Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-27

378 Az országgyűlés képviselőházának 27, nek, hogy a nyugati nemzetek fiait ide vonzzák mihozzánk. Csodás szépségű fővárosunk, mint idegenforgalmi tényező mellett a Balaton az, mely Magyarország második nagy idegenforgalmi értéke. Ezt a szép tavat a Gondviselés és a környék szépségei mind idegenforgalomra teremtették, oly értékeket állítottak oda, amelyek csak kiaknázni valók voltak, hogy idegenforgalmi szempontból Magyarország számára nagyjelentőségűek legyenek. Bizonyos céltuda tos munka ezen a téren csakis a legutóbbi 5—6 évben indult meg. A munkából maga a kormányzat vette ki elsősorban a részét, jó példával járt elől és az intézkedéseknek egész sorozatát tette meg, hogy a fellendülő idegenforgalmat elősegítse. Az első lépés e tekintetben az 1929. évi XVI. tc.-kel megalkotott fürdőtörvény volt, amelynek felhatalmazása alapján készült a 2820/1931. M. E. számú kormányrendelet. Ez vetette meg a Balaton fejlődésének alapját. Fontos szerepet játszik a fürdőigazgatás, továbbá a beruházások kérdése és a propaganda-ügy is. Ezen a téren egyik fontos alkotás a m. kir. balatoni intézőbizottság, amelynek sok minden köszönhető. A múltban tudniillik mindazok az intézkedések, amelyek a Balaton körül a fürdőigazgatás tekintetében történtek, szétszórva, majdnem az összes minisztériumokban, továbbá három vármegye közigazgatásában voltak csak elérhetők, ma pedig ez a balatoni intézőbizottság által van összpontosítva, mert a bizottságban, a külügyminisztériumot kivéve, benne van majdnem minden minisztérium képviselete, (Malasits Géza: Pedig az hiányzik!) úgyszintén benne van ebben a bizottságban a három balatoni vármegyének főispánja és alispánja is, ennélfogva minden olyan intézkedés, amely e téren szükségessé válik, megfelelő szakemberek bevonásával letárgyalva, azt lehet mondani, már meg is van valósítva. A fürdőtörvény és a hozzá kiadott kormányrendelet célkitűzései alapján az újonnan megalkotott balatoni intézőbizottság a reábízott feladatok végrehajtását a balatonmenti gyógyés üdülőhelyeknek — azt lehet mondani — szelektálásával kezdte. A gyógy- és üdülőhelyek kiválasztásánál természetesen mindent megfontolt ez az intézőbizottság. Megfontolandó volt, hogy mit lehet gyógyhelynek nevezni, mit lehet üdülőhelynek nevezni és ezzel kapcsolatban mindazokat a községeket, amelyek a Balaton partján feküsznek, és amelyek megfeleltek legalábbis a legelemibb követelményeknek, vagyis amelyek befektetések révén odajutottak, hogy idegenforgalmi szempontból tekintetbe jöjjenek, megfelelő kategóriába sorozta ez az intézőbizottság, így a Balaton mentén 30 üdülőhely és 2 gyógyhely engedélyeztetett. A Balaton-part körülbelül 2Q0 kilométer hosszú, tehát az egész Balaton-part fejlesztését nem lehet egyszerre elintézni, arra a költségvetésben nem lehet olyan összeget beállítani, amely e téren általános fejlesztést idézhet elő. Ellenben a helyzet adottsága folytán a különböző kívánalmaknak megfelelő helyeket bizonyos gócpontokat, amelyek önmaguktól adódtak, természetszerűleg fejleszteni kell. Ezeknek^ a helyeknek középeurópai nívóra való emelése elsőrendű feladat az idegenforgalom szempontjából, és ide igenis be kell fektetni elegendő pénzt, és azt elő is kell teremteni, ha máskép nem lehet, akár belső kölcsönnel vagy kincstári jegyek kibocsátásával, mert az, amit itt hasznothajtó beruházásba befektetünk, olyan