Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.
Ülésnapok - 1935-39
Az országgyűlés képviselőházának gultságában a javaslat megítélése körül, hogy Kun Bélákat, Károlyi Mihályokat emleget, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Ellenmondás a baloldalon) akik tudvalevőleg nemcsak a törvényt, hanem az egész törvénytárt dobták halomra és sutba dobták s felrúgták a nemzet szabadságát. (Eckhardt Tibor: Ezt akarjuk elkerülni a jövőben!) Én tehát nem követem t. képviselőtársamat arra a térre, mert nem tartozom azok közé a szerencsétlen lelkek közé, akik — nem t. képviselőtársamra célozok — minduntalan alkotmánytiprást és szabadságtiprást szimatolnak. Én bízom a magyar nemzet vitalitásában. 400 éves rabságunk alatt helye volt a folytonos aggodalomnak, de ma nincs helye, mert ma öncélú nemzet van itt, amely bármely zsarnokot bármikor le tud dobni a maga kemény nyakáról. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Ellenmondások a baloldalon.) Éppen ezért teljesen elhibázottnak tartom t. képviselőtársamnak azt a megjegyzését, hogy a törvényjavaslat kiszolgáltatja a nemzetet a mindenkori kormány önkényének. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Eckhardt Tibor: Rossz javaslat ez!) A mindenkori kormány önkényének, mondja t. képviselőtársam és ez bizonyos hallgatag elismerést jelent a jelenlegi kormánnyal szemben, amely iránt, az ő puritanizmusa és hazaszeretete iránt kétségtelenül mindannyian — meg vagyok róla győződve — lelkünk mélyén pártkülönbségre való tekintet nélkül bizalommal viseltetünk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Felkiáltások a baloldalon: Mi nem!) Ezért hangsúlyozza t. képviselőtársam a mindenkori kormány önkényeskedését. (Eckhardt Tibor: Hóman Bálint ilyen javaslatot nem hozott volna!) Azt hiszem, ez a törvénvjavaslat nem olyan, mint az appropriáció, tulajdonképpen nem a kormány iránt való korlátlan bizalomról van itt szó, itt a nemzet iránti bizalomról van szó. bizalomról a nemzet iránt, amelyben tételezzük fel mindig azt az életképességet, hogy a bizalmi kérdés felvetésével bármikor eltávolítja a kormányt helyéről, ha az nem helyesen, nem korrektül és nem igazságosan jár el a törvényjavaslat szellemének értelmében. (Horváth Zoltán: TIvent mé^ nem láttunk! Bethlent sem tudták eltávolítani! — Ellenmondások jobbfelől.) T. Képviselőház! örömmel fogadom el ezt a törvényjavaslatot, mert ez a törvényjavaslat megadja a kormánynak azokat az eszközöket, amelyekkel a Polgárság nvusralmát, a polgárság exisztenciáját. a munkahelyek biztonsás-át «rarantálbatja. Ezekkel az intézkedésekkel könnyű és nehéz lesz a kormánynak élnie, persze könnyű és nehéz más-más szempontból. Könnyű lesz azért, mert hiszen ezt a nemzetet vitézi szellem hatja át, amely a Vereckei-szorostól kezdve, a világháború utolsó ágyúlövéséig, Európának egy exponált pontján odaállította a nemzetet erre a {különösen nehéz őrhelyre, amelyen ez a nemzet mindig vitézül, hősiesen megállta a helyét. De nehéz is les^. mert hiszen fegyelemmel, katonai fegyelemmel kell tartani ezt a, kemény-nyakú, ezt a keménygerincű dacos magyar fajtát, (Friedrich István: A 1 gerinccel sokszor baj van!) Lehetséges-e ez? Lehet, mert kell, mert ez a magyar nemzet fennmaradásának, a magyar nemzet jövőjének, életének kategorikus imperativusa. Mit jelent^ ez az egész javaslat. Azt jelenti, amit már minden európai nemzet egy fél emberöltőn át hangyaszorgalommal végrehajtott. (Eckhardt Tibor: Nem a lényeget ellenzem, hanem ezt a formát.) Németországban KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ III. ülése 1935 június 26-án, szerdán. 