Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-36

Az országgyűlés képviselőházának 3 javaslat miniszteri indokolása szerint az Országos Társadalombiztosító Intézetről szóló törvényben kielégítő módon vannak szabályozva. Ezekben voltam bátor az egyezményt röviden ismertetni, s azt úgy általánosságban, mint részleteiben is elfogadásra ajánlani bátorkodom. (Helyeslég és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Nincs senki feliratkozva. Elnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szeder János jegyző.' (olvassa a törvényjavaslat címét és az 1—3. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás

4 nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. A törvényjavaslat harmadszori olvasása iránt a napirendi javaslatnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenniNapirend szerint következik a légijáróműyek biztosítási lefoglalására vonatkozó 1933. évi római nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvény javaslat tárgyalása. (írom. 10., 39.) Az előadó báró Vojnits Miklós képviselő úr, őt illeti a szó. Br. Vojnits Miklós előadó: T. Ház! A légijáróművek biztosítási lefoglalására vonatkozó 1933. évi római nemzetközi egyezmény becikkelyezése tárgyában előterjesztett törvényjavaslat kiegészíti azokat a magánjogi szabályokat, amelyeket az 1929. évi varsói légifuvarozási és az 1933. évi római, a légjáróművekkel a földszínén okozott károk tárgyában kötött egyezmények tartalmaznak. Altalános indokolás tekintetében legyen szabad utalnom a varsói egyezménnyel kapcsolatban néhány perccel ezelőtt már előadottakra. A miniszteri indokolás a tárgyalás alatt álló javaslat legfőbb indokát a nemzetközi légiforgalom zavartalan lebonyolításának biztosításában látja és analógiáját is megemlíti a közforgalom tárgyát célzó fuvarozási intézményeknek részben hazai jogunkban, részben nemzetközi egyezményekkel biztosított, végrehajtás alól való mentességeiben. Az egyezmény tulajdonképpen csak a biztosítási végrehajtásra és szorosabban véve, a szoros zár foganatosítására terjed ki. Hogy csupán szoros zárról van szó, az ab'ból is kiderül, hogy az egyezmény második cikke, amely az egyezmény tárgyát képező saisie conservatoire fogalmát határozza meg, ezt olyképpen definiálja, hogy ez nem egyéb, mint bírói, vagy köz-hatósági közeg közben jötté vei való zárolása, — amelyet a hivatalos francia szöveg az arrêté szóval fejez ki — a légi járóműnek. Ezzel a szoros zárral egyhatályúnak te'. ülése 1935 június 19-én, szerdán. 123 kinti az egyezmény a hitelezőnek visszatartási jogát is, A konvenció nem célozza hazai jogunkban a biztosítási végrehajtás rendes formájaként szereplő biztosítási ingózálog-szerzés megakadályozását, ha az nem irányul egyszersmind a légi járómű szoros zár alá vételére. Igaz ugyan, hogy a légi járómű elröpülésével a biztosítási végrehajtás útján szerzett ingó-zálogjog illuzóriussá tehető és ezért a hazai jog szerint szoros zár alkalmazásának volna helye, de éppen ez az, amit az egyezmény kizárni óhajt. A megengedett biztosítási zár alá vétel eseteiben — és ezek közé sorozza az egyezmény a jogellenes cselekménnyel birtokából kivetett tulajdonos által kieszközölt szoros zárt is — sincs helye szoros zár alkalmazásának akkor, ha a végrehajtást szenvedő megfelelő biztosítékot szolgáltat. A konvenció expliciter kiveszi rendelkezései alól a csőd esetére szóló biztosítási intézkedéseket, továbbá a vámügyi, büntető és rendőri szabályok megszegése folytán foganatosított biztosítási intézkedéseket. Ezek szerint joghatályát kizárólag a magánjog terhére korlátozza. Ezekben voltam bátor a javaslatot néhány szóval ismertetni. Az előző légügyi egyezményekre vonatkozó előadói előterjesztéseimben már hangsúlyozott indokok alapján is, a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlani bátorkodom. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Nincs senki feliratkozva! Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa -a törvényjavaslat címét és az 1—3. §-okat, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot . részleteiben is letárgyalta s annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a. kiadatás és és a bírósági bűnügyi jogsegély tárgyában Tallinnban 1934. évi augusztus hó 8ján kelt magyar-észt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 14., 40.) Az előadó Lakatos Gyula képviselő úr. öt illeti a szó. Lakatos Gyula előadó: T. Ház! A művelt nemzetek egymásközött a büntetőjogi alapfogalmak tekintetében közös felfogáson vannak, közösen üldözik majdnem ugyanazokat a bűncselekményeket. Ez az oka annak, hogy a bűnügyi jogsegély és a bűntettes kiadatása tekintetében a civilizált államok között szerződések jöttek létre már évekkel a háború előtt is. A szerződéseknek ez a láncolata természetesen tökéletlenné, inkomplette vált

/ a világháború befejezése után, minthogy új államok keletkéz-