Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-12

Az országgyűlés képviselőházának tartom a tejellenőrök működését mindaddig:, amíg a tejkérdés újból nem szabályoztatik, ennélfogva utasítottam a tejgazdasági bizottságot, Ihogy továbbra is vegye igényibe az ő működésüket. Ebben válaszoltam a kérdés első részére. A második részére pedig azzal válaszolok, bogy gondoskodni fogok arról, hogy még a tejbőség beállta előtt az összes érdekeltek tájékozva legyenek és gondoskodni fogok arról is, hogy idejében az érdekeltségekkel is megtárgyaljuk a kérdést. Többet ez idő szerint azért nem mondhatok, mert bizonyos pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos tárgyalások vannak folyamatban. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Dinnyés Lajos: T. Ház! Mivel a miniszter úr a két kérdésemre megnyugtató választ adott, magam részéről is tudomásul veszem válaszát. (Éljenzés a középen.) Ez nem politika, uraim! Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a földmívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásulvette. Következik Csoór Lajos képviselő úrnak az adórendeletek hivatalos összeállításáról a pénzügyminiszter úrhoz intézett interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni! Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a pénzügyminiszter úrhoz. Tekintettel arra, hogy a pénzügyminiszter úr a 'költségvetés benyújtása során megemlékezett a jelenleg érvényben levő adórendeletek hivatalos összeállítása helyett új összeállítás kiadásáról, tekintettel továbbá arra, hogy a folyó évi adóelpírási munkálatok már folyamatban vannak és az adóívek nem sok idő múlva kikézbesítésre kerülnek: [kérdezem, hajlandó-e a pénzügyminiszter úr nyilatkozni arról, hogy a bejelentett hivatalos összeállítás megjelenik-e olyan időben, amikor annak rendelkezései már a folyó évi adókivetésnél figyelembe vehetők legyenek; kérdezem továbbá, különösen abban az esetben, hogy ha a hivatalos összeállítás ezidőszerint még nem készült el, legalább a közadók kezeléséről szóló rendelkezések tekintetében hajlandó-e sürgősen olyan intézkedéseket tenni, melyek az adóbehajtásnak lehetőleg zaklatás nélküli lefolytatását biztosítsák; kérdezem végül, hajlandó-e a pénzügyminiszter úr nyilatkozatot tenni oly irányban, hogy az adórendeletek új hivatalos összeállítása során ezen rendeleteknek a 33-as bizottság elé terjesztése előtt meghallgassa az érdekképviseleteket, hogy azok észrevételei kellőképpen mérlegelhetők legyenek?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Elnézést kérek, hogy mint új ember, nem valami törvényjavaslathoz szólok hozzá először, hanem interpellációt mondok el. A dolog azonban olyan sürgős és olyan közérdekű, hogy nem halasztható. Mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy bennünket leginkább két szempontból keresnek fel az emberek: munkát keressünk nekik, vagy pedig adóügyeiket intézzük el. Munkát keresnek KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ I. '. ülése 1935 május 15-én, szerdán. 147 az emberek, mert nehéz a gazdasági helyzet és adóügyek miatt panaszkodnak, mert szintén nehéz a gazdasági helyzet. Tudják ők is, tudjuk mi is, hogy nagyok az adóterhek, de sajnos, a nép még azt is hiszi, hogy igaztalanul van megterhelve adókkal. Minden képviselőtársunknak volt már alkalma azt a kijelentést hallani, hogy annyi adót vet ki ránk a jegyző úr, amennyit ő akar. Hallhattuk azt is, hogy azt mondja a polgárember: száz pengő tartozásom volt, lefizettem hatvan pengőt, mégis száz pengő maradt. Ezek a körülmények azt mutatják, hogy az adókezelés terén tájékozatlanságok, tapasztalatlanságok vannak, amelyeket a ' köz érdekében szükséges volna elhárítani. Elismerem, hogy a pénzügyi kormányzat ezen a téren már megtette a kezdeményező lépéseket. A pénzügyminiszter úr bejelentette, hogy az adótörvények összeállítása remsokára meg fog jelenni. Ehhez a bejelentéshez azonban azt is hozzátették, hogy egy szerves, gyökeres adóreform a nagy átfogó reformpolitikának lesz munkája, amely hosszú ideig fog eltartani. T. Ház! A mai helyzetben, amikor azzal kell számolnunk, hogy fokozott adóterheink vannak, nem várhatjuk meg ezt az átfogó, szerves és gyökeres adóreformot, amelynek elkészítése több évig fog eltartani. Legalább arra van szükség, hogy a kormányzat, az állam azokat a könnyítéseket tegye meg, amely könynyítések minden mélyebb beavatkozás nélkül megtehetők, (Úgy van! balfelöl.) ímely könynyítések megnyugtatják az embereket és feltárják előttük, miért fizetik azt, amit fizetniök kell. Főként a közadók kezeléséről szóló rendelet tekintetében volnának szükségesek olyan intézkedések, amelyek az államnak nem kerülnek egy fillérjébe sem, viszont használnának a közönségnek, sőt azt mondhatom, hogy míg az egyik oldalról a közönségnek használnak, addig a másik oldalról használnának az államnak is. Talán hihetetlennek tűnik fel az, hogy az adó tekintetében az állam ne fizessen rá valamire és mégis haszna legyen belőle a közönségnek. Ha meg méltóztatnak engedni, néhány példát felhozok erre vonatkozólag. Itt van például a foglalások ügye. Az adózó polgárságot igen súlyosan érinti az, hogy túl foglalások történnek. A közadók kezeléséről szóló rendeletben nincs meghatározva, hogy. egy bizonyos összegű köztartozásért milyen mértékben lehel lefoglalni ingóságokat. Számtalan példa közül csak egyet mondok el. Egy vidéki kádármesternél nyolc pengő köztartozás fejében lefoglaltak 120 pengő értékben egy tárogatót, 80 pengő értékben egy klarinétot, 20 pengő értékben egy bútort, 220 pengő értékét 8 pengőért. Mikor megvan ez a nélkülözhető ingóság, akkor ráadásul lefoglalják a dongafáját, 54 dongáját. Teljesen feleslegesen teszik, mert ez is csak az adózónak a fizetőképességét, a munkaképességét csökkenti. Ha szabályozva lenne az, hogy mennyi értékben és mennyit lehet lefoglalni, akkor ilyenek nem fordulnának elő. Vagy vegyük az adóíveket. Méltóztattak tapasztalni, hogy az adózók panaszkodnak, hogy nagyon sokat fizetnek, hogy így van, hogy úgy van. Miért? Azért, mert a múltban nem fordítottak arra gondot, hogy a közönség, az adózó polgár megismerje az ő kötelezettségét és tudja, hogy mit, miért fizet, vagy mit és miért csinál. A törvény az volt, hogy a törvény nemtudása nem mentesít a felelősség alól, de nem gondoskodtak arról, hogy az az 26