Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-6

Az országgyűlés képviselőházának 6. keznem az önkormányzatok háztartásáról is. Az önkormányzatoknál — ezek az adatok érde­kesek — az 1935. évi költségvetés végösszege 357 millió pengő, tehát nem kevesebb, mint 46'5%-a az állami közigazgatás 1935/36. évi szük­ségletének. Ezt az összeget éppen úgy, mint az állami közigazgatás kiadásait, ugyanazok az adózók fizetik. Ezeket az adózókat" tuladonkép­pen csak ia terhek együttes Összege érdekli, ne­kik 'meglehetősen egyre megy, hogy állami vagy önkorbányzati célra kell-e fizetniök. (Ügy van! Ügy wan!) Ezért a kormányok az 1924. év óta, amibor a szanálás volt, különös gondot for­dítanak arra, hogy az önkormányzatok háztar­tásánál a takarékosság és a gazdaságosság ér­vényesüljön. Továbbra is ezt a politikát kíván­juk követni és arra törekszünk, hogy az önkor­mányzatok az állam pénzügyi, közhiteli és köz­gazdasági érdekeivel összhangban és az adózók lehető kímélésvei folytassák háztartásukat. (He­lyeslés jobbfelol.) Meg kell állapítanom, hogy az önkormány­zatokat mindig nagyobb és nagyobb mértékben hatja át ennek tudata. Erre nézve egy érdekes adatot hozhatok fel az autonóm háztartásokból­Az 1929. év óta, tehát hat év alatt, az autonóm háztartások kiadásaikat 25%-kai csökkentették, ami igen nagy takarékosság érvényesülését mu­tatja az önkormányzatoknál is. Budapest szé­kesfővárosi önkormiányzatnál, a legnagyobb önkormányzatnál, az 1934. évi kezelés 800-000 pengő hiányt mutat, de figy elembe kell venni, hogy a költsévetési előirányzatban meg tíz­millió pengő hiány volt és ezt sikerült most 800.000 pengőre leszorítani. Az 1935. évi költség­vetésiben 5"5 millió pengő hiány van előirá­nyozva, de máris lecsökkentetett 3*6 millióra és további intézkedések vannak tervbeyéve. Meggyőződésem szerint megfelelő intézkedések­kel teljesen és intézményesen ki lehet küszö­bölni a hiányt a fővárosnál. A többi törvényhatóság költségvetése az 1935. évre szóló előirányzat szerint egyensúly­ban van. Az önkormányzatoknál nemcsak a közigazgatás kiadásai fontosak, hanem az üze­mek kiadásai is. Jellemző erre, hogy az 1934. évi költségvetésben 205*4 millió pengő üzemi bevétel és 196'2 millió pengő kiadás van, tehát láthatjuk, hogy az üzemek költségei megközelí­tik a közigazgatási, háztartási költségeket, amelyeknek 'bevételi oldala 242*8 milliót tesz ki és a kiadásai is körülbelül akkorák. Budapest­nél az üzemi kezelés összegei meghaladják ma­gának a háztartásnak költségeit is. Ezért a Közérdekeltségek Felügyelő^ Ható­sága állandóan vizsgálja ezt a kérdést és bár a vizsgálatot még nem fejezte be, 6*2 milliő pen­gőre tehető megtakarítást vitt keresztül, illetve hozott javaslatba, amelyből 1*5 millió pengő esik ezekre az üzemekre, az állami érdekeltségű vállalatokra 3*7 ahillió, a többi közérdekű tes* tüleire pedig 1 millió pengő. (Rassay Károly: Már megijedtem, hogy a fővárosnál spóroltak meg hatmilliót 0 T. Ház! Bevezetőleg említettem, hogy az eredményes pénzügyi politika alapja csak egy eredményes gazdaságpolitika lehet. Engedjék meg tehát, hogy ennek taglalására térjek át. * (Halljuk! Halljuk! - Eckhardt Tibor: Halljuk! Ez a fontos!) Ennek bizonyos előfeltételei van­nak elvi téren. Az egyik a társadalmi és gazda­sági élet rendje és nyugalma, amelyet a kor­mány továbbra is (biztosítani fog. (Helyeslés a baloldalon.) Ez mozdítja elő & bizalmi atmo­szféra megteremtését, ami előfeltétele a tőke­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ I. ülése 1935 május 6-án, hétfőn. 