Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-18

Az országgyűlés képviselőházának 18. csenek arányosítva. Vannak olyan szerencsés városok, ahol az áskolaterhet az állam viseli, sőt ezeknek iskolaterheihez a többi városok is az ő adójukkal bizonyos százalékkal hozzájárul­nak:. A kultuszminiszter úr 70.000/1933. számú rendeletével leírt a városokhoz, hogy készítse­nek kimutatást az iskolafenntartói és községi terhekről. Azt hitték akkor a városok, hogy ez­zel megindul a szanálás. Petri Pál akkori köz­oktatásügyi államtitkár egy tanítói gyűlésen maga állapította meg a következőket (olvassa): »A ^kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy az iskolaügyi terhek egyenlőtlenül oszlanak meg különösen olyan községekben, ahol feleke­zeti iskolák vannak túlnyomó nagy számiban. Azon a tényen felül, hogy a felekezeti iskolák terheit a másvallásúak nem viselik, nem járul­nak azokhoz hozzá az adózók közül a jogi sze­mélyek sem. Ilyenformán az iskolaügyi terhek aránytalanok és egyes helyeken túlságos meg­terheléssel jár a felekezeti adó viselése. Most már azt tervezzük, hogy az egyházii-iskolai­adószoltgáltatásokat lecsökkentjük és. az iskola fenntartására vonatkozó terheket a közszolgál­tatásokkal együtt, pótadóiként szedjük be.« Szerintem az iskolaadót is éppen úgy, mint a többi állami adót be kellene az adókönyvbe írni, ki kellene mondani, hogy az egész ország­ban iskolaiadó címén 1, 2, 3 vagy 4%-ot kell fizetni és akkor rendben volna, arányos volna ez az adó az egész országiban. (Farkasfalvi Farkas Géza: A kultúradót már régen sürget­jük!) Erre vonatkozólag sem látok semmit. Mi szükséges pedig ehhez? Nem elég az, hogy a Göm'bös kormány már két és féléve hatalmon van? Ehhez csak egy [miniszteri rendelet kell, semmi egyéb, én azonban nem látok semmiféle intézkedést ebben az irányban sem. (Mózes Sán­dor: Pedig sofort meg lehetne valósítani, ha akarnák! — Farkasfalvi Farkas Géza: Nem lenne több a teher, csak igazságos lenne!) Nem könnyítik az adóterheket, pedig a sa­ját oldalukról történt feljajdulás, melyet talán nem vettek észre t. képvselőtársaim. Egy finom női lélek volt az önök oldalán, aki feljajdult, hogy a nép nem képes már a szegénységet el­viselni. Azt mondja Melczer Lilla t. képviselő­társunk (olvassa): »Vannak családok — voltam náluk — ahol a négyéves gyermek nem ismeri, hogy mi a cipő, mert még cipő soihasem volt a lábán és nagyon sok olyan 6—8 gyermekes család van, amelynek egy, legfeljebb két pár cipője van. úpyhop-y az iskolába ih csak fel­váltva mennek és boldogok, ha két-három szem krumpli jut mindegyiknek ebédre..« (Farkas­falvi Farkas Géza: Ezeken az állapotokon kel­lene a legelsősorban segíteni!) T. Ház! Nem én mondom ezt, a túloldalon mondták. Méltóztassék tehát a t. kormánynak ezeken sürgősen segíteni, vagy legalább a szán­dékot megmutatni, hogy igenis akarnak segí­teni. (Br. Urbán Gáspár: Kérünk javaslato­kat! Konkrét javaslatokat! Tudjuk mi is! — Mózes Sándor: Csak a szándék van meg, az a baj! — Egy hang a középen: Látszik, hbgy nem guzda! Nem lehet mindjárt a vetés után aratni! — Farkasfalvi Farkas Géza: Lehetne a nagyva­gyonoknál! Több az államtitkárunk, mint Nagy­Magyarországnak volt! — Mózes Sándor: Hagy­juk (meghalni az embereket! — Zaj. — Elnök csenget. — Farkasfalvi Farkas Géza: Üj mi­nisztériumra van pénz!) . . T., Ház! Urbán képviselőtársam javaslato­KÉP VISELŐHÁZI NAPLÓ I. ïlése 1935 május 23-án, csütörtökön. 