Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-28

424 Az országgyűlés képviselőházának dasági élet vérkeringését tatarozási adókedvezményekkel élénkítsük. Igen t. képviselőtársaim! Meg vagyok róla győződve» — én, akinek legnehezebb ezt kimondanom, amint már ismételten hangoztattam, most is állítom — hogy a reformok útján határozottan megyünk előre, de kérem képviselőtársaimat, méltóztassanak beszédeikben a népet arról is felvilágosítani, hogy ennek milyen akadályai is vannak. A reformokat, az akadályok ellenére is, meg fogjuk valósítani, de ne keltsünk túlzott és messzemenő várakozásokat. (Felkiáltások a baloldalon: Most már túl vagyunk a választáson!) Amikor a parlamentben a költségvetést tárgyaljuk, akkor a számok erdejében, rengetegében járunk. Ebben a számerdőben realitás, józanság van és erre nagy szükségünk is van. Ezért nagyon fontos, hogy ne állítsuk azt, amit még egy szakértő képviselőtársam, Magyar Pál is mondott,, hogy a mi felár-rendszerünk, — amelyet Reményi-Schneller t. képviselőtársam is igen helyesen megvédett, azokkal az érvekkel, amelyekkel én is megvédtem — hogy ez a felár-rendszer a mezőgazdaság rovására táplálkozik. (Magyar Pál: Én ezt bebizo

: nyitottam!) Méltóztassék elolvasni múltkori beszédemet: számadatokkal beigazoltam, hogy ez nem így van. Kérem, távolítsuk el ezt a legendát is a magyar közéletből, (Magyar Pál: Bár csak legenda volna!) mert az ilyen téves beállítások befogadására mi amúgy is eléggé hajlamosak vagyunk. (Ügy van! a jobboldalon és a középen.) A másik kérdés az, hogy ne méltóztassanak belevinni a köztudatba, hogy mi a gazdaadósságok kérdésében is egy varázsvesszővel mindenkit kielégítő, minden terhet mindenki válláról levevő azonnali végleges megoldást tudunk csinálni, puszta elhatározásunk alapján. Méltóztassék csak azt mondani, — ami megfelel az igazságnak és a körülményeknek is — hogy igenis, továbbmenő, előbbre haladó, a közérdek jegyében fogant megnyugtató megoldást fogunk hozni, mert ez az igaz. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy ameddig el lehet menni a gazdasági életben az észszerűség és a józanság megtartása mellett, addig szeretettel az agrártársadalom iránt, el fogunk menni. (Éljenzés* és taps a jobboldalon.) Ne -méltóztassanak azonban azt a hitet kelteni, — Drobni t. képviselőtársam egyébként^ igen alapos és komoly felszólalásának egy részére utalással mondom — hogy a gazdaadósságok problémája után <a háztulajdonosok adósságrendezésének problémájába fogunk belemenni. Ebbe nem fogunk belemenni, mert egyszerűen nem bírjuk el. Jöhetnek mások is hasonló kérésekkel, (Zaj a baloldalon.) és ha ezeket teljesítenénk, általános moratórium, általános káosz állna elő. (Zaj a baloldalon.) A méltányois és okos középúton kell haladni, de nem lehet teljesíthetetlen reményeket kelteni. Nem időszerű most a hadikölesönök valorizációjáról beszélni. (Felkiáltások a baloldalon; Miért? — Zaj.) Ez olyan kérdés, amely ezotoajöhet, ha a rendezésnek gazdasági és pénzügyi előfeltételei megvannak. (Egy hang a balolda- I Ion: Meg kell csinálni!) De nem lehet ennek a rendezését úgy odaállítani, hogy máról-holnapra meg tudjuk oldani, 76 milliós deficit és 1800 millió pengőt meghaladó állami eladósodás amellett. (Zaj a baloldalon.) Józanul kell beszélnünk, józanul kell ígérnünk és azt, amit józanul ígérünk, meg kell tartanunk, és pedig záros, rövid határidőn belül. Ebben egyetértünk. 