Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-35

88 Az országgyűlés képviselőházának osztályfőnöki órák anyagát a lehető legjobban kialakítsa a jövendőben. Figyelmébe ajánlom az igen t. miniszter úrnak a Collegium Hnngaricumok sürgős leépítését. (Helyeslés a jobboldalon.) Rendezze be a miniszter úr a Collegium Hungaricumokat szállodáknak, vagy múzeumoknak, csináljon belőlük bármit, csak ne engedjék, hogy ezek a gyenge és gyengítő Collegium Hungaricumok elvegyék a magyar fiatalságnak azt a lehetőségét, hogy az életbe beledobva, a külső kultúrákat közvetlenül lássa és tanulja meg, mert a mai magyar Collegium Hungaricumok csak arra jók, hogy a magyar fiatalemberek a Collegium Hungaricumokban magyarul beszéljenek a külföldön és arra jók, hogy a töméntelen igazgató között elvesszen a kulturális lehetőség! (Gróf Pálffy-Daun József: De akkor az Arnsteinek is adjanak sokat. — Zaj. — Elnök csenget.) A legfontosabb ellenorvosság a Collegium Hungaricumok ügyében az lenne, ha a kultuszminisztérium kebelében volna olyan tanácsadó szerv, amellyel a fiatalság, amely a külföldi egyetemeken tanul, állandóan összeköttetésben lenne- Nem szükséges ehhez az, hogy az igazgató és a szellemi irányító Berlinben, Rómában vagy Bécsben legyen. Az irányításnak szellemi központja, hogy mit tanuljon, milyen irányban dolgozzék, itt kellene, hogy legyen a magyar kultuszminisztériumban és a kultuszminisztériumnak, lehetőséget kellene teremtenie arra, hogy még azok a magyar ifjak is, akik saját pénzükön tanulnak kint, a külföldön, a kultuszminisztériumban mindig tanácsot, irányítást kapjanak a maguk külföldi szellemi munkásságára. Arra szeretném még felhívni az igen t. miniszter úr figyelmét, hogy a kulturális tervgazdálkodás érdekében teremtsen összeköttetést, még pedig állandó és intézményes összeköttetést a magyar közgazdasági élet tényezőivel. Tisztára lehetetlenség az, hogy bizonyos régi vonalakon keresztül tanulmányoztassunk fiainkkal különböző dolgokat és végén kiderüljön, hogy túlsók gépészmérnökünk van, ellenben nincs textilmérnökünk, hogy túlsók építészmérnökünk van, ugyanakkor pedig nincs vegyészmérnökünk. Ez az a tér, ahol a közgazdasági élet irányítóinak szerves összeköttetésben kell állaniok a magyar kultuszkormánynyal, mert önmagában a minisztérium, mint bürokratikus intézmény, nem tudja megmondani, hogy mik lesznek a szellemi szükségletei a jövendő évtizednek, viszont a közgazdasági életet figyelő és irányító szerveknek legalább is bizonyos érzékük van a következő idők. kultúrszükségleteinek meghatározásához. Arra is felkérem az igen t- miniszer urat, hogy ami különböző kiküldetéseinknél, az ösztöndíjpolitikában legyen szíves egyszer elővenni a nemzeti munkatervet, nézze meg, hogy mit ígértünk az országnak a közigazgatás terén, a pénzügyben, a gazdasági életben, a földmívelési kultúrának, az ipari és kereskedelmi kultúrának a terén és amikor száz és száz problémánk van, amelynek megoldását hirdetjük, akkor küldjön ki esztendőnkint legalább 95 embert külföldre, a 95 pontnak megfelelően, hogy figyeljék, lássák, nézzék meg ezeket a problémákat, tanuljanak ebben az iránybna, mert a külföldi ösztöndíjpolitikánk, nem lehet kizárólagosan tanárképzési politika. Az ország valóságos politikai és valóságos közgazdasági életének szellemi megerősítéséről