Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-7

52 Az országgyűlés képviselőházának Nagyszombatban ugyanezen egyetem mellett a nemesi ifjak nevelőintézetét, a Marianumot is létesítette. Nekem, mint építésznek volt szerencsém ezeket az épületeket, a régi Pázmány-féle egyetemi épületet, a nemesi ifjak intézetének és a papneveldének épületét átépíthetni és restaurálhatni egy modern gimnázium céljaira, és végtelen kegyelettel álltam ezek között a sok történelmi multat tanúsító falak között. Nagy kegyelettel nyúltam ezekhez a falakhoz és meghagytam belőlük mindazt, ami meghagyható volt a mostani tudományas érdekek sérelme nélkül. Láttam ott azokból a falakból, annak az épületnek struktúrájából azt a végtelen gondot, amelyet annakidején már egy ilyen nevelőintézet, egy ilyen oktatóintézet létesítésére az akkori barokk-kor mesterei fordították. De ezeken a nagyszabású alkotásokon kívül ő létesítette Bécsiben a Pazmaneumot, a magyar papság nevelőintézetét, hogy ez a bécsi egyetem miliőjében (megtanulja — a nemcsak a magyar glóbusnak, hanem egész Európának »műveltségét irányító eszméket. Az ő műve a pozsonyi jézustársasági kollégium és nyomda, az ő műve az érsekújvári ferencrendi zárda és az ő műve egy egész sor más hasonló, legtöbbször katolikus jellegű alkotás. Pázmány Péter, mint író is európai műveltségű ember volt. Nemcsak nagymennyiségű, hanem sokoldalú írásai, sokoldalú művei egy egész könyvtárat tesznek ki, amely könyvtárban az akkor ismert tudománynak minden ága részletesen ki van dolgozva. Ebben magyar történelmi szempontból végtelenül fontos az ő bámulatos magyarságú nyelve, az ő nyelvkincse, amely egészen egyéni. Nem hasonlítható semmihez. Benne van az ő biharmegyei születésének egész nyelvkincse, nyelvkincsének teljes zamata, átszőve az akkori klasszikus beszédnek és írásmodornak szokásaival, úgy hogy egy egészen különleges stílus, egészen egyéni stílus jellemzi írásait. De ugyanez a tősgyökeres magyarsága, ez a fordulatossága, vas logikája, ékesszólása és európai tudása volt az ő szónoki sikereinek is rugója. Beszédei, amelyek nagy része ma is élvezettel olvasható, éppen ezeknek a tulajdonságoknak nyomait viselik. Félelmetes hitvitázó volt. Az akkori időknek, a hitvitáknak korszakában az ő általa megírt kalauz valóságos arzenál volt ezen a téren és az ő imakönyve, amelyet katolikusok számára írt, ma is közkézen forog. Az ő általa megírt imádságok ma is a legzamatosabb magyar nyelven megírt, a leghazafiasabb szellemtől áthatott magyar imádságok. Egész korának rendkívül kimagasló alakja volt. Azt hiszem, ezekről a tényekről is kellene valamit hallanunk és tudnunk ebben a javaslatban. Valamit kellene tudnunk ennek a nagy jezsuitának rendkívüli kvalitásairól, nem csupán azt az egy tényt, hogy ő a nagyszombati egyetemet alapította, mert hiszen a nagyszombati egyetem alapítása részletkérdés. Vannak a *közéletben és a világpolitikában teljesen szürke és jelentéktelen emberek, akik szintén alapítanak egyetemet, vagy tesznek hasonló alapítványokat, akikről azonban nem lehet másképpen megemlékezni, csak ennél az egy ténynél fogva, ellenben Pázmány Péterről igenis meg lehet emlékezni minden vonatkozásában, mert ő minden vonatkozásában dísze, büszkesége volt és marad ennek a nemzetnek. Ami a törvényjavaslat 2. §-át illeti, amely7. ülése 