41 képződésnek. A tőkeképződés pedig döntően fontos, mert amint Alexander Hamilton mond­ja: »a tőke, a pénz a politikai összesség lét­alapja, ez tartja fenn az életet, ez képesíti leg­lényegesebb funkcióira, enélkül a kormányzat sorvadásba esik és rövid időn belül elpusztul.« (Propper Sándor: Azt hittük, a munka is je­lent valamit!) A tőke munkából adódik elő, ha nem tudná igen t. képviselőtársiaon, (Derültség a jobboldalon és a középen. — Propper Sándor: A ki nem fizetett munkabérekből!) és a szo­cialista elvek alaptétele az, hogy állítólag accu­mulait munka a tőke, vagyis nem más, mint a munka terméke. Külföldi tőkére nem igen számíthatván egyhamar, munkával és takaré­kossággal magunknak kell megteremtenünk a tőkét, (Propper Sándor: Ml lesz a (munkanél­küliekkel!) mert ezáltal érjük el a nemzeti jö­vedelem szaporítását és a képződött tőkéknek nemzeti és gazdasági szempontból helyes meg­oszlását. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Kelléke a gazdasági politikának az is, hogy a sorsközösség tudatának gyakorlati konzek­venciát levonva, harmonikusan tiszteljünk és becsüljünk minden konstruktív munkát, le­mérve azon az alapon, hogy mennyit juttat, mennyit ér a köznek, mert ez a bázisa egyúttal a jövedelemeloszlás igazságosságának és ará­nyosságának is. (Ügy van! Ügy van! a jobbol­dalon és a középen. — Rassay Károly: Itt kel­lene egy kis konkrét programm!) Szükséges, hogy gazdasági politikánkat a szociális szem­pontok reális mérlegelése áthassa, mert a szé­lesebb rétegek fogyasztóképességét emelő gaz­dasági politika emeli a termelőképességet is. Legyen szabad ezt a gondolatot néhány rövid példával megvilágítanom. Ezt a szociális poli­tikát, a kisemberek védelmét szolgálják többek között azok az intézkedések is (Halljuk! Hall­juk), amelyeket a tíz holdig terjedő védett bir­tokosok adósságának rendezésénél, a kisipari hitelnél, az adóügyeknél említett halasztási, részletfizetési és egyéb kedvezményeknél tet­tünk. A közszállításoknál 25-ről 15-re szállítot­tuk le az Oti.-nál lekötendő százalékot és rövi­desen méltányos kényszeregyességszerű rende­zési módot fogunk keresni az Oti.- és a Mabi,­hátralékok körül, (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és középen. — Felkiáltások a bal­oldalon: Nagyon sürgős!) hogy a még talpra­állítható kisexisztenciákat megmentsük. Idetartozik a gazdavédelemre vonatkozó számos rendelkezés, (Halljuk! Halljuk!) to­vábbá az, hogy július 1-étől a községi jegy­zők és aláaknázottak illetményeit az állam fizeti és ugyanebben a kedvezményben a fele­kezeti jellegű községi tanítóik is részesülni fognak. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Általános kellék az, hogy a gazdasági élet megerősödésének^ természetes alapjául szolgáló józan költségvetési politika mellett beiruhazá­sokról és a gazdasági élet vérkeringéséinek megélénküléséről — amint azt már említettem — gondoskodás történjék. Ezek az elvek érvé­nyesültek már az előző kormányaatnál is és közrehatottak abban, hogy a sok nagy nehéz­ség mellett vannak olyam jelenségek 1», ame­lyek a gazdasági élet javulási tendenciáját határozottan mutatják. (Rassay Károly: Mi lesz a mezőgazdasági kényszeregyessiéggel?) Engedjék meg, hegy visszaéljek türelmük­kel, néhány számiadat felsorolásával, amelyek ezt a javulási tendenciát igazolják. (Halljuk! Halljuk!) A mezőgazdasági termelés javítása és fo­10

Next

/
Oldalképek
Tartalom