Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.
Ülésnapok - 1935-16
276 Az országgyűlés képviselőházának örökös törvényei vannak, amelyek mindig is- . métlődnek es az az állam, amely bármilyen nagyeszű államférfiakkal rendelkezik is, ha ezek a történelem örökös törvényekkel ellenkezésbe jutnak, nem alkothatnak máradandó munkát. Látjuk, hogy ma már megkezdődik egy bizonyos expanzivitás, amely a múltra vezethető vissza. Oroszország, amely ugyanolyan erőszak alatt áll ,mint a régi orosz cárizmus idejében állt és Csehország, amely geopolitikailag szabad mozgással nem rendelkezik s négyes kontinentális nyomásnak van kitéve, amely nemzetiségi szempontból anakronismus> létérdekét és fennmaradását csak addig tudja ideig-óráig biztosítani, amíg expanzív. Ez az expanzivitás rövid időn belül érvényesülni fog Európában és miután szembe fogja magát találni a német-lengyel blokkal, vonalát feltétté- ; nül délnek veszi és ha itt Magyarország nem lesz biztonságban, akkor veszélyeztetni fogja egész Európa biztonságát. Tehát nemcsak a nagyhatalmak érdeke ez, épp úgy érdeké a szomszéd államoknak, Romániának és Sfzerbiá- ; nak is. En azt hiszem, a mi diplomáciánknak j sikerülni fog ezt a nagyhatalmakkal megértetni és így rövid időn belül el fogjuk érhetni a biztonságunkat. Ha a biztonság kellékeit vizsgáljuk, mint már előbb mondottam, azok nem tisztán nyers fegyverkezésből állanak, hanem az emberanyag kineveléséből és konzerválásából. Ezek a kellékek: a fegyverkezésen kívül a meglévő nemzedék konzerválása és a jövő nemzedék biztosítása. A meglévő nemzedéknél elsősorben jönnek tekintetbe a serdülő korban lévő gyerekek. Nem tudom, hogy a városokban ho- , gyan van, de a falvakban az az állapot, hogy a táplálkozás mai mértéke feltétlenül a gyér- \ mekek elsorvadására fog vezetni. Ha tehát , komolyan akarunk foglalkozni azzal, hogy ezeknek a gyermekeknek fejlődését biztosítsuk, akkor feltétlenül meg kell tenni azt az i intézkedést, hogy ezek a gyermekek naponkint, míg iskolába járnak, legalább 5 deci ingyen tejet kapjanak. • A másik kérdés a meglévő emberek, a nagyok konzerválása. A mai kórházi ápolás nagy anyagi megterheléssel jár, azt a falusi ember : nem bírja el, mert olyan költségek merülnek fel, hogy vagy a családja megy tönkre, vagy ha nem megy kórházba, akkor ő, megy tönkre. Beszéltem igazgató orvosokkal, akikben van emberszeretet, azt mondták, hogy ők a legnagyobb dilemma előtt vannak, mert nem tudják \ mit Csináljanak. Teljesítsék-e annak az embernek kérését, aki könyörög, hogy bocsássák el, mert családja tönkremegy, ha a kórházban ] marad, vagy engedjék ki és akkor ő megy tönkre. Itt feltétlenül szükséges az intézkedés, amely abból állna, hogy a kataszteri tiszta jövedelem alapján meg kellene állapítani egy , kulcsot, amely szerint akinek kicsi a kataszteri jövedelme, annak kevés kórházi költséget számítsanak fel és igy fokozatosan állapítsák meg a korházi költségeket, mert jelenleg csak az az ember mentesül a kórházi költségektől, \ akinek abszolúte semmi vagyona nincs. A biztonság kellékeinek egyik főeszköze tu- ; lajdonképpen a szaporodás, mert ez biztosítja azt, hogy a jövőben is számithatunk olyan tö- S megü nemzedékre, amely a haza védelmét ellátja. Ha a mai helyzetet vesszük, a polgári társadalom nemcsak a haza védelme szempontjából, de kulturális szempontból is igen értékes elem, mert ha vissza méltóztatnak emlé- \ 16. ütése 1935 