Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-30

Az országgyűlés képviselőházának S a nemzeti öncélúságot legjobban a demokrati­kus, titkos választójog biztosítja. Az is bizo­nyos, hogy a nyilt választás csak kölcsönös ön­ámítás. Márton Béla igen t. képviselő úr a leg­utóbbi választás eredményeként három dolgot méltóztatott leszögezni. Először azt, hogy a vá­lasztás azt bizonyítja, hogy a nemzet a 95 pon­tot elfogadta és magáévá tette. Másodszor azt, hogy a nemzet elismeri azt a nagy munkát, amelyet a miniszterelnök űr végzett, harmad­sorban pedig, hogy a nemzet félreérthetetlen meghatalmazást adott neki atekintetben, hogy a jövő útját megállapítsa. T. Ház! Mindez betűről-betűre szent igaz­ság volna, abban az esetben, ha a választás tit­kos választás volna. (Folytonos zaj a jobbolda­lon.) így azonban csak azt bizonyítja a válasz­tás eredménye, hogy a nemzet, igenis, bizalom­mal volt a miniszterelnök úr iránt, hogy pro­grammját meg fogja valósítani, (Felkiáltások a jobboldalon: Ügy van! Meg is fogja!) mint­hogy pedig a titkos választójog a miniszterel­nök úr programmjának kardinális része, ennél­fogva annak megvalósítását a nemzet elvárja a miniszterelnök úrtól. (Felkiáltások a jobb­oldalon! Meg is kapja! — Rupert Rezső: Hogy izgulnak!) még pedig nem négy év múlva, ha­nem most, lehetőleg minél gyorsabban. (Kátz Kálmán: Ez most nem érdekli a választóközön­séget!) A nemzeti öncélúság gondolata mellett nem tűrhetjük azt, hogy a parlament a kormány akaratának, vagy óhajának egyszerű függvé­nyeként jelentkezzék, hanem azt kívánja a nem­zeti öncélúság, hogy a parlament a nép min­denkori akaratának abszolúte, feltétlenül meg­bízható visszatükrözése legyen, (Rátz Kálmán: Es magasabb színvonalú beszédeket mondja­nak, mint ön! — Rupert Rezső: Ugyanilyen magas színvonalú beszédeket szokott mondani Apponyi Albert. Például a 74-es vitánál ugyan­ezeket mondotta. — Zaj a jobboldalon. — Rupert Rezső: De nagyon izgulnák. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. (Farkas Elemér: Apponyi Albertet nem lehet idehozni, ebbe a vitába! — Rupert Rezső: Önök közé bizonyosan nem lehet hozni!) Dulin Jenő: T. Ház! Minthogy meg vagyok győződve arról, hogy mindaz, amit itt elmon­dottam, igen t. képviselőtársam részéről is teljes helyesléssel találkozik, — habár hivatal­ból itt-ott ellent is mondottak — meg vagyok győződve arról is, hogy a titkos választójogot valamennyien kívánjuk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Csak azt kérem a t. túloldaltól, hogy méltóztassék a titkos választójog megvalósítá­sát ugyanazzal az energiával sürgetni a mi­niszterelnök úrnál, amilyen energiával sürget­jük mi. Minthogy ezt most nem látom biztosítva, ezért bizalmatlan vagyok és a törvényjavasla­tot nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Csizmadia And­rás! Csizmadia András: Igen t. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szólott igen t. képviselő­társam elég terjedelmes beszédben egy óra hosz­száig foglalkozott a titkos választójog kérdé­sével. A titkos választójog kérdése megérdemli, hogy foglalkozzanak vele, azonban — bocsána­tot kérek — talán egy embernek ilyen hossza­dalmasan foglalkozni egy ilyen témával, ez L ülése 19 S5 június 12-én, szerdán. 