legalább 35. ülése 1935 június 18-án, kedden. ugyanolyan mértékben kell gondoskodnunk, mint a tanárképzésről. A kultuszminiszter úr Magyarország legnagyobb kultuszminisztere lehet abban az esetiben, ha a legjobb szellemi erők szelektálásával a legszegényebb és legelhagyatottabb osztályokért is mindent megtesz. Mert igenis, állítom, hogy Magyarországon végtelenül csekély a szellemi munka kihasználtsága- Amikor ebben az országban a fizikai munkát 95% erejéig kihasználjuk, mondhatom, nagyon sokszor kiuzsorázzuk, ugyanakkor a szellemi munkának végtelenül kicsiny hányada kerül bele, mint. ható tényező az ország egész életébe. Ezeknek a kultúregyezményeknek az alapján "fiataljainkból igenis minél többet kell szétküldenünk Bécsbe, Rómába, Berlinbe, Párizsba és Londonba; nem kell sajnálni a pézt, meg kell adni nekik a lehetőséget a teljesen szabad fejlődésre, hogy önmagukat irányítsák külföldön. Csak abban legyen ellenőrzés, hogy a legmegfelelőbb, a legerősebb szellemű embereket küldjük ki, ekkor felesleges lesz az a gyámkodás, hogy igazgatókat rendelnek melléjük a Collegium Hungaricumokban. Magyarországon a teremtő szellemi munkában a jövőben nem számíthatunk külön szellemi arisztokráciára. Nálunk az arisztokrácia és a leggazdagabb osztály is lassankint teljesen elszegényedik, tehát a legarisztokratikusabb szellemi munkás is azokból a középosztálybeli magyar emberekből kell, hogy kikerüljön, akik a mindennapi szürke munkát végzik ma el. Ez lesz a magyar sors, ez lesz a magyar jövendő, hogy a legszegényebbeknek kell az ország legarisztokratikusabb munkájában a legfontosabb lépéseket megtenniök. Amikor magyar öncélúságról beszélünk, még a magyar kultúrpolitikában is, akkor ezalatt azt értjük, hogy seonmi néven nevezendő más öncélúság ne keletkezzék emellett az öncélúság mellett. Azt akarjuk, hogy az az óriási szellemi zűrzavar, amely ma a politikai életben is uralkodik, az egész európai kultúrának áthasznosításával, az európai kultúrának mélyebb megértésével véget érjen. Mert csak szellemi zűrzavar lehet az, amikor Rassayigen t. képviselőtársunk megállapítja, hogy jó, olcsó közigazgatást kérni: demagógia, ezzel szemben szabadságot kérni : exact politikai követelményAz egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Minden néven nevezendő politikai ^ programm két-három oldalból áll. Igen jól tudják szociáldemokrata képviselőtársaink, hogy hatalmas, nagy pártok is csak három-négy nyomtatott oldalon adnak politikai programmot, amelybe soha nem kerülhetnek bele a részletek, a tudomány meghatározásai, a részletintézkedések. A programm lényegét és erejét megadja egyrészt a hit, amely az embereket élteti, másrészt az a szellemi tudás és szellemi erő, amely a programmot képviselő párt vagy réteg mögött áll. Ha van programm, az tulajdonképpen ebből a szempontból bírálandó. Azt óhatjuk, hogy ha ez a kormányzat nemzeti munkatervet adott, ha ebben a nemzeti munkatervben sok ember becsületesen és tisztességesen bízik, akkor tegyünk meg mindent, hogy ennek végrehajtásánál az európai és a magyar szellem közös találkozásával és az európai és magyar tudásnak közös megszerzésével teremtsünk a jövendőben valóságot. Tanulhatunk a lengyelektől, az osztrákoktól, az olaszoktól és minden tiltakozás ellenére nagyon sokat tanulhatunk a németektől (Helyeslés a