Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.
Ülésnapok - 1935-37
160 Az országgyűlés képviselőházának nem igenis itt van a legfőbb ideje annak, hogy a nyugati államok példájára a gazdaságosság és szükségesség szempontjából is elbíráltassanak az üzemek kiadásai. Enélkül az üzemek gazdálkodását rendbehozni nem fogjuk, különösen nem akkor, ha az ellenőrzéssel kapcsolatban olyan messzemenő negligációt kell megállapítanom, mint amelyet a mai helyzet mutat. Mert t. Képviselőház, az én szerény véleményem szerint az állami üzemek zárszámadásaira és számvitelére legalább az a mérték mérvadó, amelyet a nyilvános számadásra kötelezett magánvállalatoktól megkövetelnek, mind a kiadások felhasználása, mind pedig a mérlegvalódiság elve szempontjából és semmiesetre sem lehetek elnézőbb az állami üzemekkel szemben, mint egy magánvállalattal szemben vagyunk. Mégis azt kell megállapítanom, hogy éveken keresztül a zárómérleg és a nyitómérleg nincs egymással kapcsolatban és egyenesen lehetetlenség rekonstruálni, hogy milyen pénzügyi műveletek útján (Zaj. — Elnök csenget.) tűnnek el azok a hiányok, amelyek az egyes üzemek működésének valódi képét adnák és amelyek különösen az állami vas-, acél- és gépgyárakra vonatkoztatva már régebben sokkal radikálisabb intézkedéseket tettek volna indokolttá, mint amelyek foganatosíttattak. De ha különösen ennél az üzemnél évről-évre az történik, amint ezt Esterházy gróf képviselőtársam a bizottságban igen szellemesen mondotta, a veszteségek aktivizáltatnak, a veszteségek vagyontételekké alakíttatnak át, akkor a valódi helyzetet nem fogjuk megismerni és akkor az előadó úr kifelé hirdetheti; hogy a kiadások nagyrészt azért szaporodtak, mert a jobb foglalkoztatás folytán nagyobb beszerzés vált szükségessé. En messzemenő aggállyal látom a mai gazdálkodást, ahol egyáltalán nem bíráltatik el, hogy valamely beruházás szükséges volt-e, hogy valamely, a külföldre elvállalt rendelés összeégyeztethető-e a józan gazdálkodás legelemibb követelményeivel, mert, miként az állami közigazgatással kapcsolatban unos-úntalan azt hangoztattuk, hogy a bürokrácia nem lehet öncél, hanem az ország gazdasági életének prosperitását szolgáló szerv, kell, hogy legyen, azonképpen nincsen olyan állami üzem, amely öncél abból a szempontból, hogy a maga életét a magyar gazdasági élet igényeitől és teherbíróképességeitől elvonatkoztatva folytassa, hanem ezeknek az üzemeknek is a magyar gazdasági élet szolgálatában kell álkiiok. T. Képviselőház.! Olyan időket élünk, amikor az állam polgáraival szemben az államháztartás egyensúlyának fenntartása érdekében példátlan nagy igényekkel lép fel. Nem lehet ezekben az időkben az idófizetési készség destruálása nélkül fenntartani azt a rendszert, amely nem a legnagyobb erkölcsi érzéket tanúsítja az adópénzek felhasználása tekintetében. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Amikor a polgár nemcsak fokozott adófizetésre van kényszerítve, amely kötelességének magam is azt mondom, hogy a válság leküzdése érdekében messzemenően eleget kell tennie, hanem amikor azt kell látnunk, hogy a polgár legegyénibb magánügyébe is beavatkozik az állam, kontrollálja, mikor mennyit és 37. ülése 1935 június 2h-én, hétfőn. miként fogyaszt, ha egy külföldi utat legitim úton, a kormány engedélyével megtett: akkor u, polgár is igénybe veheti azt, hogy a kormány részéről olyan zárszámadásokat kapjon, amelyek nemcsak kellő világossággal mutatják meg minden tételükben, hogy az adóösszegek mire költettek, hanem amelyek a polgárban azt az érzést erősítik meg,.. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt! Magyar Pál: ...hogy az adóösszegek valójában arra a célra és úgy használtattak fel, ahogyan azt a polgárság érdeke megkívánja. Mivel ezt a szellemet a t. Képviselőház előtt fekvő zárszámadásban és a Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése szerint érvényesülni nem látom, a kormány iránti bizalmatlanságból a felmentést nem adom meg. {Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Veres Zoltán jegyző: Gróf Esterházy Móric! Gr. Esterházy Móric: T. Képviselőház! Tisztelettel kérem beszédidőmnek 15 perccel való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a 15 percnyi meghosszabbítást megadta. Gr. Esterházy Móric: T. Ház! A lehető legrövidebben kívánok ez alkalommal a zárszámadásokkal foglalkozni, nemcsak azért, mert ezt más esztendőkben talán túlhosszasan és túlrészletesen tettem, hanem főleg azért, mert hiszen a bizottságban másfél órán keresztül vettem igénybe a t. bizottsági tagtársaim idejét és figyelmét. Ezúttal is elnézést kérek, ha bár akaratlanul, de bizonyos ismétlésekbe bocsátkozom jelenlegi felszólalásom során. Nem volt szándékomban az előző évek zárszámadásaival foglalkozni, mégpedig többféle okból. Hiszen ebben a Házban már meglehetősen súlyos és kemény kritikában részesítettem az előző évek zárszámadásait, de azok után, amiket Görgey igen t. képviselőtársam ma felhozott, mégis bátor vagyok fejtegetéseit néhány új számadattal kiegészíteni. Azt hiszem, ezt annyival is inkább megtehetem egészen tárgyilagosan, mert hiszen a jelen zárszámadást és számszéki jelentést el akarom fogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Igen t. képviselőtársam mintegy polemizált olyan állításokkal, mintha a jelenlegi kormány szórná a pénzt, szemben az első Gömbös-, a Károlyi- vagy a Bethlen-kormánnyal. A magam részéről ezt a vádat eddig nem emeltem, nem is vagyok abban a helyzetben, hogy ezeknek a zárszámadásoknak az alapján ezt a vádat emelhessem, és nem is tartom magamat hivatottnak arra, hogy azok nevében beszéljek, akik esetleg hangoztatták ezt a vádat a kormánnyal szemben, csak egészen szárazon kívánok utalni bizonyos tételekre, r bizonyos számokra és figyelmébe akarom ajánlani :.' az igen t. Háznak, hogy az 1932/33. évi zárszámadás tanúsága szerint, illetőleg a számszéki jelentés 28. lapjának tanúsága szerint 1930/31ben az utalványozott kiadási Összeg 1.626 millió, 1931/32-ben 1.387 millió, 1932/33-ban 1.184 millió volt, és ebben az 1933/34. éviben éppen csak 100.000 pengő különbséget látok. Bölcsen méltóztatnak tudni, hogy az a bizonyos lefaragás, amely a költségvetés terén történt 1931ben — a 33-as és a 6-os bizottság tárgyalásai folyamán és körülbelül novemberben kezdődhetett — természetesen abban a néhány hónapban nem is jelentkezhetett abban a mérvben»