május 21-én, kedden, kezni a régi időkre, ezek a vidéki városok, Kassa, Debrecen, Pozsony, ezek voltak a kultúrközpontjai egészen nagy vidékeknek, oda ment be a vidéki földbirtokos fia, a tanító fia, a pap fia, az egész falusi intelligencia, és ott szívta magába a kultúrát, amely igazán reális kultúra volt. Ott nem találtak kiabáló jólétet és gazdagságot, de megtalálták azt a polgári jólétet, azt a családi védelmet, amelyben ott a polgárok éltek és ez reájuk és az egész vidékre mindenesetre befolyást gyakorolt. Ez a polgári társadalom ma teljes egészében halad az elproletárosodás felé. Hogy ez a polgári társadalom nem szaporodik, ennek megvan a maga értelme és indoka, mert hiszen a szülő nem veheti magára a felelősséget, hogy gyermeke félmeztelen proletár legyen. Itt csak az segíthet, ha megszüntetjük az álláshalmozásokat és megindítjuk a gazdasági vérkeringést, még pedig decentralizálva. A mezőgazdasági társadalom helyzetét ebben a tekintetben — azt hiszem — képviselőtársaim mindnyájan ismerik és tudják, hogy ott olyan munkanélküliség és nyomorúság van, hogy a koruk szerint arra leghivatottabbak, a 35 és 45 éves emberek a mai nyomor és gondok mellett alkalmatlanok arra, hogy családot alapítsanak. Azt hiszem, igazat méltóztatnak nekem adni abban, hogy ha sikerül elérnünk egyenjogúságunkat, ebben az esetben ennek a költségvetésnek a keretei nem tudják biztosítani a biztonságunkhoz szükséges pénzügyi eszközöket. Nézetem szerint ezek az eszközök előteremthetők azáltal, ha a mezőgazdaságot prosperálóbbá tesszük. Alig hiszem, hogy egy évvel ezelőtt ez lehetséges lett volna, miután a külfölddel való viszonyban olyan intézkedéseket kellett volna igénybe vennünk, amelyek a külföld intézkedéseivel nem lettek volna harmoniábaUi Ma azonban a helyzet megváltozott és én meg vagyok győződve arról, hogy a mezőgazdaság prosperitása helyreállítható. T. Ház! A liberális kapitalizmus a múltban betöltötte a maga szerepét azáltal, hogy a termeléshez szükséges eszközöket rendelkezésre bocsátotta, rendelkezésre bocsátotta azokat az eszközöket is, amelyek az úgynevezett csereforgalom előmozdítására szükségesek. Mi sohasem irigyeltük a liberális kapitalizmusnak azokat az előnyeit, amelyeket tulajdonképpen ezáltal élvezett, mert élvezte azt a hasznot is, amelynek fedezete egy értéktelen papír volt. Ugyanis az osztrák-magyar banknak — ha ezt vesszük például — bankjegyei 60%-ig voltak fedezve aranynyal és ezüsttel, 40%-ra megvolt a joga minden fedezet nélkül bankjegyet kibocsátani, amely épúgy kamatozott, mint az aranyfedezetre kibocsátott pénz. A liberális kapitalizmus azonban eltért a céljától, mert az következett be. hogy a bimetallizmust megszüntette s ezáltal a világ háromötöd részét, amely ezüstalapon állott, vásárlóképtelenné tette. Innen indult meg a gazdasági válság. Az arany tehát magát az első helyre tette és nem a termelésnek volt a segédeszköze, hanem ő irányította a termelést és sub titulo bizalom, meg is vonta a termeléstől a szükséges pénzeszközöket. Ezzel összerombolta a termelést, aminek a következménye az, hogy az állam szuverenitását veszélyeztette. Ezért pusztult el a liberális kapitalizmus és fog elpusztulni ott is, ahol még megvannak a gyökerei, hacsak alá nem rendeli magát a nemzeti állam azon követelményeinek, amelyek előtt neki is meg kell hajolnia. Bátor leszek egy összehasonlítást bemutatni a hitelválság alatt a bankok és a mezőgazdaság
