Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.
Ülésnapok - 1935-18
Az országgyűlés képviselőházának 18. csenek arányosítva. Vannak olyan szerencsés városok, ahol az áskolaterhet az állam viseli, sőt ezeknek iskolaterheihez a többi városok is az ő adójukkal bizonyos százalékkal hozzájárulnak:. A kultuszminiszter úr 70.000/1933. számú rendeletével leírt a városokhoz, hogy készítsenek kimutatást az iskolafenntartói és községi terhekről. Azt hitték akkor a városok, hogy ezzel megindul a szanálás. Petri Pál akkori közoktatásügyi államtitkár egy tanítói gyűlésen maga állapította meg a következőket (olvassa): »A ^kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy az iskolaügyi terhek egyenlőtlenül oszlanak meg különösen olyan községekben, ahol felekezeti iskolák vannak túlnyomó nagy számiban. Azon a tényen felül, hogy a felekezeti iskolák terheit a másvallásúak nem viselik, nem járulnak azokhoz hozzá az adózók közül a jogi személyek sem. Ilyenformán az iskolaügyi terhek aránytalanok és egyes helyeken túlságos megterheléssel jár a felekezeti adó viselése. Most már azt tervezzük, hogy az egyházii-iskolaiadószoltgáltatásokat lecsökkentjük és. az iskola fenntartására vonatkozó terheket a közszolgáltatásokkal együtt, pótadóiként szedjük be.« Szerintem az iskolaadót is éppen úgy, mint a többi állami adót be kellene az adókönyvbe írni, ki kellene mondani, hogy az egész országban iskolaiadó címén 1, 2, 3 vagy 4%-ot kell fizetni és akkor rendben volna, arányos volna ez az adó az egész országiban. (Farkasfalvi Farkas Géza: A kultúradót már régen sürgetjük!) Erre vonatkozólag sem látok semmit. Mi szükséges pedig ehhez? Nem elég az, hogy a Göm'bös kormány már két és féléve hatalmon van? Ehhez csak egy [miniszteri rendelet kell, semmi egyéb, én azonban nem látok semmiféle intézkedést ebben az irányban sem. (Mózes Sándor: Pedig sofort meg lehetne valósítani, ha akarnák! — Farkasfalvi Farkas Géza: Nem lenne több a teher, csak igazságos lenne!) Nem könnyítik az adóterheket, pedig a saját oldalukról történt feljajdulás, melyet talán nem vettek észre t. képvselőtársaim. Egy finom női lélek volt az önök oldalán, aki feljajdult, hogy a nép nem képes már a szegénységet elviselni. Azt mondja Melczer Lilla t. képviselőtársunk (olvassa): »Vannak családok — voltam náluk — ahol a négyéves gyermek nem ismeri, hogy mi a cipő, mert még cipő soihasem volt a lábán és nagyon sok olyan 6—8 gyermekes család van, amelynek egy, legfeljebb két pár cipője van. úpyhop-y az iskolába ih csak felváltva mennek és boldogok, ha két-három szem krumpli jut mindegyiknek ebédre..« (Farkasfalvi Farkas Géza: Ezeken az állapotokon kellene a legelsősorban segíteni!) T. Ház! Nem én mondom ezt, a túloldalon mondták. Méltóztassék tehát a t. kormánynak ezeken sürgősen segíteni, vagy legalább a szándékot megmutatni, hogy igenis akarnak segíteni. (Br. Urbán Gáspár: Kérünk javaslatokat! Konkrét javaslatokat! Tudjuk mi is! — Mózes Sándor: Csak a szándék van meg, az a baj! — Egy hang a középen: Látszik, hbgy nem guzda! Nem lehet mindjárt a vetés után aratni! — Farkasfalvi Farkas Géza: Lehetne a nagyvagyonoknál! Több az államtitkárunk, mint NagyMagyarországnak volt! — Mózes Sándor: Hagyjuk (meghalni az embereket! — Zaj. — Elnök csenget. — Farkasfalvi Farkas Géza: Üj minisztériumra van pénz!) . . T., Ház! Urbán képviselőtársam javaslatoKÉP VISELŐHÁZI NAPLÓ I. ïlése 1935 május 23-án, csütörtökön. 