Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.
Ülésnapok - 1935-21
36 Az országgyűlés képviselőházának , már a költségvetésben megtettem a megfelelő intézkedéseket. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Az igazságügyi szervezet imásik oszlopa az ügyvédség. Szemrehányást kapok, hogy miniszterségem alatt (semmit sem tettem az ügyvédség érdekében, (Petro Kálmán: Nem érdemli meg! — Kelemen Kornél: Dehogy nem tett!) holott azt hiszem, hogy ebben a vonatkozásban, mint aki ezeket a kérdéseket elég jól ismerem, tettem bizonyos intézkedéseket, úgyhogy talán éppen az ellenkező szemrehányást érdemelném meg, azt tudniillik, hogy túlságosan sok figyelmet fordítottam ezekre a kérdésekre. (Kelemen Kornél: Ügy van!) Nem akarom megemlíteni itt sem a nyugdíjintézet kérdésének, sem a zugirászat kérdésének rendezését, az illetékamnesztia ügyének rendezését, csak azt akarom hangsúlyozni, hogy mindezeknek a munkáknak betetőzése gyanánt már előkészítettem és rövidesen publikálni fogom az ügyvédi rendtartás teljes reformjáról szóló törvénytervezetemet, amelyben le vannak szögezve azok a kívánalmak, amelyeket a magyar nemzet a magyar ügyvédséggel szemben támaszt., Mert, igen^ t. Képviselőház, a magyar nemzetnek szüksége van független, önálló ügyvédi testületre és a magyar nemzet egyes tagjainak szüksége van jogtudó tanácsadóra, de azt, hogy milyen mértékig veszem tekintetbe az ügysédség kívánalmait, azt a szükséglet határozza meg. Csupán addig a határig vehetem tekintetbe az ügyvédség saját helyzetére vonatkozó kívánalmait, amely határig a magyar nemzetnek és a magyar nemzet tagjainak arra az ügyvédségre szüksége van. (Dulhi Jenő: Többet nem is kérünk!) Igen t. Képviselőház! Azt remélem, hogy ezzel a törvénytervezettel adhatom meg a választ mindazokra a kérdésekre, amelyek itt elhangzottak. Nem volna helyes itt most ennek a részleteiről beszélni. Azt akarom elérni, hogy az az ügyvédség, amely keresztül jutott az ügyvédi tevékenység skrutiniumán, olyan erkölcsi és anyagi erőt képviseljen, amely méltó arra a bizalomra, amellyel privilegizált helyzetében Őt a törvények felruházzák é>s amellyel a felek iránta viseltetnek. (Helyeslés.) A munkaalkalmak szaporítása tekintetében, mint mondottam, felesleges módon senkire se lehet ügyvédet rákényszeríteni. Mindenütt, ahol a nemzetnek szüksége van tanácsadókra, ott az ügyvédnek kell, hogy helye legyen, de azért, hogy az ügyvéd kenyeret kapjon, ráoktrojálni a magyar nemzetre az ügyvédet, amikor annak nincs is szüksége rá, ezt nem tartanám helyesnek. (Elénk helyeslés. — Rupert Rezső: Ezt mondotta a bolsevizmus is! — Halljuk! Halljuk jobbfelöl.) Igen t. képviselőtársam, nekem semmi közöm nem volt a bolsevizmusnoz, sem előtte, sem utána. Az igazságügyi szervezet harmadik pillére a közjegyzői bar. A királyi közjegyzői kar fényesen teljesíti ebben az országban hivatását. A közjegyzői kar helyzetét egy-két számmal akarom megvilágítani. 