Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.
Ülésnapok - 1935-26
306 Az országgyűlés képviselőházának Baross Endre igen t. képviselőtársam is. A magam részéről bejelentem, hogy szándékozom a fővárossal megbeszélést tartani, (Elénk helyes{és és éljenzsé.) hogy úgy mondjam, fcerekasztalkonferenciát, amelyen mindezeket a kér déseket megtárgyaljuk és a szükségesnek látszó intézkedéseket meg is fogjuk tenni. (Élénk helyeslés. — Farkasfalvi Farkas Géza: Nagyon fontos!)' Létay Ernő a Tiszántúl bajait tette szóvá, — amiről tegnap részletesen megemlékeztem — továbbá a minimális búzaárakat és az új termésrendelet mielőbbi kiadását kérte, azonkívül azt, hogy a Falusi Kislakásépítő Szövetkezet akcióját továbbra is tartsa fenn a kormány. Ezzel kapcsolatban van szerencsém a t. Háznak bejelenteni, — ami talán érdekes adat — hogy a Faksz. összesen 38.520 egyénnek 53,150.906 pengő és 95 fillér erejéig nyújtott hitelt és a kormány is azon van, hogy ezt az intézményt továbbra is fenntartsa. Sigray Antal gróf telepítési kérdéseket vetett fel. Roszner István báró a gyapjú kérdését tette szóvá — amire tegnapi beszédemben rámutattam — igen tárgyilagosan és behatóan, azonkívül a tej- és cukorkérdésre vonatkozóan mondott igen érdekes figyelemre méltó adatokat. Főleg rámutatott arra, hogy a tejfogyasztás Budapesten négy év alatt mintegy 25%-kai csökkent és a budapesti tejárak csökkenésétől a tejfogyasztás emelkedését várja. Rámutatott arra is, hogy ez a kérdés tulajdonképpen országos jelentőségű kérdés. (Ügy van! Ügy van! iobbfelől.) A cukorrépatermelés fontosságára is rámutatott munkásszempontból. Errenézve már tegnap nyilatkoztam azzal, hogy bár nagy nehézségek voltaik és le akarták szállítani a cukorrépatermelés mennyiségét, sikerült ezt a jövő évben is 8 millió métermázsában fenntartani, ami nemcsak a gazdák, hanem ia munkásság szempontjából is rendkívül nagyjelentőségű és a 2 pengő 15 filléres árat is sikerült fenntartani. Szóvátette a Zöldmező Szövetség kérdését és részletesen és behatóan emlékezett meg erről Teleki Mihály gróf igen t. képviselőtársam, ennek a szövetségnek az elnöke, aki nagyon sok figyelemre méltó, helyes, praktikus dolgot mondott arra vonatkozóan, hogy állattenyésztésünk fejlesztése érdekében, legelőgazdaságunk megjavítása szempontjából, milyen eszközökre van szükség. Urbán Gáspár báró a termelés átszervezésének nehézsésreit igen józanul ítélte meg felszólalásában. Termelési rendszerünk fejlesztése szempontjából a szakoktatás fejlesztését tartja elsőrendű feladatnak és kívánta, hogy minden megyében egy közép- és minden járásban egy alsófokú szakiskolát létesítsen a kormány. Errenézve nyilatkoztam tegnap, amikor kifejtettem, hogy beadott törvényjavaslatomnak mik az alapelvei. Ezek, azt hiszem, megnyugtatják felszólaló képviselőtársamat. Azután a mezőgazdasági kamarák fejlesztését is kívánta és azt, — igen érdekes indítvány — hogy minden megyében legyen hivatali szerve a kamarának. A belföldi piac kérdésének fontosságára, a közvetítő kereskedelemre, a devizafelárra és a premizálás jelenlegi rendjére szintén igen érdekesen mutatott rá. Felhozta a termésrendelet kiadásának fontosságát és szükségességét, amelyben a tavalyinál nagyobb árat óhajt biztosítani és azt a kijelentést is . tette, hogy lehetőleg ne függjön az ár a termés mennyiségétől. Eddig a pontig a felszólalásában kifejtetteket a magam részéről mind a leg26. ülése 1935 június 5-én, szerdán. melegebben