Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.
Ülésnapok - 1935-6
Az országgyűlés képviselőházának 6. illése 1935 május 6-án, hétfőn. 33 apasztás amelyet az 1934 : 1. te kilátásiba vettAz államadósságok tőketörlesztése és kamatszolgálata 400.000 pengővel nagyobb, azért, mert a költségvetési hiányokra, beruházásokra és gazdaadósságokra felvett kölcsönök .szolgálata emelkedett és ezt, az egyes külföldi fizetési eszközök árfolyamában bekövetkezett csökkenés nem ellensúlyozta teljes mértékben. Ki kell emelnem azt, hogy a költségvetésben ezúttal is az állami adósságok teljes szükséglete van előirányozva, tekintet nélkül arra, hogy az készpénzben fog-e kifizetésre kerülni, avagy pedig — mint a külföldi államadóssági szolgálat egy részénél — az adott kényszerhelyzetben helyette kincstári jegyeket fogunk letétbe helyezni. A békeszerződési terhek 100.000 pengővel emelkedtek, ami még az 1924-ben létrejött megállapodások eredménye; ezen a címen az előző évihez képest ezúttal is az eredetileg megállapított szolgálatnak csak 7-27%-a és az átutalással járó kezelési költségek irányoztattak elő. A kiadások közül a dologi és üzemi kiadások emelkednek a legnagyobb összeggel, 387-1 millióról 407-3 millióra, vagyis 20-2 millió pengővel. Ennek egyik oka, különösen az üzemeknél, a forgalom és a foglalkoztatottság emelkedése, ami mindenesetre kedvező jelenség, mert hiszen együttjár a bevételek emelkedésével. A másik ok az, hogy az előző években a kiadások gyors csökkentése érdekében minden halaszthatónak látszó kiadást mellőztünk, most már azonban egy részüket nagyobb károsodások előidézése nélkül lehetetlen volna továbbra is halasztani. (Helyeslés.) Vagyis a korábbi években végrehajtott igen erős megtakarítások az idők folyamán bizonyos mértékig a szükséglet emelkedése irányában is hatottak és a most benyújtott költségvetésben az épületek tatarozásáról, felszerelések pótlásáról s más hasonló, az állami intézmények létszükségleteihez tartozó, továbbá egyes gazdaságilag produktív útépítési, útkarbantartási kiadásokról elkerülhetetlenül gondoskodni kellett. Felhívom a t. Ház figyelmét arra, hogy a dologi, átmeneti és üzemi kiadások: közül több, mint 200 millió pengő esik tatarozásokra, beszerzésekre és beruházási jellegű közmunkákra, amelyek a gazdasági élet megélénkítésére szolgálnak. (Elénk helyeslés a jobboldalon és középen.) Erre pedig szükség van. (Ügy van! Ügy van!) Átvezet ez a beruházások igen fontos kérdéséhez. .Bármennyire kell ugyanis és tyalórban erélyesen kell törekednünk a deficit csökkentésére, kötelességünk gondoskodni munkaalkalmakról is, (Ügy van! Ügy van!) Ezeket én elvileg négy csoportba sorozom. Először olyanokra, amelyek a különben elpusztuló vagy csorbuló állagnak a megmentése érdekében mellőzhetetlenek. Ilyenek — mint már említettem — a sok évi takarékosság folytán nálunk a legkülönbözőbb területeken, az államvasutaknál stb., most már nagyobb mértékben merülnek fel. Ezek mellőzésének gondolata eszembe juttatja annak a nagy német pénzügyi szakember-ismerősömnek a mondását, aki, ezekről beszélvén, azt mondotta nekem, hogy ha ezekre is ki akarnák terjeszteni a takarékosságot, az azt jelentené, hogy rendkívüli költekezésbe bocsátkoznának, mert ennél rosszabb takarékosság nincs. (Ügy van! Ügy van!) A másik csoportba olyanok tartoznak, melyek pénzügyileg gyümölcsözőek, mert hosszabb vagy rövideg idő alatt magának a beruházónak reprodukálják, visszatérítik a beruházott KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ I. tőkét és annak kamatait is. Az alább érintendő beruházásoknak a nagy része ilyen és ezek a takarékosság szempontjából — feltéve, hogy a szükséges tőke előteremthető — nem aggályosak. A harmadik csoportba olyanok tartoznak, amelyeik közvetlenül a beruházó részére nem reprodukálják a tőkét és annak kamatait, tehát financi aliter nem gyümölcsözők, de a gazdasági élet széles köreinek közgazdasági elpnyt jelentenek, — aminők például az útépítések. Ezeknél a pénzügyi takarékosság már megfontoltságot idéz elő, de mint előad andóimb ól ki fog tűnni, ebben a kategóriában is széles körben eszközlünk beruházásokat, számolva a gazdasági élet folyamatossága fenntartásának parancsoló szükségességével. (Helyeslés a jobboldalon.) Végül a negyedik kategóriában vannak a csupán 'szociális támogatást jelentő puszta munkaalkalom-teremtések, amelyek tulajdonképpen munkateljesítéshez kötik az egyébként munka nélkül nyújtott segélyekét. Ezek sem pénzügyi, sem közgazdasági értelemben nem gyümölcsözők, ezek csakis a társadalmi fe* szültség enyhítése, szociális bajok orvoslása végett — különösen tömegnyomor, vagy ínség esetén — vehetők igénybe — és sajnos, igénybe is veendők — és ezeket a kormány csakis az inségakció keretében alkalmazza; ott is, amenynyire csak lehet, gazdaságilag valami .előnyt jelentő munkáknak végzéséhez kapcsolja. (Peyer Károly: Sipőcz-leves!) A beruházások kiválasztásánál fontos, hogy azok a terület, foglalkozási ágak és az érdekeltek sokasága szempontjából minél szélesebb körre terjedjenek kd és minél több em> bérnek juttassanak munkát és munkabért. (Helyeslés <a jobboldalon.) Az ilyen helyesen mérlegelt és helyesen kiválasztott beruházásokra a kormány a lefolyt két és fél évben, mint ismeretes, már három ízben vett fel öszszesen 40 millió pengő kölcsönt a külföldi hitelek pénztárától. Ebből az összegből 2 millió pengő ezádén fog beruházásira kerülni. 15 millió pengő újabb ilyen kölcsönt óhajtunk felvenni az általam ma előterjesztett törvényjavaslat alapján ugyanebből a forrásból, és ennek keretében gondoskodni kívánunk a vasúti forgalom biztonságának fokozása'és a gazdaságosabb vasúti üzletvitel céljából egyes államvasúti beruházásokról, a budapesti távibeszélő hálózat bővítéséről, a falusi lakosság terményeinek könnyebb és jobb áron való értékesítését előmozdító bekötő utak építésének folytatásáról, (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) hidak építéséről, a hajózás fejlesztéséiről, egyes vízimunkálatokról, a baromfi és a gyümölcstermés jobb értékesítésének előmozdítására hűtőházak és gyümölcsaszalók létesítéséről, valamint a tagosítási munkálatok hatékony előmozdításáról. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) ' Ezen a két tételen felül magában a költségvetésben is szerepel 27 millió pengő beruházási Összeg, amely részben elvégzett munkákra, de túlnyomó részben új munkaalkalmak céljaira szolé: ál. Ide kell számítanom az 1934. évi XXI. t-cikk alapján a nagy transverzális utak építésére szánt tíz és fél millió pengőt, amely teljes egészében csak mostantól kezdve fog kifizetésre kerülni. A székesfőváros, mint ismeretes, eay 21 millió pengős beruházási kölcsönt vesz fel az OTI-tól. Az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet hitelkeretét, családi házak építé9