1913-ban a mai Magyarország területén 127 közjegyző volt, most ugyanezen a területen 195 közjegyző van. 1913-ban Budapesten 16 közjegyző volt, ma 26 van. Hogy a népesség gazdasági helyziete mem javult 1913 óta, ezt, azt, hiszem, az igen t. Ház előtt nem kell magyarázni. Ugyanez a létszámszaporodás található .a ivégrehajtoknál is, akiknek kinevezési lehetőí. ülése 1935 május 27-én, hétfőn. sége szinte korlátlan volt és a mienekültek elhelyezésének volt az egyik alkalmas eszköze. (Erődi-Harrach Tihamér: Hála Istennek!) Mindkét téren létszámcsökkentésre kell törekednünk, mert közihitelű intézményeket anyagi bázis nélkül nem lehet fenntartani. Az adminisztrációhoz tartozik még, az igazságügyminisztériumban a (büntetésvégrehajtás ügye is. Itt csak arra akarok rámutatni, hogy tekintettel Magyarország lakosságának túlnyomó agrár jellegére, arra törekszem, hogy a mezőgazdasági jellegű letartóztatási intézeteket szaporítsam, mert itt a legnagyobb a javulási arány. (Élénk helyeslés jtibbfelől.) Ami már most a jogszabály alkotási részt illeti, én az igazságügyminiszter működését a mai idők követelményei szerint állítottam be. A mai idők a gazdasági élet változásainak hatása alatt állanak és így az igazságügyminiszternek elsősorban a gazdasági miniszterek munkáját kellett elősegítenie a gazdasági természetű jogszabályalkotásban való részvétellel. Ezért látszik talán úgy, mintha az igazságügyminiszter, aki önálló javaslatot keveset készített, nem lenne nagymértékben elfoglalva jogszabályalkotással, holott gazdasági minisztertársaim tudják, hogy micsoda álmatlan éjszakákat is töltünk néha együtt gazdasági jogszabályok kidolgozásával. Már most a közeljövőnek gazdasági természetű jogszabályai közül legnagyobb jelentőségű a gazdaadósságok rendezésének kérdése. (ugy van! Ügy van!) Ez jelentőségére és sürgősségére nézve is elsőrangú. Az a szisztéma, amelyet a 14.000-es számú rendelet teremtett, jó volt bizonyos helyzet áthidalására, de nem alkalmas végleges megoldás gyanánt, úgyhogy minisztertársaimmal már most folytatunk tanácskozásokat ezeknek a kérdéseknek kielégítő szabályozása iránt és pedig olyan irányban, hogy előkészíthessük a végleges megoldás felé való haladást. (Rupert Rezső: Szóval még nem lesz végleges!) Végleges megoldása a gazdaadósságoknak a hitelező és az adós egymáshoz való viszonyából ered. Ha saját zsebemből ki tudnám fizetni a gazdák adósságait, akkor a kérdést mindenesetre nagyon radikálisan és gyorsan tudnám rendezni. Ugyancsak itt van a gazdasági természetű jogszabályalkotások között a telepítési kérdés, amelyet a földmívelésügyi miniszter úrral együttesen kívánunk megoldani. A családvédelmi kérdés megoldásában, amely kérdésben Sulyok Dezső igen t. képviselőtársunktól hallottunk nagyon érdekes előadást, büntetőjogi és családjogi vonatkozásban az igazságügyminiszternek igen komoly szerepe van. Idetartozik végül a birtokpolitikai komplexusnak egyik része, a (hitbizományi reform, amelyre vonatkozólag lehetséges, hogy elődeim, akik ezen a kérdésen szintén nagyon komolyan dolgoztak, már a törvényjavaslat előkészítését is megígérték, de ez semmiesetre sem akadályozhat meg engem abban, — az erre vonatkozó törvényjavaslat-tervezetet már csakugyan elkészítettem — hogy azért, mert ők ezt már régebben megígérték, be ne nyújtsam ezt a törvényjavaslatot. (Felkiáltások balfelől: Lássuk!) Remélhetőleg még ebben az évben rá kerülhet erre a sor, miután ez a kérdés a földmívelésügyi miniszter úrnak egyéb birtokpolitikai terveivel teljesen összhangba hozatott. A birtokpolitikai kérdések közül a tagosítás ügye az, amely az igazságügyminiszteri teendők közé tartozik. (Gr, Apponyi György:
