Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.
Ülésnapok - 1935-20
Az országgyűlés képviselőházának 20. szerről, amely szerint a választói névjegyzéket összeállították. Elmondottam, hogy a választói névjegyzék rossz, elmondottam, hogy a bolettarendszer a legszörnyűségesebb rendszer, (Vázsonyi János: Balkán!) amilyent csak valahol a világon még kitaláltak. (Bródy Ernő: Sehol a világon nincs ilyen!) Felszólalásomban mint humort, mint lehetetlenséget mondtam el azt, hogy a választójogi törvény értelmében tulajdonképpen akadhatna Budapesten olyan választási bizottság, amely azt mondja, hogy csak az a választó adhatja le szavazatát, aki abban a kerületben lakik, amelyben választói jogosultsággal bír. Erre az egész egységes párt, Csílléry András t. képviselőtársam vezetésével, kórusban kiáltotta, hogy ez lehetetlenség, hogy miért beszélek ilyet, ilyesmit még elképzelni sem szabad. Erre ma délelőtt megtörténik a következő eset. A VII. kerületben az Egyesült Polgári Ellenzék megbízottai a választási elnöknek át akarják adni az ajánlási íveket, az ezer ajánlást, és erre a választási elnök úr azt kérdezi, hogy az ajánlók valamennyien a VII. kerületben laknak-e. Erre azt mondják a megbízottak: mi köze van ehhez az elnök úrnak. Az a kérdés, van-e VII. kerületi bolettájuk és a VII. kerületben bírnak-e szavazati joggal. Erre az elnök úr kijelenti, hogy nem így van, az a fontos, hogy a VII. kerületben laknak-e. Amit tehát én itt a Képviselőházban mint viccet mondtam el, amire, miint abszurdumra az egész Képviselőház óriási derültséggel válaszolt, az valósággá vált egy héten belül és ma már a székesfőváros igen t. közigazgatási vezetői fennülnek a belügyminisztériumban és a belügyminiszter úrnál próbálnak orvoslást szerezni a t. választási elnök úr nyilatkozata ellen. (Bródy Ernő: Nincs is joga hozzá, hiszen a választási bizottság dönt!) A választási elnök úrnak nincs ehhez joga, a választási elnök úrnak mindaddig, amíg ez, a bizottság együtt ül, nincs ehhez semmi köze. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) De én csak az abszurdumokra akarok rámutatni,^ amelyek ilyen szörnyű választási rendszer és egy ilyen boletta-rendszer mellett megtörténhetnek. (Bárczay János: Ügy látszik, rosszul állanak az urak, hogy már idehozzák ezeket az atrocitásokat, már előre beharangozzák! — Bródy Ernő: Hát hova hozzuk, hova vigyük ! Boletta nincs sehol a világon ! Szégyen ! Gyalázat! — Vázsonyi János: Balkáni dolog! Becstelen dolog! — Zaj a baloldalon. -~ Elnök csenget.) En ismerem Bárczay t. képviselőtársamat és meg vagyok győződve arról, hogy t. képviselőtársam lovagias ellenfél. Meg vagyok győződve afelől, hogy t. képviselőtársam sohasem fog magának párbajban olyan ellenfelet keresni, akit meztelenre vetkőztetnek akkor, amikor ő nyakig bandázsba van felöltöztetve. T. képviselőtársam sohasem fog kiállani éles karddal párbajt vívni olyan ellenféllel, akinek kezében bot van. Mi t. Képviselőház, talpig meztelenül egy bandázsba öltözött ellenféllel, bottal ajkezünkben, egy éles karddal rendelkező ellenféllel állunk szemben a választásokon, mert azok, akik döntenek afelett a kérdés felett, hogy ki indulhat, nem tartoznak mihozzánk, azok a mi politikai ellenfeleink. (Bárczay János: De nem is a mi pártunkbeliek.) Kérem, nemezfci egységpártiak és kereszténypártiak, de mihozzánk nem tartoznak. (Vázsonyi János: így van!) Ennélfogva tehát ülése 1935 május 25-én, szombaton. 