Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-39

192 Az országgyűlés képviselőházának 39. ülése 1935 június 26-án, szerdán. jos mit mondott: ez a nemzet élni akar, mert akarja az élet eszközeit. Akkor ra kell mutatnom arra, hog-y Kossuth Lajos mondotta azt is, nogy az országgyűlés van egyedül hivatva arra, hogy adott esetben a nemzetet megmentse. Is em úgy, mint Hegedűs Kálmán t. barátom es t. képviselőtársam mondotta, hogy ha felmerül az a kérdés, hogy a katonai vezetőségnek legyen-e szabadsága, vagy a jogászok szabadságszeretetét tisztelje-e, ő ezt a dilemmát minden meggondolás nélkül úgy oldja meg, hogy a katonai vezetőség szabadságát követeli. Senki sem vonja kétségbe, hogy a kettő nincs ellentétben egymással. A jogászok szabadságszeretete a haza szeretetét jelenti, a haza érdekeinek védelmét jelenti és ha ezt a védelmet fegyveresen kell teljesíteni, legyenek egészen nyugodtak. hogy a jogászok szabadságszeretete is akkor a fegyverek mellé pártol, ahogy pártolt is. Végre is ezt az országot a történelem nagy, nehéz napjaiban, az 1848-as időkben is és a későbbi időkben is a jogászok vezették s sohasem volt hiba abban, ha összeütközésre került a sor a hadvezetőség vagy a jogászok szabadságszeretete között. Éppen a jogászok szabadságszeretetével, azzal, hogy mindent bölcseséggel kell intézni, mindent aszerint a dogma szerint kell elintézni, amelyet Deák Ferenc élénkbe szabott, — hogy: az országot semmiért sem szabad kockáztatni, az országért azonban mindent — éppen eme jogászi elv alapján is egy helyre jutunk, oda, hogy megvédjük a hazát. Megvédjük a hazát okossággal, bölcseséggel, amikor másképpen nem lehet. Ismétlem, senki sem ellenzi azt, hogy a t. kormány ezen a területen teljesítse kötelességét, sőt magunk is hajlandók vagyunk résztvenni minden tanácskozásban, hogy hogyan lehetséges ez. mert a nemzet maga is az életösztön sugallatától kész arra. hogy magát, területét és minden érdekét megvédje, teljesen szükségtelen tehát és éppen elrontja a helyzetet az, hogy a kormány itt mégis erőszakos rendelkezéseket tervez, olyan rendelkezéseket akar törvénybe iktatni, amely rendelkezések alapján ezt a nemzetet teljesen le lehet tiporni. Mert ha nem is célozta volna n kormány ténylear. ez a javaslat a diktatúrának törvénybeiktatását jelenti. Hogyne jelentené a diktatúra törvénybe iktatását, amikor a 14 éves kislányoktól elkezdve 60 éves korig mindenki felett korlátlanul rendelkezhetnek, mindenkit elvonhatnak a légivédekezés címén polgári foglalkozásától, 15 eves kislányokat vihetnek ki a gyakorlóterekre, 15—16—18 éves kislányokat vihetnek ki éjszakai kiképzésre, (Derültség), elméleti oktatásra, mert hiszen világos, hogy a légitámadások leginkább éjjel fenyegetik a városokat. S éppen abból, hogy nevetnek és gonosz gondolataik támadnak az uraknak, éppen ebből látom, hogy a magyar anyák tiltakozni fognak az ellen, hogy serdületlen .leányokat ezekbe a játékokba bevonni lehessen. Végre is a légivédelem nem a tömeg kérdése, nem a tömeg ügye, hanem néhány szakértő tudásán fordul meg a légivédelem. A nagy tömegeknek valósággal alig marad más teendőjük, más hivatásuk légitámadás esetén, mint menekülni (Felkiáltások jobbfelöl: Hova? Hova? A gáz elől?), ahhoz pedig, hogy a nagy tömegek menekülhessenek, untig elég az, ha a t. kormány gondoskodik megfelelő Luftkvartierok berendezéséről és más berendezésekről és kiadja a jelszót, vagy megtanítja az embereket arra, hogy hol találhatók a menedékhelyek. De