375 kat kér. Hiszen itt van a káté, a 95 pont. (Br. Urbán Gáspár: Az anyagi feltételek hiányát nem lehet máról-holnapra megoldani.) Azon­kívül Eckhardt Tibor t. barátom és vezérem benyújtott itt egy 'határozati javaslatot, amely­ben bennfoglaltatik az, hogy miként gondolja annak pénzügyi megoldását. (Br. Urbán Gás­pár: Még azt sem tudják, hogy nem fogadják-e el, várja meg a miniszter úr válaszát! — Br. Vay Miklós: Ha jó a javaslat, biztosan elfogadják!) Csak arra válaszoltam, t. képviselőtársam, hogy javaslatot kért. Adtunk tehát javaslatot, de ha nem adtunk volna, akkor is itt van a 95 pont, amelynek alapján el lehet indulni, (Zaj.) amely az előttem szólott Szalay t. képviselőtársam szajvai szerint az alapja az önök (kormányzásiá­nak. Készen van tehát, önök adták, hajtsák végre. Mi, ahogyan mondtuk is, nem akarunk semmi mást, csak motom akarunk lenni, csak sürgetni akarjuk, hogy tessék megcsinálni, nem­csak szólni, hanem cselekedni is. Itt van — amint Eckhardt Tibor t. bará­tom is mondotta — a külföldi kölcsönök dolga. Annakidején a kormány a közületekre jóformán ráoktrojálta a külföldi kölcsönt. A városok ha­talmas összegeket vettek fel, felcitálták a pol­gármestereket, (Mózes Sándor: Kongresszuso­kat csináltak! — Zaj.) hogy vegyenek fel Speyer­kölesönt, rákényszerítették a városokat a köl­csön felvételére. (Mózes Sándor: Akár akarták, akár nem. — Felkiáltások jobbfelöl: Nem ez a kormány!) Schandl Károly t. képviselőtársam talán meg tudja mondani, mert akkor ő Csong­rád városának képviselője volt és neki . . . (Zsindely Ferenc: Akarata ellenére nem vett fel kölcsönt senki! — Mózes Sándor: Erről sókat beszélhetnénk ! — Zaj. — Elnök csenget.) ... volt akkora befolyása, hogy a pénzügyminiszter, ille­tőleg a megbízott referens akaratának ellenállt. Őtőle tudom, — tehát cáfoljon meg, ha nem igaz — hogy úgy tudta csak megmenteni Csong­rád városát a Speyer-kölcsön felvételétől, hogy 100 dollár bírságot szabtak rá. {Egy hang a bal­oldalon: A többi városok fölvették! — Zsindely Ferenc: Ezek olyan beszédek a világba! Jelent­kezett a kölcsönért, azután nem akarta felvenni ! — Klein Antal: Előadó úr, ezek tények! — Ál­landó nagy zaj. — Elnök csenget. — Klein An­tal: Tessék megkérdezni a polgármestereket, mind azon sírnak, hogy rájuk volt kénysze­rítve. — Zaj.) Mi is tanuk vagyunk rá, mi is városokat képviselünk; tudjuk, hogy hivatalo­san fel voltak rendelve a polgármesterek és fel kellett venniök. (Rajniss Ferenc: Nincs semmi közünk hozzá! — Nagy zaj. — Elnök csenget.) Méltóztassék megvárni, hogy mit akarok ebből kihozni. (Mózes Sándor: Nem önöknek teszünk szemrehányást! — Zaj.) A városok emiatt el­adósodtak, mert a Speyer-kölcsön után kényte­lenek voltak 11'8%-ot fizetni. (Bródy Ernő: A községi pótadó felment!— Zaj.) Igen, a községi pótadó legalább 75%-kal felment. (Zaj.) Amikor bekövetkezett az, hogy ezek a külföldi kölcsö­nök . . . (Nagy zaj. — Elnök csenget. — Halljuk! Halljuk!) Elnök: Kérem a jobb- és a baloldali képvi­selő urakat, méltóztassanak meghallgatni a szónokot. Horváth Zoltán: . •. ezek a dollár-ikölcsönök, tehát a Speyer-kölcsön is, értékükben leszálltak, árfolyamuk leesett, a kormány nem gondosko­dott arról, hogy a közületek,^ tehát a városok is olyan előnyös áron vegyék meg azokat a • zálogleveleket, (Takács Ferenc: Eltiltotta rcn­ÍJ7

Next

/
Oldalképek
Tartalom