375 kat kér. Hiszen itt van a káté, a 95 pont. (Br. Urbán Gáspár: Az anyagi feltételek hiányát nem lehet máról-holnapra megoldani.) Azonkívül Eckhardt Tibor t. barátom és vezérem benyújtott itt egy 'határozati javaslatot, amelyben bennfoglaltatik az, hogy miként gondolja annak pénzügyi megoldását. (Br. Urbán Gáspár: Még azt sem tudják, hogy nem fogadják-e el, várja meg a miniszter úr válaszát! — Br. Vay Miklós: Ha jó a javaslat, biztosan elfogadják!) Csak arra válaszoltam, t. képviselőtársam, hogy javaslatot kért. Adtunk tehát javaslatot, de ha nem adtunk volna, akkor is itt van a 95 pont, amelynek alapján el lehet indulni, (Zaj.) amely az előttem szólott Szalay t. képviselőtársam szajvai szerint az alapja az önök (kormányzásiának. Készen van tehát, önök adták, hajtsák végre. Mi, ahogyan mondtuk is, nem akarunk semmi mást, csak motom akarunk lenni, csak sürgetni akarjuk, hogy tessék megcsinálni, nemcsak szólni, hanem cselekedni is. Itt van — amint Eckhardt Tibor t. barátom is mondotta — a külföldi kölcsönök dolga. Annakidején a kormány a közületekre jóformán ráoktrojálta a külföldi kölcsönt. A városok hatalmas összegeket vettek fel, felcitálták a polgármestereket, (Mózes Sándor: Kongresszusokat csináltak! — Zaj.) hogy vegyenek fel Speyerkölesönt, rákényszerítették a városokat a kölcsön felvételére. (Mózes Sándor: Akár akarták, akár nem. — Felkiáltások jobbfelöl: Nem ez a kormány!) Schandl Károly t. képviselőtársam talán meg tudja mondani, mert akkor ő Csongrád városának képviselője volt és neki . . . (Zsindely Ferenc: Akarata ellenére nem vett fel kölcsönt senki! — Mózes Sándor: Erről sókat beszélhetnénk ! — Zaj. — Elnök csenget.) ... volt akkora befolyása, hogy a pénzügyminiszter, illetőleg a megbízott referens akaratának ellenállt. Őtőle tudom, — tehát cáfoljon meg, ha nem igaz — hogy úgy tudta csak megmenteni Csongrád városát a Speyer-kölcsön felvételétől, hogy 100 dollár bírságot szabtak rá. {Egy hang a baloldalon: A többi városok fölvették! — Zsindely Ferenc: Ezek olyan beszédek a világba! Jelentkezett a kölcsönért, azután nem akarta felvenni ! — Klein Antal: Előadó úr, ezek tények! — Állandó nagy zaj. — Elnök csenget. — Klein Antal: Tessék megkérdezni a polgármestereket, mind azon sírnak, hogy rájuk volt kényszerítve. — Zaj.) Mi is tanuk vagyunk rá, mi is városokat képviselünk; tudjuk, hogy hivatalosan fel voltak rendelve a polgármesterek és fel kellett venniök. (Rajniss Ferenc: Nincs semmi közünk hozzá! — Nagy zaj. — Elnök csenget.) Méltóztassék megvárni, hogy mit akarok ebből kihozni. (Mózes Sándor: Nem önöknek teszünk szemrehányást! — Zaj.) A városok emiatt eladósodtak, mert a Speyer-kölcsön után kénytelenek voltak 11'8%-ot fizetni. (Bródy Ernő: A községi pótadó felment!— Zaj.) Igen, a községi pótadó legalább 75%-kal felment. (Zaj.) Amikor bekövetkezett az, hogy ezek a külföldi kölcsönök . . . (Nagy zaj. — Elnök csenget. — Halljuk! Halljuk!) Elnök: Kérem a jobb- és a baloldali képviselő urakat, méltóztassanak meghallgatni a szónokot. Horváth Zoltán: . •. ezek a dollár-ikölcsönök, tehát a Speyer-kölcsön is, értékükben leszálltak, árfolyamuk leesett, a kormány nem gondoskodott arról, hogy a közületek,^ tehát a városok is olyan előnyös áron vegyék meg azokat a • zálogleveleket, (Takács Ferenc: Eltiltotta rcnÍJ7