525 kicsit sok. Mert ebbe a hosszadalmas beszédbe talán belevegyültek olyan részletek is, amelye­ket a magam részéről még akkor sem monda­nék el, ha a túloldalon ülnék. Tulajdonképpen azt mondotta az előttem szólott t. képviselő­társam, hogy a legutóbbi nyiltszavazásos vá­lasztáson, amelynek alapján ez a parlament összeült, a kormánypárt részéről erős terrort fejtették ki és ezt akarná ő a titkos választó­joggal kiküszöbölni. Nem óhajtok hosszadal­masan foglalkozni ezzel, (Dulin Jenő közbe­szól.) — legyen nyugodt t. képviselőtársam, el­mondom a magam mondanivalóját — mégis rámutathatok arra, hogy az én kerületemben, ahol mint a kormánypárt hivatalos jelöltje lép­tem fel, a kisgazdapárti jelölt a hatóságnál lép­ten-nyomon feljelentett engem olyan dolgokért, hogy például elmentem valahová látogatást tenni. Többször leintest is kaptam és azt mondotta a főbíró, hogy ne okoskodjam, mert ők ugyan biztosak a győzelemben, de az ellenjelölt min­denbe belekapaszkodik, belekapaszkodik abba is, ha bemegyek egy házba. Semmit sem csi­nálhattam tehát, mert a kisgazdapárti jelölt mindenért feljelentett. Azt már nem is szüksé­ges idehoznom, hiszen Takács t. képviselőtár­sam már elmondotta, hogy az én. kerületemben uradalom, de még a gazdatápsad alomnak is egy része még ma sem ad olyan embernek munkát, aki rám mert szavazni. (Felkiáltások balfelől: Ezért kell a titkos választójog! — Zaj és mozgás a jobboldalon.) En ide sem hoztam volna ezt a dolgot, de Takács: képviselőtársam anélkül, (Folytonos zaj. — Elnök csenget.) hogy csak egy jó napot is köszöntünk volna egymásnak, az igazság felderítése érdekében idehozta. Ne hányjunk tehát egymás SiZeniére semmit, mert a kisgazdapárt részéről is tör* tént terror. (Felkiáltások balfelöl: Az is hiba volt!) Lehet, hogy ezen az oldalon is történt tetrror, én ugyan nem tudok ilyenről. (Fel­kiáltások balfelől: Mindkettő hiba volt.) Baj volt mindkettő. Meg kell jegyeznem, hogy a nyilt választó­jognak tulajdonképpen a népnevelésre is káros hatása van. Mert én nem'hiszem, hogy a le­venték majd kezes bárányok lesznek; ilyen szegénységi bizonyítványt a magyar nemzet színe-javára, virágjára, a jövő generációira nem mernék kiállítani, s nem .merem elkép­zelni, hogy azok a leventék gerinctelenül ne­velkedjenek fel, hogy azok nem lesznek olyan bátor fiúk a választásnál, mint Dulin képvi­selőtársam, hogy ne lehessen Őket megszédí­teni., (Dulin Jenő: Elég kemény legény vagyok, legyen nyugodt! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Csizmadia András: Rendben van, de fel­teszem, hogy a fiatal magyar generációban is lesznek olyan kemény legények. A képviselő függetlenségét hangoztatják, mondván, hogy csak akkor lehet valaki füg­getlen képviselő, ha titkosan választják. T. képviselőtársamnak a vita folyamán módjá­ban volt meghallgatni a, többségi párt érveit, Olyan ellenzéki beszédekkel állt ide ennek a többségi pártnak tixlnyomó része, hogy még onnan az ellenzéki oldalról sem jött különb ellenzéki (beszéd, mint amilyenek innen elhang­zottak. Ebben a pártban nincs senkiinek a szájára szájkosár téve, mindenki beszélhet sza­badon és előterjesztheti a nép bajait. Nem az a főbaj, t. képviselőtársam, hogy a kormány a titkos választójogot nem. való­76«

Next

/
Oldalképek
Tartalom