Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-6

Az országgyűlés képviselőházának 6. laljam össze, mi & helyes külkereskedelmi politikának fő (kritériuma, úgy ezt abban foglalnám össze, hogy: rugalmasság az eszközökben, a helyesen megválasztott célok lehető stabilitása mellett — és mi ezt a politikát követjük. Az Ausztriával és Olaszországgal való kapcsolataink: megtartják döntő fontosságukat. Ezek mellett (kiegészítésképpen keresünk és találunk is toovábbi értékesítési lehetőségeket. Ilyen jelentős összeköttetések jöttek létre gazdasági téren a kereskedelempolitikában a német piac cal, ahol azt látjuk, hogy devizapolitikánk és nyersanyagbeszerzési szükségleteink is figyelembe vétetnek. A normális idők visszatérhetésének távolabbi időszakával számítva, gondoskodnunk kell a szomszédos országok piacaival való összeköttetés épségben tartásáról is és a magánkompenzációk óvatosan (kezelt rendszere módot ad a devizagazdálkodás és a termelés érdekeinek összeegyeztetésére. Természetesen ezeknek a céloknak érdekében kivitelünk vonalait és áruáramlási tendenciáit bizonyos mértékben mesterségesen is befolyásolnunk kell. Es ha azt mondom, — és ezt nyugodtan mondhatom — hogy nemcsak a status quot tartottuk fenn, hanem jelentékeny haladást is értünk el, akkor ezzel nieg lehetünk elégedve, mert partnereink külföldön természetszerűleg nem a mi nyersanyagellátási, nem a mi devízaszerzési és nem a mi kereskedelmi és árképzési programmunkat tartották szem előtt. Egészen rövid leszek. Az eredmények és az irányok fejlődésének jelzésére csak annyit mondok, hogy készgyártmány importunk visszaesik és készgyárfcmány exportunk emelkedik, (Elénk éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) ezért emelkedik nyersanyagbehozatalunk. Bármennyit támadták és támadják is devizapolitikánk rendszerét, el kell ismernünk, hogy fő célját, az ország vitális devízaszükségleteinek fedezését elérte még a mostani nehéz gazdasági évben is, amikor a rossz termés következtében lényegesen kisebb külföldön értékesíthető árutömegeink voltak. Ez nagyrészt a Nemzeti Bank céltudatos működésének az eredménye, amelynek érdemeit úgy e téren, mint hitelpolitikai téren külföldön is általánosan elismerik. A tervszerű kereskedelmi és devizapolitikának karöltve sikerült 'biztosítania az ország nyersanyag ellátását anélkül, hogy a .belföldi ipari árakban emelkedés állott volna be, ugyanakkor, amikor a mezőgazdasági cifckek áraiban lényeges emelkedést sikerült elemünk. Egy rendszert, amely a legnehezebb viszonyok között kiállta a tűzpróbát, egyszerűen félredobni^ azért, mert hiányos és kellemetlen mellékhatásai is vannak, — mert vannak és ezeket mi a lehetőség határai között enyhíteni igyekezünk — mondom, egy rendszert félredobni és egy teljesen bizonytalan kalandba bocsátkozni nem szabad. Nem szabad különösen ma, amikor a nemzetközi devizahelyzet és a különböző államok rendszabályai — méltóztassanak csak a belga frankra gondolni — márólholnanra és napról-napra új problémák elé állítanak minket. Hozzá kell ehhez tenni, hogy a kompenzációs költségtérítésekkel elaszticitást is nyerünk úgy, hogy a külföldi gazdasági helyzethez és az értékesítési lehetőségek változásaihoz alkalmazkodni tudunk. Devizapolitikánk niaoelvétől tehát nem térünk el, meg fogjuk óvni a pengő^ vásárló erejét, hogy a munka és a takarékosság eredményeit megőrizhessük és ülése 1935 május 6-án, hétfőn. 4l? a tőkeképződést előmozdíthassuk. A pengőrontást eredményező törekvések ellen a legerélyesebben fogok eljárni, lásd a legutóbbi értékpapírrendeletünket és arany rendeletünket. Ha devizahelyzetünk a vitális szükségletek biztosítását lehetővé tette is, a külföldi adósságok tekintetében fenn kellett tartanunk az 1931/32. évben elhatározott korlátozásokat. Azt hiszem, mellőzhetem itt az előrehaladott időre való tekintettel ezen korlátozások technikai részleteinek ismertetését, mert ezeknek ismeretét amúgy is feltételezhetem. Ami a rövidlejáratú adósságokat illeti, ott hitelrögzítő megál^ lapodások, Stillhalte-megállapodások vannak, tulajdonképpen lefizettetnek bizonyos összegek a Nemzeti Banknál. Hogy ezeket az összegeket a külföldiek felhasználhassák, arra szolgál az additionális export és az ideirányuló idegenforgalom finanszírozása. Hogy ennek milyen élénkítő hatása volt gazdasági életünk egyetemére, azt, azt hiszem, mindenki, aki ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, ismeri. A gyengébb termés következtében azonban hiányok mutatkoznak a devizaszerzésben, ennélfogva ezeket a lehetőségeket fokozottan kellett igénybevennünk és így átmenetileg hitelezőink igényeinek háttérbe kell szorulniok. Ha most erre a nagyon fontos kérdésre, külföldi adósságaink kérdésére pillantást vetek, a következőket állapíthatom meg. Egy átmeneti állapot áll fenn e tekintetben, azonban és ezt méltóztassék figyelembevenni, nem állunk egyedül, mert gazdaságilag sokkal erősebb adós országok sem tudtak végleges és kielégítő rendezéshez eljutni. Ami a jövőt illeti, pillanatnyilag ugyan sem a nemzetközi politika, sem a gazdasági és pénzügyi helyzet nem látszik kedvezni megegyezéses megoldásoknak, de állandó leggondosabb figyelmünk és minden törekvésünk arra irányul, hogy a legelső kínálkozó alkalmat megragadjuk a külföldi hitelezőinkkel kapcsolatos problémánk olyan megnyugtató és tartós megoldására, amely számol teherbírásunkkal és a jövőbeli hiteikédességünkhöz fűződő érdekeinkkel. Erre annál nagyobb szükség van, mert a külkereskedelem és a devizaforgalom terén nem tartjuk ideálisnak a kötöttség rendszerét. A szabadság visszaállítására kell törekedni, de természetesen csak télies biztonságot nyújtó előfeltételek megléte esetén. Ezek közül különös fontossága van a külföldi adósságok oly an rendezés ének, amely kizárja a fizetési mérleg egyensúlyának erről az oldalról való veszélyeztetését. Ha már reális előfeltételekről beszélünk, legyen szabad megemlítenem még két nagyon fontos szempontot. Az egyik azon ideális állapot felé való törekvés, hogy külkereskedelmi mérlegünk tartás aktivitását kellene biztosítani, aminek legjobb eszköze volna, ha r standard kiviteli cikkeink részére megfelelő árakat fizető stabil piacokat kapnánk, a másik, hogy mentesülnünk kellene attól a szörnyű gondtól, amely most nyom minket, (hogy nemes devizáknak, szabad devizáknak szerzése végett nagyon távoli piacok felé kell haladnunk, ami magasabb fuvarköltséggekkel drágítást és a forgalom lassúságát jelenti. Az utóbbi előfeltétel azonban már nem függ egyedül a mi erőinktől, ez már a valutaforgalom Európaszerte való felszabadísátával függ össze. A 'belső hitelélet terén csak három kérdésre térek ki. (Halljuk! Halljuk!) Az első ia dermedtség feloldása, a hitelélet cirkulációjának