bocsánatot kérek, arra nincs semmi szükség, hogy az ország millió és millió lakosát, a 8 és fél millióból 7 milliót vagy 6 milliót bevonjanak ebbe a szolgálatba, ezt az egész tömeget kézbe vegyék, e tömeg részére a törvényjavaslat; 7. '^-a értelmében katonai szolgálatot statuáljanak. Mert a 7. §. megmondja, hogy az oktatók a gyakorlati kiképzés céljára vagy akármilyen vonatkozásban légi szolgálatba bevonhatnak mindenkit, tehát a 14 éves lányoktól kezdve 60 éves koráig minden ember katonai fegyelem alatt és katonai szolgálatban áll. Bocsánatot kérek, ezt nem követeli az a cél, hogy mi légi védelemre berendezkedjünk és amennyire lehetséges, a légi védelmet megvalósítsuk. Bár, ismétlem, katonai szakírók és a közöttünk élő katonák szerint is tökéletesen humbug az, mintha lehetséges volna a légből jövő támadások ellen másképpen eredményesen védekezni, mint úgy, hogy az emberek elmenekülnek olyan helyekre, ahol a bombák; kevésbbé érvényesülnek, (vitéz Shvoy Kálmán: Ilyet katonai író nem mondhatott! — Rácz Kálmán: Levegőben, vadászgépekkel kell védekezni!) Az ellen sem volna kifogásom, hogy a levegőben vadászgépekkel, vagy tűzfüggönnyel védekezzünk, nem törődném vele, ha a kormány ilyen értelmes dologgal jönne ide és ezt akarná. Ez ellen nem szólnánk egy szót sem, mert ez volna a leghelyesebb védelem, a vadászgépekkel vagy tűzfüggönnyel való védekezés, de erre a kormány azt mondja, hogy ez nem lehetséges. Hát én nem törődöm a trianoni szerződéssel és ha tudom, hogy a földről elhárító ütegekkel el lehet hárítani a légi veszedelmet, nem törődöm azzal, hogy 8 ágyút engedélyeztek nekünk vagy hányat: csináljunk 68-at, 108-at vagy 208-at, csak az a fontos, hogy okosan cselekedjünk és nem is hiszem, hogy ilyen fait accompli kell, amikor mindennek nincs más célja, minthogy megvédjük magunkat. Nem hiszem, hogy ez ellen valakinek kifogása volna. Azt hiszem, hogy Genfet megkérve arra, hogy ezt a tisztességes módszert erre a célra engedélyezze, ez ellen nem volna kifogás és akkor nem kellene a nők millióit mozgósítani egy olyan veszedelem ellen, amellyel szemben a férfiak minden erejüket Összefogva sem tudnak védekezni. Azt szeretném, hogy mutassa meg a kormány a jóhiszeműségét és jószándékát azzai, hogy kikapcsolja ennek a javaslatnak a kerekéből a polgári szabadságot fenyegető veszedelmeket. Mert ha ezt a jóindulatot megmutatja, egyébként semmi akadálya nincs annak, hogy mi is a javaslat mellé álljunk. De bocsánatot kérek, amikor 16—17 éves lányokat vagy gyermekeket is ki lehet szólítani az iskola padjaiból, ki lehet szólítani a zárdából és légvédelmi szolgálatra kötelezni, ki lehet vinni elméleti és gyakorlati kiképzésre bármely időben, hajnalban, reggel vagy éjfélkor, ez olyan veszedelem, amelyet az országnak fel kell ismernie és amellyel szemben fel kell jajdulnia a kétségbeesésben a sajtónak is, mert az ország szabadságát fenyegető olyan veszélyről van szó, amilyenhez hasonló merényletet a nemzetre hozni még egyetlen kormány sem próbált meg. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Sulyok Dezső: Regénybe illő fantázia az egész! Kémmese az egész! — Zaj.) Önt is kiszólíthatják bármely napon az irodájából, ahol „dolgozik, képviselőtársam és elvihetik szolgálattételre. (Felkiáltások jobbfelől: Nem ijed meg tőle!) Bocsánatot kérek, ennek semmi korlátja és akadálya nincs, holott, ha már szolgálnunk kell, akkor garanciáik mellett, határidőkhöz szabva, ezt szintén lehet szabályozni, mert hi-