helyeselhetem, az azonban, sajnos, — azt hiszem — a közgazdaságtudománnyal nem nagyon összeegyeztethető megállapítás volt, hogy ha többet sikerül termelni, még akkor is magasabb árat tudjunk biztosítani. (Friedrich István: Ezt nem nekünk méltóztatott mondani, ebből mi nem hallottunk semmit! — Zaj.) Lang Lénárd képviselő úr szerint a római paktum nem jó, mert csak búzára van alapítva és az állatállományról nem gondoskodik. Azt mondotta, hogy állatállományunk a felére csökkent. Tegnap már volt szerencsém bejelenteni, hogy tévedésben van t. képviselőtársam. Azóta beszereztem állatállományunk 1934. és 1935. évi adatait. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy a szarvasmarhaállományunk 1934ben 1,677.788 volt az előző évi 1,696.815-tel szemben, míg 1935-ben 1,753.303, tehát körülbelül 80.000 darabbal emelkedett. A lóállományunk 803.000-ről 804.000-re, sertésállományunk 2 millió 502.000-ről 3,157.000-re emelkedett, míg két évvel ezelőtt csak 1,889.000 volt. Tegnap már volt szerencsém rámutatni, hogy éppen az okozza az árak sülyedését, hogy ilyen nagy számban megszaporodott sertésállományunk. Juhállományunk 1,056.000-ről 1,087.000-re emelkedett az 1934. évben, az 1935. évben pedig már 1,221.404 volt. A kecske-, szamár- és öszvérállományra már nem terjeszkedem ki. Ami azt a másik állítást illeti, hogy Olaszországba nem volt szarvasmarhakivitelünk, erre nézve már tegnap volt szerencsém kimutatni, hogy Olaszországban 55.000 darab marhakontingens volt megállapítva, tényleg kivittünk 51.062 darabot, vagyis a kontingens 92-8 százalékát. Ausztriába 11.700 volt a kontingens, tényleg kivittünk 12.389 darabot, vagyis a kontingens 105-8 százalékát. Németországba 6000 volt a kontingens, 6453-at vittünk ki, vagyis 107-6 százalékot, összesen 72.700 darab volt a kontingens és kivittünk 69.904 darabot, vagyis 96-1 százalékát. Az 1934. évi vágómarhakivitelünk 17,680.000 pengő, aminek az egységértéke 251 pengő, sertés kivitelünk 132.808 darab, ebből az ausztriai kontingens terhére 104.894 ment ki. Jelenleg Csehországba kivitelünk 20.000-res kontingens mellett, tényleges kivitel 20.393 darab, vagyis 101-9 százalék. Meg kívánom említeni azt, hogy 31.408 hússertés és 101.400. zsírsertés a 132.808 darabból. Szóvátette Lang Lénárd képviselőtársam azt is, hogy a drága szérum miatt a sertéstenyésztést nem lehet fokozni. Erre már utaltam beszédemben. Eber Antal képviselőtársam azt mondotta, hogy a telepítés priusza nézete szerint a védettek megerősítése, mai felszólalásában pedig felhívta a figyelmemet a Szabolcsmegyei szövetkezeti gazdaságra és arra a tiszta homoki gazdaságra, amelyet a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara létesített. Felhívta a figyelmemet arra is, hogy célszerű volna már egyszer ezeket megnéznem és minthogy a mezőj gazdasági kamara elnöke Vay László báró meghívott, szombathoz egy hétre odamegyek és meg fogom nézni mindkét intézményt. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Megay Meissner Károly képviselőtársam a szikes és homokos területek kérdését tette szóvá. Többen abban a tévedésben voltak felszólalt képviselőtársaim közül, hogy az az öszszeg, amely a 10. címnél fel van véve, szikesakcióra szolgál a költségvetésben. A 8000 pengő csak kísérletre van felvéve. (Friedrich István: Volt már egy ilyen akció, a trixit! Tetszik emlékezni 1 ? Se pénz, se posztó, semmi sem maradt.) Czirják Antal képviselőtársam kifogásolta,
