Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-31

546 Az országgyűlés képviselőházának 31 népjogok szempontjából! Ha pedig keresem, hogy a törvényhozó testülettel szemben mit tett Bethlen István gróf a totalitási probléma iszem­pontjából akkor felhívom szíves figyelmüket arra, hogy az a nemzetgyűlés, amely 14 eszten­dővel ezelőtt itt ülésezett, egykamarás törvény­hozó testület volt és majdnem szuverén volt a régi sok évtizedes házszabályok alapján egé­szen széles szólásszabadsággal bírt, úgyhogy annak segítségével a parlamenti pártok ki­élhették a maguk politikai ideológiáját. Ellen­ben mit tett Bethlen István gróf? Sok volt neki ez a nemzetgyűlési jogtotalitás, mert alig 4—5 esztendővel azután, hogy az ország ügyeinek intézését átvette, egy ismert nevű képviselő szaktudása segítségével megajándékozjta ezt a parlamentet -szólásszabadság helyett azzal a kis zöld lámpával, amely ott van az emelvényen, az elnöik úr előtt. (Derültség.) Hát ez nem totali­tás? Ezzel a totalitással nem számol a mélyen, t. Bethlen István gróf úr? (Eckhardt Tibor: Most szigorítják!) És ha tovább megyek, még egy dolgot kell leszögeznem. Ha Bethlen gróf gúny tárgyává teszi azt, hogy itt vezérről beszélnek, vezéri zászlókról stb., akkor kérdezem, hát elfelejtette Bethlen István gróf azt, hogy akkor, amikor ennek az országnak valóban csak egy vezére lehet, a törvényhozó testület által megválasz­tott államfő, akkor ő éveken keresztül mint pro­videnciális államférfiú, (Friedrich István: Ve­zérlő akarat!) mindenki felett majdnem félis­tenként állott ebben az országban vezérlő aka­rat gyanánt kikiáltva, tisztelve és bálvánnyá emelve? Méltóztatnak látni, így állunk a tota­litással, trj stílus ez? Nem! Legfeljebb az a baj ebben a totalitásban, hogy azt ma már nem le­het neki tovább gyakorolnia. Le kell szögeznem azonban még ezzel az elmélettel kapcsolatban a következőket. Őszintén szólva nem is tudom, mi az a totalitás? Tényleg igaz, hogy ez egy misztikus fogalom, úgylátszik, ez a német ho­rogkeresztes elméletnek a diktatúra szó helyett alkalmazott más kifejezése, olyan, mint a gleichsaltolás vagy bármi más. Én ezzel a foga­lommal kapcsolatban csak egyet szögezhetek le. Kérem a miniszterelnök urat is és kérem a nemzetet is, hogy ezzel a totalitási problémával lie foglalkozzanak tűi komolyan. (Eckhardt Tibor: Vagy le kell számolni vele!) A minisz­terelnök úrnak azért ajánlom, hogy ne fektes­sen erre túl nagy súlyt, mert ez is teória és mint minden teóriában, úgy ebben is születése pillanatában ott van a bomlás csirája. Ahogy nő a teória, úgy nő benne az Achilles-sarok, amíg egyszerre aztán kiderül, hogy buborék, csak lígy, mint az, amit Bethlen István gróf a februárban magáról kiállított totalitási bizo­nyítvánnyal kapcsolatban mondott, amikor büszkén kijelentette felénk: tíz nap elintéztem, hogy a préda kiessék kezükből. És lőn ezzel szemben tíz nap múlva az, hogy a préda kiesett az ő kezéből. (Rajniss Ferenc: Érdekes!) A nemzet szempontjából pedig azt szögezem le, hogy az ilyen elméletek inkább agyrémek, mint félelmetes dolgok. Nem lehet ezekből az elméletekből úgysem hosszú időre komoly dol­got teremteni. Ha arról van szó, hogy a nemze­tet össze kell fogni a közös célok szempontjá­ból, hogy meg kell teremteni a lelki egységet, azt meg lehet csinálni. A miniszterelnök úrnak megvan hozzá a lelki diszpozíciója, megvau hozzá az energiája. Nincs szükség tehát ilyen elméletekre, nem kell magát lekötnie egy elmé­let