tőkét fog képviselni, amely idegen valutában fogja kamatját meghozni, (Helyeslés.) ülése 1935 június 6-án, csütörtökön. Nézzünk most már utána, hogy milyen teendők volnának itt. Ezeket három csoportra oszthatom; az első a fürdőigazgatás, a második a beruházási programm és a harmadik a propagandaügy. A fürdőigazgatás tekintetében a vármegyékkel kapcsolatosan minden a legnagyobb mértékben jól funkcionál. Folyamatban van az építési, a telekelosztási szabályrendelet megalkotása és jóváhagyás alatt áll az egységes gyógy- és üdülőhelyi szabályrendelet is. Mindezeknél fogva a fürdő törvények hézagai, amelyek a gyakorlatban mutatkoznak, kellőképpen pótlásra fognak találni. A fürdőigazgatás és a propaganda szempontjából, mondhatom, megnyugvással lehet a Balaton jövője elé tekinteni, ellenben a befektetések terén lerongyolódott szegénységünknél fogva, bizony némi aggodalomra van ok. De — mint előbb is mondottam — bizonyos beruházásokra szükség van és a pénz előteremtéséről e tekintetben feltétlenül gondoskodni kell. Az állam részéről már történtek nagy beruházások ebben a vonatkozásban. Csak azokra a vasútvonalakra mutatok rá, amelyek a Balatonnak úgy az egyik, mint a másik partján vezetnek, azután a balatoni körútra és mindazokra az intézkedésekre, amelyek — mondhatjuk — európai nívón vannak. Ami a Balaton hajózhatóságát illeti, minthogy most már a hajózási társaság részvényeinek legnagyobb része állami kézben van, e tekintetben is már megtörténtek a kellő intézkedések, úgyhogy az idei szezon folyamán a Balaton már egy nap alatt körülhajózható, és a legtöbb állomás naponta négyszerötször is megközelíthető. Egy dologra azonban még szükségünk van, a kellő kikötők létesítésére. Erre meg kell találni a pénzt. Létesítendő volna kikötő Balatonaligán, Balatonzamárdin, Balatongyörökön és Balatonszárszón, azonkívül a keszthelyi kikötő erőteljesebb kotrására van szükség. Ma a Balaton a Mavart. által fenntartott autóbuszjáratokkal is könnyen megközelíthető. Az idei fürdőszezon alatt Budapestről Keszthelyre, azután Pápáról Veszprémen és Balatonalmádin át Balatonaligára autóbuszjárat fog közlekedni. A bécsi és gráci vonatokhoz csatlakozóan Zalaszentmihályról Keszthelyre különjárat indul. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék közeledni a belügyi költségvetéshez. Hertelendy Miklós: Igen, ahhoz akarok szólni. (Propper Sándor: A fürdőügy idetartozik!) Az autóbusz- és autóforgalom fejlesztése természetesen csak a megfelelő közutakon jöhet számításba. Ezeknek a közutaknak fejlesztése tehát természetszerűleg szintén hozzátartozik a belügyi tárcához. _ Ugyancsak itt kell rámutatnom arra, hogy a jó ivóvíz előteremtése nagyon fontos feladat, mert erre az egész Balaton környékén szükség van. (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Kaptak kutakat!) Ez az egyik fődolog e téren. Sajnálnom kell azonban, hogy az anyagiakat oly nehéz előteremteni, és itt e téren bizony szükség volna a belügyminiszter úr támogatására. Megnyugvással vettem máris tudomást arról, hogy ő e tekintetben bizonyos összeget előirányzásba is vett. Ugyancsak kölcsön segítségével létesíteni kellene itt a Balaton körül bekötő-utakat is, mégpedig a gyógy- és üdülőhelyeken átvezető utakat és az úgynevezett gyógy- és üdülőhelyi belutakat. Nagy fontossága van az utak portalanításának is, az utakat azonban csak I akkor lehet portalanítani, ha megfelelő szilárd