kormány — vagy előzetesen,, vagy sürgős szükség esetén utólag bemutatva a bi­zottságnak — és a 33-as bizottság azokat el­fogadta. Ha t. képviselőtársam nem volt megelé­gedve a 33-as bizottság jóváhagyó határoza­tával, amely bizottságban benne volt az ellen­zék képviselője is, — akár ellene szavazott, akár nem, de benne volt abban a testületben — jogában állott volna t. képviselőtársamnak a kormány felelősségrevonását indítványozni, mert hiszen a parlamenti felelősségrevonás alól a kormányt még ez a törvény sem veszi ki. Az ellenzék részéről azonban senki sem vélvén alkotmánysérelmet, a kormány fele­lősségrevonása elmaradt. Alkotmánysérelmet tehát a kormány nem követett el. Ellenben mindazokra a rendeletekre szükség volt, a szükségesség fennforgott és a kormány helye­sen járt el, — nemcsak helyesen járt el, hanem kötelességét is teljesítette — amikor a rende­leteket törvény alapján kibocsátotta. Én tehát kénytelen vagyok a többségi párt nevében visszautasítani azt a gyanúsítását t. képviselőtársamnak, mintha a kormány olyun rendeletek kibocsátására használta volna fel az 1931., évi XXVI. tc.-et, amelyek — mint ahogy t. képviselőtársam mondta — a tehe­tőseket kímélték, a dolgozni akarókra pedig igaztalan terheket róttak. Bocsánat, t. kép­viselőtársam,, egy betű sem igaz ebből, ilyen rendeleteket a kormány nem bocsátott ki. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Azt mondja t. képviselőtársam, hogy a 33-as bizottság működéséről az ország csak kommünikék útján értesül. Téved t. képviselő­társam: bármelyik ellenzéki tagnak jogában áll, ha ott valami törvénysértés történt» el­mondani» hogy a bizottság tagjai ilyen vagy olyan törvénysértést követtek el. Tessék tilta­kozásukat bejelenteni az ellenzéki tagoknak, ha osak ők az alkotmánynak olyan szabadal­mazott őrei. Azonban a mi részünkről odakül­dött képviselők is éppen úgy, vagy talán még jobban szívükön viselik az alkotmány nagy érdekeit, ezért alkotmányellenes rendeleteket ez a bizottság — míg a mi pártunk küldi oda a többségi tagokat — nem fog elfogadni: erről megnyugtatom t. képviselőtársamat és meg­nyugtatom az egész országot is. (Helyeslés KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ III. sobbfelol.) Végül pedig megvan a felelősségre­vonas lehetősége; tessék felelősségrevonni a kormányt, ha törvénytelenséget követett el. Meg egy dologra kívánom felhívni a t. Haz es a t. Ház útján a 33-as bizottság figyel­met. Nevezetesen, ha a 33-as bizottságról szóló javaslatot most nem szavaznék meg, bizonyos nyugtalanság támadna az országban abban a tekintetben, hogy a szükséges rendelkezéseket a kormány képes lesz-e gyorsan kibocsátnai. De nemcsak arra van szükség, hogy nyugta­lanság ne legyen,, hanem a már létező nyug­talanságot is le kellene vezetnie a 33-as bizott­ságnak abban a hatáskörben, amely hatáskör­rel őt felruházzuk. örvendetesen hallottam illetékes helyről, a miniszterelnök úr beszédéből, hogy a 33-as bi­zottság útján kívánja sürgősen megoldatni a gazdaadósságok rendezésének kérdését. Erre éppen a 33-as bizottság a legalkalmasabb, mert ha mi kezdünk el tárgyalni, a parla­ment, nem tudom,, hány hét múlva lenne an­nak vége, már pedig én is arról vagyok meg­győződve, hogy a gazdaadósságok rendezése éppen a legutolsó percben fog történni, ha most fog is hozzá a 33-as bizottság. (Ügy van! a jobboldalon.) Én már évekkel ezelőtt sür­gettem, sajnos, hogy ez a rendezés már évek­kel ezelőtt nem történt meg. Sokkal könnyebb lett volna a gazdaadósságokat évekkel ezelőtt rendezni, mint ahogy most fogjuk rendezni» de ha még egy évvel később rendezzük, akkor még nehezebb lesz. Nagyon helyes dolog tehát, hogy a miniszterelnök úr ezt bejelentette. Nagyon szükséges dolog,, hogy a 33-as bi­zottság ügyeljen a terményárak állandóságára, nehogy valami machináció, spekuláció letörje a termányárakat és annak a kisebb termésnek, amelyre most számíthatunk» a hasznát sem a gazdának, hanem a spekuláns elemeknek bizto­sítjuk. Kérem a 33-as bizottságot, legyen figyelemmel a kisiparosság kétségbeejtő hely­zetére szintén; és különösen egyre hívom fel a figyelmet, —, csodálom» hogy Buchinger Manó t. képviselőtársam erre nem gondolt — a legfontosabb, a legnehezebb kérdésre, amely alkotmányjogi és minden egyéb kérdésnél fontosabb, a munkanélküliség kétségbeejtő kérdésére. T. képviselőtársam valószínűleg tudja, de én nagyon jól tudom, — nem tudom, hogy a t. szociáldemokrata képviselő urak tudják-e any­nyira, mint én, aki egy pestkörnyéki kerület­nek vagyok a képviselője — hogy micsoda nyo­morúság van a munkanélküliség piacán, há­nyan jönnek hozzám korán reggel azzal, hogy nem kérek mást, képviselő úr, csak munka­alkalmat. T. 33-as bizottság, innen szólítom fel a 33-as bizottságot, hogy a legelső alkalommal a munkanélküliség kérdését vegye elő. (Buchin­ger Manó: Munkanélkülisegély kell!) Nem munkanélkülisegély kell. Akik bejönnek hoz­zám, azok közül egyetlenegy ember sem kér munkanélkülisegélyt, csak munkát. En azon­ban a tőke részéről látok olyan elzárkózást, amely mellett a munkára legkészebb ember is hetekig, hónapokig kopogtathat, kolduhat, pro­tekciós leveleket vehet igénybe, amíg egy 8—10 gyermekes családapa munkához juthat. Ha ennek a bizottságnak az a feladata, hogy a gazdasági élet terén a nyugalmat bizto­sítsa, méltóztassék a nyugalmat megteremteni, lehetővé tenni azzal, hogy a munkanélküliség kérdésével a 33-as bizottság behaóan foglalkoz­zék. Es amikor hallom, hogy a kormány el van

Next

/
Oldalképek
Tartalom