léggömbjéhez, mert az elméletek az embert ülése 1935 június 13-án, csütörtökön. néha felviszik, de néha elejtik és akkor baj le­bet belőle. Ennyit a totalitás problémájáról. Mondott azonban Bethlen István gróf azon a vacsorán az új stílus szempontjából még egyet. Azt mondotta gróf Bethlen István, hogy az új stílushoz tartozik az, hogy egy új vona­tot vezet be az ígéret földje felé és arra fel­hívja a jóhiszemű, még nem csalódott egyéne­ket és a jámborok ráülnek arra az új vonatra, de amikor a vonat elindul, kiderül, hogy a vonat a nagytétényi sertéshízlalónál megáll, akkor ők leszállhatnak és a süppedő sárban gyalog jöhetnek vissza. T. Ház! Bethlen István grófnak ezzel a kri­tikájával kapcsolatosan azt kell hogy megálla­pítsam, hegy amennyiben Bethlen István gróf a »tétényi sertéshizlalda« szót azért használta, mert történetesen a miniszterelnök úrnak Té­tényben van a lakóháza, akkor az igen t. volt miniszterelnök úrnak nincsen igaza, ha ezt a két fogalmat összezavarja és összekeveri, mert a sertéshizlalda között és a között a tisztes ház között, amelyben Gömbös Gyula lakik, lénye­ges különbség van. (Élénk helyeslés, éljenzés és­hosszantartó taps a jobboldalon és a középen.) Aki arra a küszöbre lép, amely a minisz­terelnök úr egyszerű, puritán házába vezet, amelynek minden faláról a tisztesség, az egy­szerűség, a polgári gondolkodás csillan vissza, az ott, azon a küszöbön egy nemes asszonnyal és három viruló, szorgalmas és értelmes gyer­mekkel találkozik, (Éljenzés és taps a jobb­oldalon és a középen.) akiket polgári szülők polgári erkölcsökben és polgári szellemben ne­velnek. (Elénk éljenzés és hosszantartó taps a jobboldalon és a középen.) Ha azonban ázt akarta mondani az igen t. volt miniszterelnök úr, hogy a somogymegyei Inkepuszta távolabb van, mint a nagytétényi Gömbös-lakás, ebben igaza van és én koncedá­lom, hogy azoknak, akik azelőtt tizenöt eszten­dővel, 1921-ben, felültek arra a vonatra, amely inkepuszta felé indult és amelynek Bethlen István gróf volt a mozdonyvezetője, hosszabb utat lehetett járniok, mert azok elértek az 1921-es koronaromlástól az 1931-es pengőrom­lásig, azok^ elértek az 1921-es zilált gazdasági viszonyoktól az 1931-es zilált gazdasági viszo­nyokhoz és elértek a Smith Jeremiás nevű elő­kelő idegentől a Tyler nevezetű előkelő idegen­hez, azok eljutottak az inkepusztai kényszer­egyességhez. (Ügy van! Ügy van!' jobb felől.) Nincs tehát igaza Bethlen István gróf úr­nak, ha azt állítja, hogy a miniszterelnök úr itt ilyen utat járatott meg elbolondított, félre­vezetett emberekkel, — mint ahogy ő hangsú­lyozta — ebben nincs igaza; de egyben mégis igaza van: Tétény csakugyan közelebb van Budapesthez mint Inkepuszta és ezért biztos vagyok abban, hogy ha Gömbös Gyulának egy­szer csakugyan gyalog kellene Tétényről visz­szatérni a süppedő sárban, úgy ahogy azt Beth­len István gróf megjósolta, akkor ő gyalog is bejön Tétényről, az autó- és benzinköltséget azonban nem fogja senkitől sem kérni, sem elfogadni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Farkasfalvi Farkas Géza: Egy ilyen nagy embert így piszkolni ! Jellemző a magyar par­lamentre!) Önnek nagy, nekem kicsiny, ennyi a különbség. (Farkasfalvi Farkas Géza: Nekem nagy! Lehet piszkolódás nélkül is beszélni eb­ben a Képviselőházban! Nem kell valakit így piszkolni! Személyeskedés az egész ! Jellemző! — Zaj a jobboldalon. — Rajniss Ferenc: Bethlen is tisztességesebb beszédeket mondhatna. — Far-

Next

/
Oldalképek
Tartalom