19S5 május 7-én, kedden. ben a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem érdemeit méltóztatnak elismerni, ebből a szakaszból a magam részéről nem hagynám ki magának az alapítónak a szándékát és ehhez szabnám az érdemek elismerését. Pázmány Péter alapítólevelében kifejezetten a katolikus vallás megszilárdítására ós a magasabb hazai műveltség fejlesztésére tette le ezt az alapítványt és nekünk vizsgálnunk kell, vájjon az egyetem hű maradt-e ennek az alapítólevélnek az intencióihoz és az alapítólevél intencióinak megfelelt-e az egyetem a múltban és megfelel-e ma is? Kétségtelen tény az, hogy azért bízták a Jézus Társaság vezetésére ezt az egyetemet, mert ezt a célt kívánták szolgálni. Es mikor én erről beszélek, akkor kénytelen vagyok ezt a kettősséget annál is inkább aláhúzni, mert &

r keresztény pártnak célja, ittléte és egyedüli létalapja az, hogy két célt kíván egyidejűleg szolgálni: egyrészt a vallásosságot, másrészt a hazafiságot (Helyeslés ). A keresztény és nemzeti gondolat, amelyet mii hirdetünk és amelyet maradék nélkül és megalkuvás nélkül kívánunk ebben a teremben is képviselni és szolgalmi, Pázmány Péter alapításában kifejezetten és pregnánsan előtérben áll és alapítólevelében ő ugyanazt mondja, amit mi mondunk itten, hogy ennek a nemzetnek fennmaradása, virágzása és boldogulása csak akkor biztosítható, ha a vallásos életet éppen olyan becsben tartja a nemzet, mint becsben tartja a nemzeti művelődés és a hazafiság eszméjét. T. Ház! Pázmány Péter alapításában az egyetemnek kizárólag csak két kara jött létre, a hittudományi és a 'bölcselettudományi kar, a jogi kar már későbben, de ugyancsak katolikus alapításban jött létre, — amint ezt az előadó úr is megemlítette — Lósy Imre és Lippay György esztergomi érsekek adományából, mig az orvosi kart már a nagy magyar királynő, Mária Terézia alapította, de ez az alapítás is kizárólag katolikus vagyonokiból és birtokok* ból történt. Erre a célra lett felhasználva, — amint már hallottuk — a dunaföldvári apátság birtoka, az ideiglenesen feloszlatott jézustársasági rendnek nagyszombati ingatlana, a turóci prépostság uradalma is erre a célra adatott és amikor Mária Terézia Budára helyezte át ezt az egyetemet, akkor hozzátette még a pécsváradi apátság birtokait, amelyeket mind az egyetemi alapba csatolt bele. II. József ihelyezte át az egyetemet Pestre és^ annak első elhelyezése is — úgy a hittudományi, mint a jogi és bölcsészettudományi karnak elhelyezése is — a Pálos-rendnek akkori zárdájában és akkori gazdasági épületeiben, illetőleg gazdasági udvarában történt, ahol ezek közül a jogi kar ma is el van helyezve, mig az orvosi egyetem a Clarissza-apáeák rendházában kapott helyet, tehát szintén katolikus rendházban, annak füvészkertje pedig a budapesti Ferencrendiek kertjében lett elhelyezve, tehát szintén katolikus területen. Igaz, hogy II. József császár feloszlatta ezt az egyetemi vagyont és beleillesztette a kincstáriba, de ez csak rövid ideig volt így, mert Ferenc^ ismét visszaállította és «ismét az egyetem javára telekkönyvezte. Ennek az egyetemnek tehát se katolikus múltját nem lehet elvitatni, se katolikus fenntartását, illetőleg katolikus gyarapítását. (Tasnádi Nagy András államtitkár: Benne van a törvényben!) A »katolikus« szót \ nem láttam kidomborítva, mélyen tisztelt állam-