28. ülése 1985 június 7-én, pénteken. Nagyon kérem a képviselő urakat, ne keltsünk ezeken túlmenő várakozásokat magyar népünkben, amely éppen azért hajlamos ezeket elhinni, mert nagyon nehéz helyzetben van. (Magyar Pál: A szegénynek csak köhögnie szabad! — Sándor István: Súlyos igazságtalanság érte ezt a magyar népet! — Esztergályos János: Egészítse ki pénzügyminiszter úr a régi 5 millióra a hadikölcsön-segélyek összegét! — Zaj a baloldalon.) Ami a felmerült^ konkrét kérdéseket illeti, Kun Béla igen t. képviselőtársamnak az adóreformra vonatkozó felszólalására, csak azt akarom mondani, hogy az áttekinthetetlenség és a zavarosság tekintetében felhozott panaszban sok igazság van. Ezen javítani fogunk, őszre elkészülnek az új hivatalas összeállítások. Ezek főként csak az áttekinthetőséget^ az egyszerűsítést szolgálják, de számtalan részletkérdésben javítást is fognak tartalmazni. Ha szabad egy modern hasonlattal kifejeznem magamat: hű fotográfia lesz ez, igen sok hasznos retussal. Ezen épülhet fel azután egy gyökeres és átfogó reformot tartalmazó adókódex. A sokféle adó nem véletlenség.^ Kernelem, hogy Kun Béla igen t. képviselőtársam nem egymaga fizeti az általa felsorolt háromféle egyházi adót, (Kun Béla: Nem! csak egy felekezethez tartozom!) gyermektartási és bűnügyi költséget. (Derültség.)^ A sokféle adó nem véletlenség, vagy sikanéria, amelyet kitaláltak. Az adószakemberek és pénzügyi tudósok évszázadok óta gondolkoznak azon, nem lehetne-e egy egységes adót behozni a sok adó helyett. Az »impôt unique« problémája tulajdonképpen a fiziokraták, Turgot óta foglalkoztatja a pénzügyi szakembereket, aki a földadóban vélte megvalósíhatónak ezt az egységes adót. Amennyire át lehet tekinteni é kérdést, ez az idea jogerősen és véglegesen meg- \ bukott. Tudom, hogy az egységesítés, az egyszerűsítés milyen fontos. Ebben nem is fogok késni, de ne méltóztassék azt hinni, hogy az egységes adó megvalósítható volna, mert annak exorbitáns kulcsa volna, és mert nem egyformán fogná meg az embereket, hiszen lehetetlen egy adóval az összes foglalkozásokat és jövedelmeket utóiérni. Az egyetlen adónem tehát, megint csak bajra vezetne. Ami Kecskemét és a többi, most kárt szenvedett városok kérdéseit illeti, a tatarozási és átalakítási adókedvezmények az érvényben levő rendelet szerint is kiterjednek ezekre a városokra, úgyhogy ezeket igénybe lehet venni. Az a kérés is elhangzott, hogy az a kisipari és kiskereskedői hitelintézmény, melyet én léptettem életbe, hogy tudniillik mintegy segélyképpen nem teljes bankszerű bonitással bíró kisiparosok és kiskereskedők is kapjanak hitelt, terjedjen ki Kecskemétre is,/ anélkül, hogy a város ugyanannyit adna, mint az állam., Ez tulajdonképpen nem az én hatáskörömbe tartozik, én azonban ezt teljes mértékben helyesnek tartom és ilyen irányban fogok illetékes kollégámnál interveniálni. Ami az Oti.-kölcsönből Kecsekeméten építendő kórház költségét illeti, ennek letárgyalását éppen a jövő hét elején tűztük ki a belügyminiszter úrral. Azt hiszem, hogy az idegenforgalom ügyében talán nincs igazuk azoknak, akik azt mondják, hogy annak éléről való távozásom óta hiányzik a lendület. Azt hiszem, ez csak az átmenet nehézsége, hiszen a kereskedelemügyi