473 már az indulás kérdésében, a boletták megszerzésében nyakig ki vagyunk szolgáltatva azoknak, akik politikai ellenfeleink. (Vázsonyi János: Ügy van! — Bárczay János: Nem nemzeti egység pártiaknak!) Kérem, nincs igaza t. képviselőtársunknak, mert hiszen a választási elnökök és a helyettes elnökök legnagyobb része a nemzeti egység pártjából kerül ki. Az igazságos dolog az volna, t. képviselőtársam, ha az ilyen dolgok, mint amilyeneket én itt ma reggel meglepetéssel hallottam Bródy Esuó* t. képviselőtársunktól, elő nem fordulnának azért, mert hiszen ezek az egész választási eljárást előre kompromittálják. Nem beszélek már arról, hogy milyen módokon kellett Budapesten harcolni és küzdeni a bolettákért. (Bródy Ernő: Szégyen!) Kérem, t. képviselőtársaim, ez az egész választási hadjárat szégyene. Nekem — beszédem befejezéséül mondom ezt — egy olyan választójogi rendszer kell, amely választójogi rendszer mellett a választóra nem lehet a hatalom súlyával ránehezedni, (vitéz Marton Béla: Pestkör nyéken képviselő.) Kérem, t. képviselőtársam, a kivétel megerősíti a szabályt, (vitéz Marton Béla: Demi ott is győztünk!) Nem győztek, t. képviselőtársam! (vitéz Marton Béla: Értem' ezalatt, hogy dupla mandátumot ikaptunk.) Ha ugyanannyi szavazatuk lett volna aránylag az egész országban, mint Pestkörnyéken volt, akkor a képviselő urak itt a Házban tekintélyes kisebbségben lennének, mert hiszen Pestkörnyéken a szavazatok 34%-át kapták meg. (vitéz Marton Béla: Kétszerannyit kaptunk, mint a múltban!) Akkor a múltban a szavazatoknak csak 17%-át kapták meg, tehát 17% alapján uralkodtak az országban, most meg 34% alapján. (Bárczay János: Ez előretörés!) Nézze, t. képviselőtársam, az előretörés még nem jelent többséget'. En is kétszer annyi szavazatot szereztem, de azért még sem mondom azt, hogy többséget szereztem az országban. Igenis az az álláspontom, hogy az országnak tisztességes választásokban megnyilatkozó akarata lehet az egyedüli tényező, amely ebben az országban afelett dönthet, hogy itt milyen reformokra van szükség, amely afelett dönthet, hogy milyen irányban és milyen tempóban kell haladnunk. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) De addig, amíg ebben az országban nincs tisztességes választójog, amíg itt bekövetkezhet az, ami bekövetkezett a vidéki nyiltszavazásos kerületekben, — amit Gömbös Gyula t. miniszterelnök úr első képviselőházi felszólalása alkalmából a lelkeken való tiprásnak jellemzett — addig ennek a Képviselőháznak nincs joga ahhoz, hogy más reformokat valósítson meg, csak egyet: hogy megvalósítsa a titkos választójogról szóló reformot 1 . (Vázsonyi János: Ügy van, a becsületes választási eljárást a becstelen helyett.) Meg kell valósítani a becsületes választásig eljárást és ennek a becsületes választási eljárásnak, ennek a becsületes titkos választójognak alapján méltóztassék elrendelni az országban a választásokat s akkor e választás után méltóztassék a Képviselőháznak dönteni afelett, hogy milyen reformokat akar, akar-e egyáltalában przemysli körülzárás idején, hogy akar-e olyan reformokat, amelyek ebben az országban a lakosság többségét maguk mögött bírják, vagy nem bírják, — mert ez most eldöntetlen kérdés. T. Képviselőház! A tegnapi napon hallottuk itt a Képviselőházban a reformnemzedék egyik igen t. tagjának a beszédét. Nem tudom és nem 71*