189 hatmillió ember r tagja a Beichssutzibundnak, (Zaj.) amely a társadalom önkéntes szervezete a, légi védelem szolgálatában. Minden házban két-három szakember van kiképezve, akik arra vannak hivatva, hogyha a légivédelem aktuális lesz, akkor a lakosságot instruálják és« a lokális légivédelmet vezessék. Ausztriában már hétezer Luftwarte van és nemsokára beterjesztik azt a;törvényjavaslatot, amellyel ; az eddigi intézkedéseket egy Corpusba foglalják össze. (Eckhardt Tibor: Jönnek a Luftinspektorok!) Egy fél emberöltő mulasztását pótolta itt a kormány, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) amikor ezt a törvényjavaslatot benyújtotta. Mi ©z a törvény javaslati Egy :népvédelmi, nemzetvédelmi reform a legjavából. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Eckhardt Tibor: Jönnek az élharcosok, majd repülnek!) Csodálatos, hogy a reform szó hallatára tiszteletreméltó hazafiak egész sorozata megremeg a lelkében. Pedig ha a legnagyobb magyar alkotó, Széchenyi István sírjából feltá 1madna, körülnézne ebben a hazában és látná a háború és a forradalmaik által letarolt magyar mezőket, magyar ugart, a magyar parlagot, — ahogy ő nevezte — akkor Széchenyi István állana az egész reformmozgalom élére és ő vetné a (magyar barázdákba azokat a magyar eszméket, amelyek Magyarország újjászületéséhez, a magyar megújhodáshoz vezetnek. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Patacsi Dénes: Fegyelmezett önvédelem kell!) Ez a légvédelem, amelyet ez a törvényjavaslat biztosít a legtöbb, amellyel a magyar kormány jö,het, ha a nemzet áldozatkészségét figyelembe veszi. De egyúttal a legkevesebb ez, amivel a nemzetnek tartozunk, hogy a magyar .nemzet nyugalmát légiháború esetére minden körülmények között megvédjük és hogy a magyar nemzetet a békében tanítsuk, oktassuk, neveljük egy magyar nemzetnevelés keretében esetleges légitámadás esetére. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy nekünk katonai légvédelmünk nincsen, Trianon eltiltott Ibennünket ettől. A háborús statisztika azt mutatja, hogy 100 elpusztult bombavető repülőgép közül csak 20 repülőgép esett áldozatául a földi ütegeknek és 80 a vadászrepülőknek. Ez az arány újabban, az utóbbi esztendőkben a technika csodálatos haladása folytán megváltozott a légi ütegek javára. De hiába változott meg a mi számunkra, hiszen nálunk 105 ágyú közül mindössze 8 ágyú van engedélyezve a légi védelem céljaira. Es a katonai légi védelem teljessége esetén sem volnánk sehogyan sem biztosítva, mert hiszen teljes katonai légvédelem, hatásos katonai légyédelem, nincsen, hiszen a védelem mindig hátrányban áll a támadással szemben. Egyetlen hatásos légvédelem csak az aktív katonai légvédelem, vagyis bombázó flották kiképzésével, ezeknek segítségével megtámadni az ellenséges légierők bázisát, a repülőtereket, a gyülekezőhelyeket, a vasúti gócpontokat és az üzemanyag-tároló helyeket. (Ügy van! Ügy van!) Erre mi képtelenek vagyunk. Nekünk nincsen a trianoni szerződésben engedélyezve semmiféle katonai légvédelmi eszközünk, legkevésb'bé arra, hogy megtámadjuk velük ellenségeinket, de arra sem, hogy támadás esetén ellentámadással védekezzünk. Éppen azért nagyon helyes, nagyon bölcs és nagyon hazafias a t. miniszterelnök úrnak az az álláspontja, amelyet egész külpolitikai kampányának sorozatán keresztül mindig érvényesíteni igyekezett, hogy végre hozzájussunk a jogegyenlőséghez, (Ügy 29